Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-214

'n CCXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (April 16. 1867.) Fogaras városában egy második gyógyszertár felállítását megtiltatni kéri. Balázs Illés ilyefalvai lakos a Magyarország részére 1848 —49-ben kiszolgáltatott élelmi czik­kekért járó követelését kifizettetni kéri. Jeszei János Győr megyébe kebelezett koko­vai lakos testvérei ellen folytatott osztályos peré­nek újból felvétethetését megengedtetni kéri. Raics Alajos bajai lakos a tőle 1849-ben erő­vel elvett 318 frt 15 kr magyar bankjegyeket kárpótoltatni kéri. A Pest, Kecskemét és Szentes városokba kebelezett görögkeleti egyházak több hívei a vallás- és oktatásügyi miniszter úr által a g. katb. vallás ügyében előterjesztett törvényjavaslat ellen észrevételeiket beadják s a törvényjavaslat tár­gyalásánál figyelembe vétetni kérik. Minthogy e tárgyban a törvényjavaslat nem sokára tárgyal­tatni fog: felszólittatik a kérvényi bizottság, hogy e tárgyra vonatkozó jelentését minél előbb beadni iparkodjék. Jánosháza városa és vidéke a gyó'r-pápai vasút irányát megálíapittatni és annak kiépítését eszközöltetni kéri. Vadász képviselő úr is kérvényt fog a t. ház elé terjeszteni. Vadász Manó: Tisztelt ház ! Van szerencsém Szeged városa részéről egy kérvényt előtérje: zteni, melyben az panaszolt:;tik, hog] r a mindszünt­apátfalvi, illetőleg balparti tiszaszabályozási tár­sulat által illetéktelenül annyira meg van róva a tér után való fizetésben, hogy ha tovább is a jelenleg érvényben levő kulcs maradna irány­adó, kénytelen lenne mind a város elpusztulni, mind az egyes lakosok koldusbotra jutni. A neve­zett város többször folyamodott, hogy ezen kulcs javíttassák meg; azonban az akkori helytartóság a folyamodót mindig magához a társulathoz uta­sította, mely amúgy is érdekelve lévén, az ügy­ben soha alapos határozatot nem hozott. Most ujabb időben a közműnk közlekedési minisztéri­umhoz folyamodott a nevezett város azon kére­lemmel, hogy ezen kulcsnak az igazság szerinti megigazitását valahára elrendelné, hanem az is a esongrádmegyei hatósághoz utasitotta a kérelmet. Tudva van pedig közönségesen, hogy a megyei hatóságban lévő nagyobb birtokosok is részesei e társulatnak, következőleg érdekeltek lévén, e tárgyban tőlök alapos határozatot és igazságos el­járást nem remélhetni. Ennélfogva felkéri a t. házat Szeged városa és népe: méltóztassék egy országos bizottságot kinevezni, mely ezen tárgyat — a mely Szegedre nézve életkérdés, s melyet számos oklevelekkel igazolni is képes — a hely szí­nén megvizsgálván, a kulcsot, mely eddig rá ki volt vetve, kiigazítaná és ez által a kérvénynek igazsá­got és elégtételt szerezne. Ajánlom tehát e kér­vényt a t. ház figyelmébe, kérvén, hogy a kérvé­nyi bizottsághoz azt oly utasitással méltóztassék áttenni, hogy azt előzetesen tárgyalja, mert ez Szeged városa lakóira nézve életkérdés. Elnök : A kérvényi bizottsághoz azon utasí­tással tétetik át, hogy azt előzetesen tárgyalja. Trefort ÁgOSton: Tisztelt ház! Választó kerületembe tartozó Szeghalom és Füzes-Gyarmat községeknek megbizásából van szerencsém e községek kérvényét a Tisza-Kőrös-csatorna ügyé­ben bemutatni. Természetesnek fogja találni a t. ház, hogy mindazon vidékek, melyeknek hajózható folyamaik nincsenek, s melyek a vasúti combiná­tiókból kimaradtak s abból geographiai fekvé­sűknél fogva valószínűleg sokáig ki lesznek zárva, hol anyag nincs kó'utak építésére, mesterséges vizi közlekedés létesítését kívánják. Ily helyzetben vannak épen a nevezett községek. Ezen kívül azon vidék, hol e csatorna terveztetik, valamint különösen a kérvényző községek is az ország leg­szárazabb részeihez tartoznak. E csatornának föladata tehát nem csak hajózás, hanem öntözés és használat gazdasági czélokra, mi által termé­szetesen a földbirtok becse és az adóképesség nevezetesen növekedni fog: így tehát az ország által a kamat-biztositásnál teendő költségek bőven pótolva lesznek. Bátor vagyok a t. ház figyelmébe ajánlani ez ügyet fontossága miatt is; de azért is, mert a jelen pillanat vállalatok létesítésére igen kedvező. A tőkét pedig mindig akkor kell felhasz­nálni, midőn magától kínálkozik. Elnök: A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Tisztelt képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt magáról a költségvetésről részletesen szólanék, mél­tóztassanak megengedni, hogy némelyeket előze­tesen megemlítsek, s mivel ez által előadásom kissé hosszabbra nyúlik, bátor vagyok a t. ház figyelmét és türelmét kikérni, {Halljuk!) Mindenekelőtt be kell vallanunk, hogy ámbár az államköltségvetés és közterhek iránti törvény­javaslatok elkészítésénél a legjobb akaratot s meg­feszített szorgalmat igyekeztem kifejteni, mégis a munka, melyet az összes minisztérium nevében terjesztek elő, tökéletlen és hiányos, hasonlitva azt más alkotmányos államok költségvetéseihez, sőt hasonlitva azon költségvetésekhez is, melyek ez­után fognak a magyar országgyűlés elé terjesztet­ni. Mentségül szolgáljon azonban, hogy a körül­mények, melyek közt ezen költségvetés készült, egészen kivételesek, s mig másutt tört utón ha­ladhat a pénzügyminiszter, előtte multak és ren­des idők tapasztalatai állanak, addig nekünk úttö» rőknek kell lennünk. .• •.••,••'.• -••:„• •.-..

Next

/
Thumbnails
Contents