Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-207

CCVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 16. 1868.) 31 pénzügyi, illetőleg honvédelmi minisztériumhoz áttétetni véleményeztetik. {Helyeslés.) Daurcz József aradi lakos az 1848 — 9-ben kibocsátott s az osztrák kormány által nyugtatványozás mellett beszedett magyar bankjegyek értéiének beváltását ugy véli legjobban eszközölhetőnek, hogy 50 millió uj hiteljegy bocsáttassék ki, vagy 10 évi törlesztésre, a midőn évenkint 5 millió szedetnék be, vagy 20 év alatti megsemmisítésre, a, midőn a kibocsátandó bankjegyek /'

20-ad része törlesztetnék. Visszakérésig a levéltárba letétetni véleményeztetik. (Helyeslés.) Zemplénmegyei Perbenyik községbeli lakos özvegy Ghiggenberger Józsefné 1848-ban összes vagyonát képező 3000 frtnyi tőkepénzéből 2400 frtot 5 % kamatú magyar kincstári utalványokba ruházván, ezen utalványok értékének hátralékos kamata kifizetése mellett leendő beváltásaért folyamodik. Intézkedés végett a pénzügyminisztériumhoz áttétetni véleményeztetik. [Helyeslés.) Kakács András, Magyar János, Hauscher Jakab és több fehérvári lakosnak a magyar álladalom áltai 1848—9-ben kibocsátott pénzjegyek forgalomba tétele vagy beváltása iránti intézkedést kérő folyamodványa ellátás végett a pénzügyminisztériumhoz áttétetni véleményeztetik. (Helyeslés.) A brassói keresk. és iparkamara kifejtvén, hogy egy 1865. évi okt. 28-án kibocsátott miniszteri rendeletnél fogva azon ausztriai intézetek, melyek hitel üzletet folytatnak, a közönséges anyagi törvények alól némely kivételben részesülnek, a minő például a kamatlábat megszorító törvények alóli mentesség stb., minek folytan a kamaratörvények megszorítása alatt álló hazai hitelintézeteink, a különben is nagyobb alapokkal biró osztrák intézetek versenyét nem birják meg, minélfogva hazai hitelintézeteink életkérdésévé vált, hogy azok is a kamaratörvények alóli mentesség hasonló kedvezményeit élvezhessék : fenemiitett iparkamara kérelmezi a kamatok korlátozásának megszüntetését, illetőleg az uzsoratörvények eltörlését, annyival inkább, mert az uzsoratörvények ellen nem csak az európai, de az országos közvélemény is egyhangúlag nyilatkozik. A kérelmezési bizottság véleménye az, hogy a ház mondja ki az uzsoratörvények szabályozásának szükségét, s megbízván az ígazságügyminiszteriumot, hogy e tárgyban törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé, ezen kérvényt mellékletével együtt az említett minisztériumhoz tétesse át. (Helyeslés.) A lyuta-csornahalmai utón dolgozott ácsok, kőmivesek és utkaparók előadván, hogy azon utat, melyet az állam pénzhiány miatt félbenhagy ott, az ungvári kir. kincstári uradalom saját érdekében is igen fontosnak tartván, magára vállalta ez utón egy útmester, több utkaparó és a hidak építésénél szükséges kőmivesek, ácsmesterek napidijainak fizetését. 1861-től 1863-ig év végéig az uradalom meg is felelt kötelezettségének, ekkor azonban az uradalom csaló haszonbérlőnek adatott és a fizetés megszűnt. Azonban a munkafolyam sürgettetvén, s az uradalom részéről a tartozásak lerovása kilátásba helyeztetvén, a panaszosok folytatták egész 1865-ig saját költségökön a kőfal és hidi munkákat. 1866-ban a minisztériumtól kiküldött Kurcz osztályfőnök munkájokat 20,000 frtra becsülte, azonban fizetések helyett csak Ígéreteket nyertek. A bérlő az uradalomra, az uradalom a bérlőre utasítá őket, szerződéseikre hivatkozván. Panaszlók folyamodtak a megyehatósághoz, az ungvári pénzügyigazgatósághoz, közelebbről a magyar királyi minisztériumhoz is, de ekkorig siker nélkül. Kérik most az országgyűlést annak elrendelésére, hogy nekik igazság szolgáltassák. A kérés tárgya elvállalt kötelezettség teljesítése iránti követelés levén, mely a magánjogikeresetek sorába tartozik, kérelmezők a rendes bíróságokhoz utasitandónak véleményeztetnek. (Helyeslés.) Kolozsvárott lakó Jelen Pál az 1848-ki csaták alkalmával szenvedett kárainak megtéritését kéri. A pénzügyminisztériumhoz áttétetni véleményeztetik. (Helyeslés.) A „Slovenska Matica" czimü tót tudományos egylet szellemi czéljainak sikeres elérése végett készpénzben évenkinti országos segélyt kér. A közoktatási minisztériumhoz áttétetni véleményeztetik. (Helyeslés.) Philimon Miklós aradi köz- és váltóügyvéd, mint a pécskai választó kerület volt követjelöltje, előadja, hogy a jelen évi június hó 3-án M.-Pécskán történt s nagy verekedéssel összekötött követválasztás alatti kihágások kinyomoztatása egy a központi választmány általa megyei bizottsághoz áttett óvatos kérvény alapján, a megyei kormányzat részéről kirendelt küldöttség akinyomozás alatt több egyéneket elzáratott, a pécskai első jegyzőt további intézkedésig hivatalától felfüggesztettnek nyilvánitá, úgyszintén a jegyző mellett föllépett falubirót előljárósági társaival együtt, s ez utóbbiakat másokkal helyettesité. Ezen tények ellenében folyamodtak a megyei elöljárókhoz, de sikert nem arattak. A vizsgáló küldöttség munkálatát beadta, s az a megyei kormányzás részéről a bünfenyitő törvényszékhez tétetett át; ez azonban az egész •vizsgálatot mint haszontalant félre tenni s uj vizsgálat tartását elrendelni látta czélszerünek. E helyzetben azt lehetett várni, hogy az elmozdított községi elöljárók visszahelyeztetnek, a vizsgáló küldöttség pedig kihágásáért feleletre vonatik; ez azonban nem történt daczára annak, hogy nem csak a főispánnál, de később a belügyminiszteri-