Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-207
32 COVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 16.1868.) umnál is panasz emeltetett a kérelmező követjelöltnek választói által. A kérelmező előadása szerint a belügyminisztérium az emiitett panaszt a megyei bizottsághoz küldötte le, saját hatáskörében való elintézés végett. Ezen és sok mellék vádalkodások után, kérelmező folyamodik a képviselőházhoz, hogy a június 3-kai követválasztás alkalmából szolgálatuktól felfüggesztett községi tisztviselőknek szolgálatukba visszahelyezését a kormánynál eszközölné, s a mennyiben az illető tisztviselők eljárását helytelennek találná, az ügy e részét is ér- j deme szerint karolná fel. Mivel a kérelemből is ki- í tűnik, hogy ezen ügy a belügyminisztérium által illetékes hatóságához, a megyebizottsághoz van •. utasítva, a kérvényezési bizottság véleménye szerint ezen ügybe a képviselőház nem avatkozhatik, s ehhez képest ezen kérvény visszavételig a levél- j tárba letétetni véleményeztetik. (Helyeslés.) Komárom megyébe kebelezett Szend, Dad, Kocs, Császárkéthely, Szemö'd. Nagy-Igmánd és Naszály községek, a melyek eredetileg a gr. Esz- j terházy család úrbéresei voltak, de különböző idők- ; ben nemességet nyervén, a tulajdonosokkal szer- j ződésekre léptek, melyek alapján robot helyett készpénzt, dézma helyett gabonát szolgáltattak, j 1850-ig ezen viszonyban boldogul éltek; akkor az uj kormányzó uj szerződésre szorította őket, mely , csak készpénz-haszonbérről szólott ; 1860-ban ' pedig a tagosítás azon helységekben végrehajtat- • ván, telkeiktől megfosztattak, s a kiknek adtak is j néhány hold földet. 6 — 7 frtért adtak. Ebből nem | csak egyéni vég romlásuk, de az általok Szendén alapított reformált egyház pusztulása is köveiké- ] zett, melyet a nép jobb sorsa közt kepéiből tárta fen. Kérelmezők beadott okmányokkal bizoxiyitják földjök úrbéri eredetét s az abban végbement átala- j kulásokat, melyeknek alapján kérelmezik, hogy az ; úrbéri s rokon természetű földek felszabadítására ! 1848-ban kimondott elveknek a törvényhozási utján való részletes kifejtésénél valamely inéltá- \ nyos intézkedés által a törvényhozás és kormány őket őseik birtokához juttassa. Az igazságügyminiszteriumhoz áttétetni véleményeztetik. (Helyeslés.) Székes-Fehérvár műiparosai, miután az iránti folyamodásuk, hogy az absolutistikus utón 1860ban behozott iparpátens rnegszüntettessék s a helyett az 1848-ki elég szabadelvű iparszabályok léptessenek életbe, a közgazdasági minisztérium által nem lőn méltatva: kérelmezik a törvényhozástól, hogy az 1848-ban közre adott miniszteri \parhatározmányok alapján hozandó ipartörvény által a hazai ipart gyámolitsa. Az összes minisztériumhoz a végett véleményeztetik áttétetni, hogy egy mielőbb készítendő ipartörvényjavaslat szerkesztésénél ezt is anyagul fölhasználhassa. (Helyeslés.) Győr város közönsége kifejtvén, hogy a katonai fuvarozás terhe mily aránytalanul háramlik a városra, kérelmezi oly törvény hozatalát, mely a jogegyenlőség elvének érvényesítésével, ezen terhet, az egyes vidékek kímélése tekintetéből, az ország minden lakosaira aránylag terjeszsze ki. A belügyminisztériumhoz felhasználás végett áttétetni véleményeztetik. (Helyeslés.) Győr város közönsége kérelmezi, hogy ha a törvényhozás az indirect adók nemei közt a vagyonátruházási indirect adót is fentartandónak vélné, a városok ingatlanát ezen czim alatti adóztatásból kihagyni s azokat mint egyéb erkölcsi személyek tulajdonát, mely a szabad adásvevés tárgya lehet, tekintve, az ily átruházási illetékegyenértékek fizetése alól kivenni méltóztatnék. A pénzügyminisztériumhoz avégett áttétetni véleményeztetik, hogy ezt az adóügybeli törvényjavaslat szerkesztésénél anyagul használhassa. (Helyeslés.) Elnök: Szintén a kérvény-bizottság részéről Cseh Sándor előadó úr fog jelentést tenni. Cseh Sándor előadó (oh ássa a kér vény i bizottság jelentését) : Bácsmegyei Torzsa község több lakosai azért folyamodnak, hogy az általok haszonbérben bírt, és a magyar államot illető s eddig a bécsi nemzeti bank birtokában volt szántóföldektől járó 32977 írt 76 kr hátralék, az 1866-ik évi májusi fagy által okozott káruk tekintetéből, nekik elengedtessék. Jelen kérelem mellékleteivel együtt intézkedés végett a magyar pénzügyi minisztériumhoz áttétetik. (Helyeslés.) Tolnay János hadházi lakos a hadházi tanács által bezáratását panaszolván, szabadon bocsátását kéri. A kérelem tárgya nem tartozván a képviselőház teendőihez, miután a folyamodásból kitetszik, hogy folyamodó ez érdemben már az igazságügyi minisztériumnál is panaszt emelt, ezennel kérelmező az igazságügyi minisztériumhoz utasíttatni véleményeztetik. (Helyeslés.) Sztahovics Venczelné szül. Lakatos Krisztina és érdektársai lakszakálosi és apáczaszakálosi lakosok a nevökben, tudtok és beleegyezésök nélkül Booz József ügyvéd ellen 610/8Ö7 sz. a. az országgyűléshez beadott panaszt visszavonják, és azt meghatalmazottjoknak Pesten bérkocsi-uteza 2-ik sz. a. lakó Irt Józsefnek kiszolgáltatni kérik. A jelen folyamodvány az abban érintett 610/867 sz. a. a már előbb beadott folyamodvány megszüntetését tartalmazván, miután az előbbi folyamodvány a belügyminisztériumhoz áttétetett, a jelen kérvénynek is oda áttétele véleményeztetik. (Helyeslés.) Munkácsy Lázár Erdélyben 1849. évi májusban kötött szerződés folytán a honvédelmi hadsereg részére 33,000 frt értékű zabot és szénát