Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-206

CCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 14. 1868.) 23 Három- és Miklósvár t. e. szék azt kéri, hogy qa kezdi-vásárhelyi kérvény értelmében is az oláh kormány nyal a kapcsolási pontra nézve az egyezség akként tétetvén, a fő- és szárnyvonalak törvényhatóságának ne szélén, hanem lehetőleg belsejében, s illetőleg hosszában vétessenek, különösen pedig, hogy a n.-várad-kolozsvár-brassói vasút előmunkálatainak mielőbbi megtétele után ezen egész vonal ne csak Fejérvárig, de innen tovább is Brassóig egyszerre s egy erővel épitessék, s az iparkamarának e tekintetben előterjesztett kérvényét is ügyelembe vétetni kéri. A vélemény ugyanaz. (Helyeslés.) Torda varosam, vasúthálózat terve által, jövője felett fájdalommal eltöltve, kéri a n.-váradkolozsvár-brassói vasutat Egerbegy helyett Tordán keresztül vitetni, és ott egy rakodó államot felállíttatni. Indokolja kérelmét a következőkkel: 1. Torda város m. e. 10 ezer főnyi 21 ezer hold gazdasággal dus, ipar- és kereskedelemmel kitűnő népességgel, és ekként azon oldal vidéknél, melyen a pálya terveztetik, nagyobb közgazdasági fontossággal bír; a mellőztetés által azonban anyagi pusztulásnak volna kitéve ; 2. Torda felé az általa megjelölt téren és irányban, a hol mindenütt szilárd alap, épületi kőrétegek, sőt egy ott csak keskenyebb folyón épitendő hidra Trajan korából faragott D kövek készen találhatók, a vonal nem csak rövidebb, helyesebb, de olcsóbb is lenne, mint az egerbegyi mocsarakon keresztül kanyargó ; 3. e vonal egyszersmind jövedelmezőbbnek is Ígérkezik a tordai kimerithetlen sószállitás közvetlen közelsége, a tordai kereskedők áruczikk forgatása s járása-kelése, valamint fa-és marhakereskedés folytán; 4. végre Torda város ingyen területben, munkában, anyagokban és erejében, meg részvények vállalásában nevezetes áldozatokra is ajánlkozik. A vélemény ugyanaz. (Helyeslés.) Háromszék és Miklósvárszék , Felső-Fehérmegye, Segesvárszék, Kezdi-Vásárhely város, Kőhalomszék és Sepsi-Szent-György város megbízottjai, úgyszintén a brassói kereskedelmi és iparkamara eleven szavakkal rajzolják Erdélyre nézve egy vasútnak szükségét, a mire ezen ország két évtized óta folyton, de sikertelenül törekedett, és jóllehet egy vasút fontosssága Erdély közepén keresztül, folytatólag Moldván a Havas-Alföldön át Galaczig nemzetgazdasági, kereskedelmi, politikai és hadtani tekintetből minden oldalról elismertetett, jóllehet többször remélt, de mindig csalódott. Várta ezt Erdély különösen a m. kormánynak ez oly soká elhanyagolt ország iránti nagyobb rokonszenvéből, annyival inkább, mert a kelettel és a Fekete tengerrel való összekötés Magyarországnak is érdekében fekszik. Azonban, habár a nagy-várad-kolozsvári vonal komolyan munkába vétetett, miután a többi vonalrész csak a másodranguak közé soroztatott, és a sokkal alárendeltebb debreczen-szatmár-szigeti vonal is országgyűlési határozat által előtérbe jutott, várakozásuI kat bizonytalan jövőbe látják kitaszittatva, s komoly aggodalommal telnek el, a késedelemben két nagy veszélytől tartva: egyik Erdély kikerültetése a Petrocsenyig menő aradi szárnyvonalnak a havasalföldi Krajován át a Vulkán szorosig épitendő vasúttal egyesülése által; a másik s még i nagyobb, ha a gácsországi vaspálya Csernovitztól I Jassyig, a moldvai kikötőtől Galaczot hamarabb ! elérné, mely esetben az erdélyi vasút kiépítése teljesen kérdésbe jöhetne. Méltányosnak, sőt jogosnak hiszik tehát, hogy Erdélynek az egyenlőségés testvériségről tényleges bizonyítékok nyújtassanak az által, hogy a többi Európával egy vasúttal összeköttetvén, vég ínségre és pusztulásra ne jusson, hanem az anyahonnal egyesülés jótékonyságában mielőbb részesittessék: minélfogva esedeznek, hogy a m. kormány haladéktalanul értekezzék a havasalföldi kormánynyal az erdélyi és romániai vasutak csatlakozási pontjai iránt , s az ebbeli egyezmény eredményét terjeszsze a képviselőház elé; továbbá, hogy az erdélyi vasútvonal Nagy-Váradtól Brassóig legelőbb építendőnek nyilváníttatván, a pálya építése két szakban, NagyVáradtól Fehérvárig, és innen Brassóig, egyidejűleg kezdessék s egyenlő erővel vitessék véghez. A fentebbi vélemény értelmében, azonban különös figyelembe ajánlással, a közlekedési minisztériumhoz tétetik át. (Hdypslés.) Nagy-Kanizsa város közönsége panaszosan előrebocsátván, hogy ő az előtti Ferencz József keleti pályatársulatnak, melynek azon reményben, hogy akkori terve szerint Nagy-Kanizsa öt irányban ágazandó vaspályának csomópontjává leend, pályaudvarnak és műhelyeknek 60 h. földet ajándékozott; de hogy a déli társaság műhelyeit oda nem hozza, s az e czélra ingyen kapott tér nagy részét mezei gazdálkodásra használja; hogy midőn értésére esett, miszerint a pécs-kanizsai vonal Mura-Kereszturra nem is a megyének szivén, de legdélibb részén keresztül határoztatott, a közlekedésügyi minisztériumnál többízben panaszt emelt anagy-kanizsa-kottori közötti indópontnál Bercsiig tervezett szárnyvonal helytelen iránya ellen, a zala-somogymegyei bizottsággal óvást és ismételt felterjesztést tett, de mindannyiszor sikertelenül. Ezúttal a m. vasúthálózat fenső pontjának azon módosítását kéri, hogy a buda-fiumei vonal ne M -Kereszturnái, de Keniz e alatt, vagy legalább Sz.-Miklósnál ágaztatván el, a Drávának, illetőleg Zákánynak, Kaproncza és Zágráb felé. Indokolja ezt azzal, hogy ezen általa javasló tt vonal Buda-Fiume javára legalább 2 mértfölddel rövidebb, ámbár az alföld-