Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-206

24 CCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 14.1868.) trieszti irányban körülbelül annyival hosszabb lesz, hogy a déli vasúttársaság iránt fenálló szerződési jogai igy némileg érvényben maradnak, hogy tervezett m. -keresztúri kerülő csak Trieszt előnyére, és Fiume háttérbe szorítására szolgál, hogy ez a légrádi hegy és a drávai épités miatt sokkal több költségbe és időbe, tehát közvetve az államnak nagyobb terheltetésébe kerülne. N.-Kanizsa városának 60 holdnyi terület ingyen átengedéséből s a feltételek netalán meg nem tartásából keletkezhetett sérelmének orvoslása magán-utra tartozván, minthogy a közhangulat Fiume érdekét Trieszt ellenében határozottan megóvni kívánja, e kérvény a közlekedésügyi minisztériumhoz intézkedés, avagy annak idejében adandó felvilágosítás végett áttétetni véleményeztetik. (Helyeslés.) Schaumburg-Lippe Vilmos berezeg consortiuma végleges engedélyt kér egy Aradról. Kikindán, O-Beesén, Erdődön keresztül a Dráva völgyén Zágrábig és Kottoriig építendő vasútra. Indokolja ezt azzal, hogy e vonal lenne Európa egyik főközlekedési ere, melyen az ország kitűnő terményei a legolcsóbb és legrövidebb vonalon a tengerre vitethetnének, hogy az idei gazdag aratás a létező forgalmi eszközök elégtelenségét kimutatta, hogy a nagy tőke hajlama mindig csak átmeneti s okosan felhasználandó, s hogy a consortium erre évek óta költséget és fáradságot fordított. Hozzá mellékeli egyszersmind ugyan e tárgyban a közlekedésügyi minisztériumhoz intézett eredeti folyamodását, melyben e pálya bővebben kifejtett fontossága mellett annak viszontagságos phasisairól értekezik. A terv, úgymond, az Alsó-Dunát a tengerrel összekötni, 20 év előtt karoltatott fel, az előmunkálatok költségeiben szlavóniai birtokosok, és magyar és oda való kereskedők részt vettek; de az osztrák kormány ez irányban mostoha volt; újra felkaroltatott a kérvényező consortium által 1862ben, kitűzvén az irányt a bécsi kormány javaslatára Zágrábtól Eszékig és Kikindáig. Ez ellen azonban nehézséget támasztott a déli vasúttársaság privilégiuma, mely neki minden, a Duna jobb partján építendő vaspályára elsőséget biztosit, s különösen a 2. §. kikötése, mely szerint ha a Duna balpartjain Eszék és Vukovár között vaspálya létre jönne, a déli vasúttársaság köteles legyen Kanizsától a Duna jobb partjáig vaspályát épiteni, s a Dunahid költségének felét viselni. E nehézség megoldatott a déli vasúttársasággal 1857. april 13-án kötött conventió által, melyben ez magának elsőséget csak a barcs-eszéki vonalra tartott fen. Egy további nehézséget, a mit a hadügyminisztérium támasztott, ö felsége azon elhatározásával, miszerint a Duna áthidalása Erdőd mellett engedendő, elenyésztetve, mindamellett az abbeli tárgyalások előre haladni nem bírván, ő felsége öt rendbeli kézjegyzését eszközölte ki, melynek utolsójában 1865. aug. 11-én parancsolá: „hogy a kérvényezőkkel az engedély elintézendő és jóváhagyása alá terjesztendő." Ennek folytán a kérvényezők a kívánt vonal meghosszabbítását is Aradig uj költekezésekkel elvállalták, s az engedély szövege mármár megállapittatott, midőn a m. minisztérium kinevezése bekövetkezett, hol azóta elintézetlenül fekszik, s a kibocsátott vasúthálózati tervből kimaradt. Ezen pálya azonban előadásuk szerint Erdélyt és a Bánságot az Adriai tengerrel legrövidebb utón kötné össze, s a tót-horvát pályával együtt, melyre szintén kérelmezik az engedélyt, jövedelmezőbbé fogná tenni a károly város-fiumei pályát. Reménylik tehát, hogy ezen sok nehézség legyőzése után, az alkotmányos m. kormány méltányos lesz irántok: annál inkább, mert a mint Torontálmegye és az ó-becsei kerület is már felszólalt egy arad-eszékí pálya érdekében; jogos, hogy a Bánság, Tót- és Horvátország legsürgősebb szükségei is kielégíttessenek. Végre kijelentik a kérvényezők, hogy a szükséges tőke kimutatása tekintetében Langrand-Dumonceau levele állítólag mellékelve van, s kívánatra készeknek nyilatkoznak a tőkepénzesekkel összeköttetésben, vasúthálózatban létező török-becse-becskerek-pancsovai vonalat is átvállalni. Minthogy a kérvényezett kikinda-eszékzágrábi vasútvonal egyes részeiben a vasúthálózatban tervezett arad-temesvári és országos kamatbiztositás mellett, már is épülő alföld-fiumei vonal nagyobb részével párhuzamos, következőleg versenypályalenne ; figyelmet érdemlő körülménynek ismervén el, azt, hogy kérvényezők a vasúthálózatban foglalt török-becse-pancsovai vonalra is ajánlkoznak, s a kamatbiztositás igénybe vételét egy szóval sem emiitik : e kérvény, megbirálása és ahhoz képest intézkedés végett, a közlekedésügyi minisztériumhoz áttétetni véleményeztetik. (Helyeslés.) Elnök: Ámult szerdán öt választásról szóld jegyzőkönyvet mutattam be a t. háznak, a melyeket a t. ház az állandó igazolási bizottsághoz méltóztatott utasítani. Az állandó igazoló bizottságnak jelenleg csak három tagja van itt, kik működhetnének. Bátorkodom tehát kérdést tenni, méltóztatik-e a t. ház beleegyezni, hogy a jelenlevő három tag működhessék ? vagy pedig két tagot helyettesíteni kíván-e azon időre, mig a rendes tagok visszajőnek ? vagy végre azt kívánja-e, hogy bevárassék, mig a hiányzó tagok megjőnek? (Felkiáltások: Várjuk be!) HaláSZ Boldizsár: T. ház! Én azt gondolom, hogy mivel, ha csak egy ember ad is véleményt, a ház maga határoz: kár volna függőben hagyni az igazolási ügyeket ; hanem legczélsze-