Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-234
330 CCXXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 26. 1868) egyezkedésnél, illetőleg kiszámításnál a minisztérium az ország érdekeit szem előtt fogja tartani. A számítás igen egyszerű: az összes sinek nehézsége kiszámítható és meghatározható, ugy a fél vám megtérítése is, mi alapját képezendi az ujabb egyességnek, mely a vállalkozókkal kötendő. Részemről ezen módozatban nehézséget nem látok, és ha a t. ház kívánja, a 7. pont e szerint módosítható. (Helyeslés.) LÓnyay Gábor : Remélem, hogy Tisza Kálmán képviselőtársamnak ezen nézete és inditványa elfogadtatik. Eri mindössze csak arra érzem magamat felhiva, hogy Pulszky képviselőtársam szavaira kinyilatkoztassam, hogy midőn a védvámrendszer nagyon népszerű volt, még akkor sem voltam annak barátja; annyival kevésbbé vagyok most busz és annyi év után. De hogy a kormány, vagy maga az országgyűlés, ha szabad mondani, kijátsza, és egyeseknek, vagy társulatoknak alkalmat s módot engedjen, hogy a létező vámszabályzatot kijátszani engedje: abba részemről se most, se jövőben nem fogok beleegyezni, a törvény kijátszására módot és alkalmat engedni nem fogok soha. (Helyeslés.) Királyi Pál előadó : Mint szerencsém volt a tárgyalás kezdetén kijelenteni, e szakaszra a központi bizottságnak modósitványa nem volt, és kijelentettem ezt szokás szerint, mint olyan szakaszra, mely ellen a bizottságnak észrevétele nincsen; de állásomnál fogva, miután ezen szakasz megtámadtatott, szükséges, hogy megismertessem a t. házat azon indokokkal, melyek ezen szakasz megtartására birták a központi bizottságot. (Halljak!) A pénzügyminiszter és a közlekedési miniszter urak bizonyos társasággal szerződést kötöttek, a föltételeket megállapították a zákány-zágrábi és hatvan-miskolczi vasútvonalra nézve, és a föltételek egyike, hogy az egész vonalra nézve bizonyos összeget, a mit az állam nekik fizetni fog, megszab. A második föltétel, hogy megszabja azon összeget is, melyet egy mértföldért fizetni fog; és harmadszor, hogy megszabja az időt, a mely idő alatt ezen két vonalt a közönségnek átadni kötelesek. A szóban levő pont rajok nézve kedvezményi pont, a miből azt következtethetjük, hogy épen azért egyeztek meg azon összegben, mivel a hetedik §. kedvezése megengedte ezen összege elfogadását. Ha már most mi ezen összeget kihagyjuk, vagy oly értelemben szavazzuk meg, mint Tisza' Kálmán inditványozá, ebből az fog következni, hogy vagy nem fogják fölépíteni 22 hónap alatt, vagy azt mondhatják: Nekünk ebből ennyi hasznunk lett volna mértföldenkint. A másik, a miért ebbe nem egyezhettünk, azon egyszerű indokból történt, mert a központi bizottság előtt tudva van, hogy mennyi vasat hoznak be az építésre, és a behozott vas vám a súly szerint fog visszatérittetni. Ha pedig átalában fölhatalmazzuk a minisztériumot, hogy más utón bonificálja a szerződőket, az ő hasznuk kívánja, hogy, mint vállalkozók, olyan összeggel kívánják megtoldani az összeget, mely bizonyosan nagyon jó lenne, mert a vám ezen szakasz szerint a vállalkozóknak elengedtetnék. A központi bizottság ezért kívánta ezen tételt fentartatni. Nyáry Pál: Az én indítványom vonatkozott a 7-dik pontnak kihagyására. Mivel ugy veszem észre, hogy a kik ellenezték, beleegyeznek ; hanem azon esetre, ha talán a szerződő felek a kárpótlást magoknak vissza akarják fizettetni, most akarja kijelenteni a t. ház azt, hogy a minisztérium utasíttassák oly módon, mint Tisza Kálmán és pénzügyminiszter úr is mondották : minthogy ez igy van, én tökéletesen beleegyezem azon mődositványba, melyet Tisza Kálmán barátom ezen értelemben elő fog terjeszteni, azon kikötéssel mindenesetre, hogy ezen 7-dik pont kihagyassék. StOll Károly : Gyakran megemlittetett a napokban az, hogy Magyarország jelenleg nem képes vasszükségletét fedezni. Magyarország vasérczekben igen gazdag ország : honnan van tehát, hogy jelenleg a szükségletet nem fedezheti ? Tudjuk, hogy épen azon előnyök , melyek az ötvenes években a külföldről behozott vasnak adattak, száz és többre menő olvasztó kemenczék tönkre juttattak; a minek az lett a következése, hogy a vasnak ára annyira felszökött, a mint mai napig is áll. Az igaz, hogy a szükség ingerli a vállalkozókat, hogy az föntartassék; de van-e bizalma, és lehet-e bizalma, hogy azon 100 és 100 kemencze újból felépíttessék, mikor olyan katastropha következik be, mely a vasiparosokat tönkre teheti ? Igen sajnálom, hogy ezen szakasz a vasiparra vonatkozólag a szerződésbe egyátalában bejutott; de minthogy azt veszem észre, hogy az egész ház hajlandó e tekintetben méltányos lenni , a már megkötött szerződésekre nézve csak azt vagyok bátor kérdezni, vajon, midőn ezen szerződések megköttettek, volt-e tekintet arra, hogy a vasnak behozatalánál a vám felére fog leszállittatni? vajon midőn ezen szerződések megköttettek, volt-e tekintet arra, hogy a vasbehozatali vám mennyire fog menni ? Ha nem volt erre tekintet, nagyon kérném, hogy ez azon alkalommal vétessék majd tekintetbe, mikor kimondjuk a kártérítés mennyiségét. Hollán Ernő közlekedési államtitkár : T. ház! Én csak azon egy kérdésre akarok válaszolni, melyet előttem szóló t. képviselő úr tett, vajon volt-e ezen szerződések megkötése alkalma-