Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-206
2í CCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 14. 1868.) miskolczi vonalnak Gyöngyös-Püspökinek vezetését, s ott egy főállomásnak megállapítását kéri; indokolja ezt gabona és egyéb terményekben (mire nézve csarnokfelállitási engedélyt is nyert), valamint bor és iparczikkekben jelentékeny, s egy nagy vidék gyuponfját képező kereskedésével, s nevezetes forgalmával, mely Pest felé lM a millió mázsát meghalad, hozzá tevén , hogy máskép a pályát, ha t. i. az Vámos-Györknél vezettetnék el, nem használhatná, minthogy fuvarosaival tengelyen Györknél Hatvant ezélszerübben érheti, ha pedig ide jutott, a tengelyen tovább szállítás ellenében neki a pálya már semmi előnyt se nyújtana , de a pálya is nagy mennyiségű szállítmánytól elesnék; végezetre azt hiszi, hogy egy 19 ezer lakosságú kereskedő várost, hol az illető vidéken hasonló jelentékeny közlekedési állomás nem létezik , mely forgalma élénkítése által a vonalat meghosszabbittatása esetében is jövedelmezővé tenné, sőt az épifkezési költséghez is jelentékeny áldozattal járulhatna, melynek különben kereskedelmi s összes jövője a legérzékenyebb csapást szenvedne, czélszerüen mellőzni nem lehet, A vélemény ugyanaz. (Heiyedés.) Sz. k. Besztercze városa a m. vasúthálózatról nyilatkozván, hazánk anyagi érdekeit legsikeresebben előmczdithatónak hiszi : 1. a pest-losonczbesztercze-szucsáni vonal által, mely S. Tarjánig kész, Losoncztól Zólyom megyét legrövidebben éri, a kérvényező város és vidékének fogyasztó s iparos népességét, a tiszai gazdag gabona termő vidékkel összeköti; 2. a garamvölgyi vonal által, mely vagy Esztergom-Nána, vagy Komárom-Érsekújvártól kiindulva Zólyom városánál a losonczbeszterczi vonallal csatlakozzék, s melyeta vasúthálózatba a vágvölgyi vonal mellett is, sőt előnyösebben e helyett véleményez felveendőnek, azon okból, mert Magyarország éjszak-nyugati vidéke érdekeinek egyedül ez lesz képes megfelelni honvédelmi és közforgalmi szempontból, mert habár amott a vidék termőbb, de már is közforgalomnak örvend , mindazonáltal Trencsénen kivül nem létezik se város, se ipar- és kereskedés, s átalában közforgalomba való tárgy itt ellenben több a népesség, számos a népes város bányászi, vas- és rézgyári s egyéb kézműi iparral, nagy kiterjedésű erdőkkel s vidéke minden tekintetben képesebb. A vélemény ugyanaz. (Helyeslés.) Turóezmegye közönsége a m. vasúthálózati tervet átalában helyeselvén, Baját érdekéből első sorba helyezi a pest-oderbergi vonalat, abból indulván ki, hogy ha belkereskedésünk központjának, Buda-Pestnek világkereskedelmi szempontból Fiúméval összeköttetése első rendű szükségnek ismertetik el, ebbeli világkereskedelmi érdekeinknek még azzal, hogy a tengeri összeköttetés a központig létesíttetik, nincs elég téve; de szükséges, hogy a központon keresztül a Fiumére utalt iparos éjszak-nyugati külföldnek is tárt kapu nyittassák, s a vonal meghosszabbításával fiume-pest-oderbergi vonallá kiegészíttessék; kéri tehát a pest-oderbergi vonalrészt hasonlóan az első rendű vonalak közé soroztatni s a Fiumével egyidejűleg létesíttetni. A kassa-oderbergi vonal tekintetében nem találja indokolva, hogy ez a vágvölgyi mellőzésével költséges eltéréssel Árvamegyén keresztül vitessék; végre pártolja az érsekujvár-zsolnai vonalat. A vélemény ugyanaz. (Helyeslés.) Sz. k. Eperjes városa az eperjes-dukla-przemysli vonalat, mint minden tekintetben legczélszerübbet államköltségen nyomjeleztetni, s országgyülésileg megállapittatni kéri. Indokolja ezt azzal, hogy a vizojtó Kárpátokon a legkönnyebb átkelési pont a sárosmegyei kamenyiki, mely 64 öllel alacsonyabb a zempléni-daborczvölgyinél, s 70 ölre enged öl emelkedést, hogy Eperjestől a kassa-oderbergi ág benyulásától a határszél 9 mértföldnyi legrövidebb ; továbbá, hogy Eperjes környéke oly fontos hadászati pont, mely a régibb és ujabb korban mindannyiszor fel volt ismerve és felhasználva; kiemeli Sárosmegye iparát, Eperjes kereskedelmi élénkségét, hogy a transil ó kereskedés erre haladja legrövidebb és legelőnyösebb útját, melyen a pest-fiumei, mind tiszai, erdélyi nyúlandó pályák legegyenesebb irányban s legrövidebb téren Eperjes-Duklán átPrzemysl, innen Lemberg és Krakkó felé fognának folytattatni; végre méltányolná a marmaros-szigeti vonalat, ha abba felvétetnék azon rövid áar is, mely Eperjes-Varanón áthaladva, abba Putka-Nelmeczen beszakadna s az oderbergi pályát a szigetivel összekötné, mely által Zempléntől Máramarosig 2VB millió holdat túlhaladó, nagyrészt az erdőtelén Éjszak-Nyugat-Európa faszegény országaival közvetittetnék. A vélemény ugyanaz. (Helyeslés.) Barsmegye közönsége a pest-oderbergi, átalánosan elismert fővonal irányára nézve a tarjánlosoncz-beszterczei felett előnyt kivan adni a garamvölgyinek azon okból, mert a vonal erre 3, esetleg 5 mértfölddel rövidebb, mert a terület erre kedvezőbb, vizválasztó magaslat csak egy van, amott három, hogy az építkezés átalában erre olcsóbbnak ígérkezik, daczára annak, hogy még kiépítendő vonalrész van Esztergom-Nánától; egyébiránt kéri az előmunkálatokat mindkét irányban megtétetni, s a legczélszerübbet ahhoz képest megállapittatni; végre felhívja a figyelmet a Garam és Vágvölgy közti Körmöcz körüli átkelés tanulmányozására. A vélemény ugyanaz. (Helyeslés.)
