Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-206

CCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz 14. 1868.) 21 Biharmegye közönsége a debreczen-szatmárszigeti vasutvonalat a legsürgősebben a kiépitendő pályák közé soroztatni kéri, hivatkozva az 1866. ínarcz. 22-én kelt országos határozatra, s indokolva felszólalását azon aggodalommal, hogy a vasúthálózati terv szerint azt háttérbe szorítva látja a j szerencs-szigeti által, mely a kereskedést természet- j ellenes irányba forditván, a Szamos völgyének mezőgazdaságát, Bihar borászatát, egy nagy vidék fejlődő iparát elnyomja, Erdélyt éjszaki magyar- '; országi összeköttetésétől megfosztaná, holott amaz a bányavárosok kincseit forgalomba hozná, az oder- ; berg-kassai vonalnak a kelettel összeköttetését is elősegítené. A vélemény ugyanaz. (Helyeslés) Beregmegye közönsége a szerencs-csap-szigeti vonalat a szatmár-szigeti vonal mellett támogattatni kéri, azonfelül egy magyar és galicziai consortiuro által kiépíttetni szándékolt kész előmunkálatokkal, sőt tőkepénzes vállalkozóval ellátott szerencs-csap-szigeti , esetleg esap-ungvár-n.-mihály-eperjesi vonalat, az eperjes-przeinysli vonal elejtésével is, megállapittatni kéri. Indokolja az elsőt az országnak Tokajtól a Tisza jobb partján felfelé elterülő több nemű terményekkel és kereskedelmi czikkekkel ellátott, de nagy piaczot nélkülöző vidékének az ország többi részeivel egyenjogú érdekével; a másikat pedig részletesen azzal, hogy : 1) Fiumét, illetőleg az Adriai tengert Pesten keresztül Galicziával, s onnan két irányban Lembergen és Krakkón át a Fekete és Keleti tenger felé legczélszerübben kötné össze; 2) Jablunkától Erdélyig a határszéli megyéket középen hasítva egymással és Galicziával kötné össze ; 3) a vereczki szorosnak, főleg az 1863. 64. ínséges években igazolt gabonaforgalmi nagy fontosságával ; 4) az érdeklett megyéknek gyári és földipartermékei által remélhető nevezetes vasúti forgalmaival ; 5) hogy e vonal felel meg leginkább az 1836. XXV. t. czikk intentióinak; Pestnek Gácsországgal legközelebbi utón összeköttetésével ; hogy stratégiai tekintetben fontos; legkevesebb természeti akadályoknak néz elébe, s a mennyiben az egyik vállalkozó gr. Schönborn uradalmán vitetnék, olcsóbb építési anyagokra is számolhat. A vélemény ugyanaz. (Helyeslés.) Fiume szabad kir. kikötő város közönsége a képviselőház f. évi július l-jén bozott határozatához képest, egy a déli vasut-társaság vonalát nem érintő, külön önálló alföld-fiumei vonalnak kiépittetését kéri. Ennek indokolására előadja azt, hogy a miniszteri tervezet szerint, az alföld-fiumei vasút nem képez egyetlen önálló vonalat, hanem különféle, egymástól független vonalrészekre van szakitva. Az alföldi vonal N.-Váradtól Szegeden által a Dunáig terveztetik; az ut megjelölése nélkül folytatva a duna-fiumei vonalig, irányítva Borca-Zákony-Kanizsa felé, mi által Trieszt védurának. a déli vaspálya-társaságnak esnék osztályrészül. Ez által 7—8 mértföldre meg is hosszabbittatik, és egy gazdag termő vidék elszigeteltetik ; az eszék-sziszeki vonal létrejötte is, ha áruczikkeit innen tovább azon déli vaspálya-társaságnak kénytelen átszolgáltatni, veszélyeztetve van. Ily körülmények közt az állam által épittetni szándékolt károlyváros-fiumei vonal, mert külön tagot képezvén az építési költségek magasságához képest, vagy a vitelbér felemelését, vagy az államháztartás terheltetését eszközölné, előbb-utóbb a déli vaspálya-társaság kezeibe menne át. S ily módon Magyarország kereskedelmi és tengerészeti érdekei a déli vasút-társaság czéljainak s Trieszt érdekeinek lennének alárendelve. E külön alföld-fiumei pálya a buda-fiumei egyenes összeköttetésnek sem okozhat rövidséget, minthogy ez Zákány-Zágrábon át Károly városig vezettetvén, itt az alföldfiumei vasút károlyváros-fiumei vonalrészét különben is feltalálja. A vélemény ugyanaz. (Helyeslés.) Sárosmegye közönsége a miniszteri vasúthálózati tervezet IH-ik pontjára észrevételeit figyelembe vétetni, és a kassa-przemysli vasútvonalnak Eperjes és Dukla között vezetését megállapittatni kéri. Kérelmének indokolásául felhozza azt, miszerint : 1. Kassának Przemysllel öszszeköttésére az eperjes-duklai irány a legrövidebb, s mivel a Beszkid hegyen az átkelés könnyen eszközölhető, a legolcsóbb is; 2. hogy terményeinknek külföldi piaczok nyittassanak, szükséges az eperjes-duklai vonal, mely a Tisza völgyének piaczát Gácsországba helyezné át, s ez oknál fogva már az 1848 : XXX. t. ez. megalapitá azt, s gr. Széchenyi István is elismerte s figyelmezteté az országot annak előnyeire; 3. fontos e vonal stratégiai szempontból, mire utalnak egyrészt katonai tekintélyek nyilatkozatai, s az 184 %. és 1866-ki hadjáratok eredményei, s másrészt az orosz birodalom fenyegető állása éjszaki határaink védelmére s czélszerü vasúti összeköttetésre, milyen az eperjes-duklai hí fel; 4. tekintve a megye speciális érdekeit, termelésének előmozdítására s termékeinek elkelésére nézve életkérdés az eperjes-duklai vonal, Sáros megye termékei, fanemüek, só, vas, üveg, liszt, papírgyártás, len termesztés, vászonkészités, többféle ásványvíz, s egyéb iparczikkek és termények; 5. Sáros megye átmeneti kereskedés színhelye, bor- és gabonanemüékben, melyeket a hegyaljai és az alföldi vidékekről a a szepesi bányavárosokba és Galicziába, innen vissza naphteolajat szállít s biztosítja ezen eperjesduklai szoroson az országnak Galicziával századok óta megszokott kereskedési összeköttetéseit. A vélemény ugyanaz. (Helyeslés.) Gyöngyös városa kerésk. testülete a hatvan-