Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-232
CCXXXH. ORSZÁGOS ULES. (Május 16. 1868.) 309 koczkáztatni : t. i. igen lényegesnek tartom, hogy azon darab, mely Eszéktől Sziszekig, illetőleg a már létező vasutrész használatával Eszéktől Sziszeken át Zágrábig megy, semmi esetre se legyen hosszabb, mint azon vasút, mely Eszéktől Villánynak Zákány, Zágrábnak fog vezettetni, azaz a Dráva balpartján Trieszt felé vezető vonal ne ronthassa meg concurrentiájával azon vasutat, mely Eszéktől Fiúméba egyenesen megy, hogy igy ez utón a szállítás és a közlekedés minden esetre olcsóbb legyen, mint a másikon. Elnök : Napirenden van az alföldi vasút iránti törvényjavaslat végleges megszavazása. Csengery Imre jegyző (olva ssa az engedélyokmányt.) Elnök : Méltóztassanak azok, kik az engedélyokmányt . függelékével együtt , elfogadják, fölállani. ('Megtörténik.) MadOCSányi Pál : T. ház! Bátor vagyok az engedélyokmányra észrevételt tenni. (Bálijuk!) Véleményem szerint a törvényjavaslat rendelkezése is döntő ; de a mennyire a nyomtatványok kezeim közt vannak, a nyomtatvány egyik pontja és az engedélylevél ide vonatkozó pontja közt eltérés van. A törvényjavaslat 3.§-a t. i. igy szól : ..A vállalkozók iizletjoga a vállalatra nézve, a mennyiben az állam a szerződés 27. pontjában fentartott beváltási jogával élni nem akarna : a jelen törvény szentesítésétől számítandó 90 évre terjesztetik ki." Itt az idő 90 évre van kiterjesztve, és kezdete akkor áll be. midőn ezen törvény szentesittetik. Az engedélyokmány 26.§-ában ezen idővel szemben 3 évi eltérés van. a mennyiben az engedélyezési okmány 26. §-a igy szól : ,,Az engedély tartama az üzletnek az egész engedélyezett vonalon megnyitása napjától számítandó 90 évre állapittatik meg." Mivel pedig a társaság három év alatt köteles befejezni ezen vonalat N.-Váradtól a Dunáig : a különbség három év. A törvényjavaslat szerint, ugyanis ezen 90 év megszűnik a törvény szeesitésétől számítandó 90 év múlva, az enged élytmány szerint pedig csak azon időtől számítandó 9 év múlva, midőn a vonal a forgalomnak átadatik. Azt kívánom tehát, hogy az engedélyokmány is ugy szerkesztessék, mint a törvényjavaslat 3. §-a. (Helyeslés.) Mikó Imre g közlekedési miniszter : Az észrevétel nagyon helyes, és az engedélyokmányt a törvényjavaslattal öszhangzásba kell hozni. {Helyeslés) Elnök : A t. ház az engedélyokmányt és függelékét azon észrevétellel, melyet Madocsányi képviselő úr előadott, végleg elfogadja. Az engedélyokmány végleg megszavaztatván, következik a törvényjavaslat végleges megszavazása. j Csengery Imre jegyző (olvassa a törmnyja\ váslatof.) Elnök : Kérem azokat, kik a törvényjavaslatot végleg elfogadják . méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) A törvényjavaslat végleg elfogadtatván, Radics Ákos jegyző úraztamélt. főrendekhez át fogja vinni. Egyszersmind a jegyző úr a jegyzőkönyvek erre vonatkozó részét még a jelen ülés alatt fogja hitelesítés végett felolvasni. (Helyeslés.) Nem tudom, kívánja e a t. ház a határozati | javaslatokat is a mélt. főrendekhez átküldetni ? I (A* kell küldeni!) Tehát a határozati javaslatok is I át fognak küldetni a mélt. főrendekhez. A határozati javaslatok nem lévén törvények, i harmadik megszavazásuk nem szükséges. Következik a mélt. főrendeknek a pénzverésre vonatkozó üzenetének tárgyalása. Csengery Imre jegyző (olvassa a főre, dl háznak a magyar kir. pénzverdékben v-reb.ndŐ pén: zek alakja, béltartalma, és súlyáról szóló törvényjavas| latra vonatkozó határozatát tartalmazó jegyzőkönyvi I kivonatát, mely szerint az utolsó szakaszban e szavakat: „magyar királyi" kihagyatni kívánja 1 ). HaláSZ Boldizsár: T. ház! Első alkalom ez, hogy a felsőház, mely magát ismét mélt. főrendeknek czimezi, aniryiidö után mint felsőház élete jelét adja. Az 1848-diki országgyűlés alkalmával, maga a felsőház törülte el az 1848-diki törvények ! folytán azon czimet: ,.főrendek' : és magát csak j felsőháznak kivánta czimeztetni: ugyanakkor meg| tétetett az inditvány is a felsőháznak reformjára | nézve, egyik főispán Ujházy László áitai. Azt az | akkori minisztérium örömmel elfogadta és megi ígérte, ha lesz rá idő és alkalom, törvényjavaslatot ! fog e tárgyban a ház elé terjeszteni. Nagyon jól I emlékszem rá. Szemere miniszter ugy fejezte ki i magát, hogy a felsőházat reformálni annyit tesz, mint megtartani. Ezt előre bocsátva, és remélve, hogy a törvényjavaslat előterjesztése csakugyan meg fog történni, mert a rendiség és képviselet egymás mellett meg nem fér : én igen rövid észrevételt fogok tenni a felsőháznak a pénzverés tárgyában tett ezen kívánatára. (Halljuk!) T. ház! A véletlen — a mi igen fájdalmasan esett — engem családom körében tartott vissza egy veszedelmes betegség miatt, s igy jelen nem lehettem, midőn épen ezen törvényjavaslat tárgyaltatott. (Közbeszólás: Már késő!) Már akkor is tettem volna észrevételt az iránt, hogy a magyar pénzen az osztrák császár az első helyen szerepel és a magyar király csak ugy mellékesen fordul elő. Én tehát, mivel a felsőház még csak nem is indokolja, miért nem kívánja e kitételt: „magyar ') Lásd az Irományok 232-dik számát.
