Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-206

CCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 14. 1868.) ] 9 panaszok daczára 1865. marczius 17-én elárvereztetett. A kir. ítélőtábla 1865. augusztus 26-án az egész eljárást megsemmisítette és a visszafoglalást rendelte el, mely határozatot a hétszemélyes tábla is helyben hagyott. A termésnek a fentebbi árverés következtében eszközölt elvitele miatt azon oknál fogva, mert az igénykeresetek végleges elintézéséig zár volt elrendelve, kéretik a vizsgálat zárfeltörés miatt Az igazságügyi minisztériumhoz áttétetik. (Helyeslés.) A turja-remetei kincstári vasgyár munkásai panaszlevelökben előadják, hogy ezen az ungvári uradalomhoz tartozó gyár 186B. évben a bécsi cs. kir. pénzügyi minisztérium által Pollacsek Adolf és Hollaender Leónak oly feltétellel adatott el, hogy a munkásokat is átvenni és szabályszerüleg ellátni kötelesek; minek folytán a munkások, nehogy a már eltöltött szolgálati évek folytán nyert ellátási igényeiket elveszitsék, a vasgyárhoz kötve vannak, mely körülményt az uj tulajdonosok az ő kárukra felhasználják és a munkásohat roszul fizetik s mindenféle módon kínozzák; a munkások ez érdemben 1866. évben már ő felségéhez folyamodtak, melynek folytán az ügy meg is vizsgáltatott és az ungvári cs. kir. pénzügyi igazgatóságnak 1867. január 22-én kelt rendelvényéből kitetszik, hogy a vevők a munkásokat az államszolgálatban nyert ellátási igényekkel átvállalták, s hogy eddigelé még egy eset sem fordult elő, melyben a vevők ezen igények teljesítését megtagadták. A munkások kérik, hogy részrehajlatlan biztos által helyzetök ujolag megvizsgáltassék. s hogy vagy egyéb állami gyárakba helyeztessenek át, vagy pedig az eladás idejekor már érintett igényeik az állampénztárból kielégíttessenek, s ne kényszeríttessenek rabszolgákként a vevőknél szolgálni, kikkel ők nem is szerződtek. Elintézés végett a m. kir. pénzügyminisztériumhoz áttétetik. (Helyeslés.) Kába Ilizric Lajos János és érdektársaik Huny ad megye Bostény községebeli lakosok a kocsmáltatási jogban magokat védetni kérik, előadván, b ogy családjok Roskány és Pánk községekben az erdélyi fejedelmek és magyar királyok adományozásai alapján birta a kocsmáltatási jogot '[,, illetőleg *|

s részben, mely jognak élvezetétől őket b. Nopcsa Fenercz főispán, mint a dévai kincstári uradalom haszonbérlője, főispáni hatalmának védpaizsa alatt önhatalmilag eltiltotta csendőrök felhasználásával, és jogaiknak hivatal előtti keresésétől is eltiltotta. Intézkedés végett ». kir. igazságügy minisztériumhoz áttétetik. (Helyeslés.) Felső-fehérmegyei Ürmös község lakosai községi erdejök birtokában magokat védetni kérik. A. kérvényből s mellékletekből kiderül, hogy az erdőelkülönités iránt az úrbéri per már foganatban van, és hogy a földesuraknak a hamuzsirégetés hatóságilag megengedtetett, a községbeliek pedig eltiltattak, és ezek panaszkodnak, hogy a földes uraknak amúgy is van 33 hold külön erdejök, s hogy a 2782 holdra terjedő községi erdőt ők bírták, az adót is fizetik és iránta más községbeliek ellen pert is vittek, mégis a földes urak ujabb időben a hamuzsirégetéssel pusztítják, és a községbelieket a használatból kizárják. Elintézés végett am.kir. igazságügyminiszteriumhoz áttétetik. (Helyeslés.) Wachsmann Vilmos és édes anyja Wagenleitner Johannának kérvénye , mely szerint Wachsmann Vilmos a pestvárosi hatóság által jogtalanul a Rókuskórodában mint tébolyodott letartóztatnék, és mindketten szabadon bocsáttatását kérik. Elintézés végett a m. kir. igazságügyminiszteriumhoz áttétetni véleményeztetik. (H lyeslés.) Batek szül. Payer Rozália és Batek János zborói lakosok az esztergomi főkáptalan, ugy Veber János és Gradl Kristóf ellen lefolyt, 13 évig tartott zálogvisszaváltási pörükben mind az alsó, mind a felsőbb folyamodási bíróságok által elkövetett részrehajlások és jogtalanságok miatt abünvizsgálat elrendelését és igazságos ügyöknek újólagos felvételét kérik, minekutána az igazságügyi minisztérium ez érdemben beadott kérvény őket egyszerűen visszautasitotta. Intézkedés vég-ett az öszszes minisztériumhoz áttétetni véleményeztetik. (Helyeslés.) Ozv. Várhegyi Luiza a férje őseit illetett báró czimet a montbeauforti melléknévvel gyermekeire, t. i. Várhegyi Ágost, Lajos, Irma, Karolina, Josefina, Áron, Rezső és Klementinára átruháztatni kéri. Előadja, hogy férje Birgberg du Mont Beaufort Ágoston két testvérével honosíttatván, ezen honosítás 1836-ban törvénybe is igtattatott; hogy férje nevét 1842. febr. 3-án kelt kir. oklevél szerint Várhegyire átváltoztatta; a honositás alkalmával ugyan kéretett a báró czimnek a honosítási okmányba felvétele, azonban ezen kérés a m. kir. udvari kanczelláríának 1830. marczius 5-én kelt végzésével elutasittatott azon oknál fogva, mert törvényszerűség be nem bizonyitatott, hogy a családot e czim illeti; ezen feltételnek most folyamodó eleget akarván tenni, kérvényéhez csatolja az 1—25. sz. alatti, s a leszármazást igazoló bizonyitványokat, és kimutatja, hogy családjok nemessége 1088. évből való. hogy Du Mont Ardes tábornok 1790. évben II. Károly spanyol királytól nyerte a báró czimet, melyet utódai mindig használtak; érdemükül jelenti, hogy nevezett tábornok Magyarországban a törökök ellen harczolt, és Érsekújvár bevételénél kitüntette magát; továbbá felhozza saját férjének és elhalt fiainak érdemeit, kik közül egyik a római 3*