Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-231
294 CCXXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 14. 1868.) Szerintem, és a dolog köztudomása s általam is röviden fölemlítendő állása szerint is, bizonyosan nem; és hiszem, hogy kérvényezők illusión alapult fájdalomkiáltása ugy belé vész azon örömbe, melyet a szász nemzetnek csaknem az egész nemzetet magában foglaló többsége a volt comes elmozdításán és az ujon ideiglen kinevezttnek tapintatos kiválasztásán érez, mint az árva sóhajtás á zivatarban. (Éljenzés.) Azonképviselő testületek, melyekaszász területen létező városok és községekben ez idő szerint fenállnak, sem H-dik Endre alkotmány levelének, sem egyes törvényeknek, de az úgynevezett regulativ punctumoknak, tehát az akkori hatalom által mintegy 60 év előtt octroyált egyoldalú rendeletnek kifolyásai. Mégis látszik : mert a nép nem csak minden közpolitikaitérről, de még a községi vagyon kezeléséből és a községet és népet közelebbről érdeklő egj éb érdekek elrendezése iránti befolyásbői szorosan ki lévén zárva, ezen emiitett képviselő testületek még a tagjaikat is, és pedig élethossziglanra magok egészitvén ki, valóságos arisztokratiko-bureaukratikus testületekké erősödtek, oly testületekké.melyek a felsőbbek, és jelesen a magistratus és még inkább a comes irányában határozott függő helyzetben vannak. (Helyeslés. Ugy van '.) És innét van, hogy a nemzettel, melyet a szász nemzet demokrata intézményeihez képest a közvélemény szerint képviselniük kellene, kiváltkép az utóbbi években rendes, sőt mintegy rendszeres ellenkezésbe jöttek (Ugy vaní), és az emiitett regulativ pontok által a burokratismus meghonosítására való sok évi erőtetés után is még számos olyan képviselő tagok találhatók, kik helybeli, hatalommal biró főnökeikkel szemben a néphez és a nép jogaihoz hivek maradtak, mi bizonyára dicsőségökre válik. (Igaz! Ugy vem!) Ezen, a nép és állítólagos képviselői közti ellenkezés különösen kitűnik a politikai téren ; és oka annak, hogy a nép, mely érzi, hogy szabad alkotmányos joga a fenemiitett rendelet által tetemesen meg van csonkitva •— mindenütt, a hol az értelmiség — helybeli burokratiája, vagy ha ugy szabad mondanom , korlátlan intézkedési hatalommal biró aristokratiája ellenében komoly és nyílt, sőt még e terembe is áttelepített küzdelemben él. Ily tényállás mellett ki merné állítani, hogy az említett városi és községi képviselő testületek az általok per fictionem képviselni állított, de valósággal nem képviselt nép akaratának és véleményének kifejező tolmácsai volnának ? és hogy a vélemény, melyet nyilvánítanak, a képviselni állított nép szivében fogamzott közvélemény volna? Ezen helyzetből kifolyólag, valamint ezen városi és községi képviselő testületek nem képviselik a polgárok többségének véleményét: ugy az ezen testületek által a nép kizárásával választott szász egyetem sem képviseli a szász nemzet véleményét. (Tetszés.) Erre nézve pár példát legyen szabad felvilágosításul felhoznom. (Halljuk!) Midőn 1848-ban a szász nemzet képviselői a kolozsvári országgyűlésen egyértelmüleg és kivétel nélkül az unió mellett szavaztak, akkor az egyetem a kerületek kihallgatása nélkül az ellen óvást tett; midőn az utóbbi években a nemzet nyilvánosan Erdélynek Magyarországgal egyesülését óhajtotta, az egyetem ezen közös óhajtás daczára az unió létrehozása ellen 1866 és 1867-ben ő felsége elé éles föliratokat terjesztett; és ha szabad magamról is beszélnem, (Halljuk!) igénytelenül egy példát hozok fel, melyet nem is említenék, ha nem volna oly döntő adat állitásom mellett. Midőn 1865-ben a kolozsvári gyűlésen az unió mellett szót emeltem, (Éljen !) akkor a brassói képviselő testület által szerencsétlen valék bizalmatlansági szavazattal tiszteltetni meg, (Derültség!) néhány héttel azután pedig szerencsés valék ezen pesti országgyűlésre képviselővé választatni (Éljen !) és pedig ugy, hogy Brassó városa és vidékéről, mintegy2000 választó közöl, kevés számú románokat kivéve, kik románokra szavaztak, nem volt 72-nél több, ki rám nem szavazott volna. (Éljen!) Mindezekből világos az, amit mondtam, hogy t. i. a mint a városi és községi képviselő testületek nem képviselik az illető polgárok véleményét, épen ugy az egyetem a szász nemzetnek közvéleményét nem képviseli. A mi a kérvényeket egyenkint illeti : Segesvár városának — a mint mondatott — igen tiszteletre méltó polgárainak nagyobb száma, t. i. 152 nevében benyújtott kérvényre nézve megkell jegyeznem, hogy annak fontosságát a kellő mértékre redukálja azon körülmény, miszerint néhány héttel ez előtt magam szerencsés valék igen t. belügyi miniszter urnák egy 400-nál több, épen Segesvár városa, és talán azért, mert szabadelvűek, épen oly tiszteletre méltó polgárai aláírásával ellátott feliratot átadni, melyben forró szavakkal köszönik a volt comes elmozdítása és az újnak kinevezése iránti intézkedését. Szeben városa kérvényére vonatkozólag már a fentebb mondattakból kitűnik, hogy a mögött nem kell keresni a város polgárainak többségét, de igen is azon, fájdalom, a szász földön is megtermett és Szebenbe öszpontositott centralisták erőködését, kiktől, míg teljesen szabadelve alkotmányos rend a képviselő testülekre nézve is nem érvényesíttetik, csak is visszahatást lehet várni. (Helyeslés.) A mi a szász egyetem kérvényét illeti, legyen szabad elmondanom azon körülményeket, melyek között ezen kérvény létrejött. (Halljuk!)
