Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-231

294 CCXXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 14. 1868.) Szerintem, és a dolog köztudomása s általam is röviden fölemlítendő állása szerint is, bizonyosan nem; és hiszem, hogy kérvényezők illusión ala­pult fájdalomkiáltása ugy belé vész azon örömbe, melyet a szász nemzetnek csaknem az egész nem­zetet magában foglaló többsége a volt comes el­mozdításán és az ujon ideiglen kinevezttnek tapin­tatos kiválasztásán érez, mint az árva sóhajtás á zivatarban. (Éljenzés.) Azonképviselő testületek, melyekaszász terüle­ten létező városok és községekben ez idő szerint fen­állnak, sem H-dik Endre alkotmány levelének, sem egyes törvényeknek, de az úgynevezett regulativ punctumoknak, tehát az akkori hatalom által mintegy 60 év előtt octroyált egyoldalú rendeletnek kifolyá­sai. Mégis látszik : mert a nép nem csak minden köz­politikaitérről, de még a községi vagyon kezeléséből és a községet és népet közelebbről érdeklő egj éb érdekek elrendezése iránti befolyásbői szorosan ki lévén zárva, ezen emiitett képviselő testületek még a tagjaikat is, és pedig élethossziglanra magok egé­szitvén ki, valóságos arisztokratiko-bureaukrati­kus testületekké erősödtek, oly testületekké.melyek a felsőbbek, és jelesen a magistratus és még inkább a comes irányában határozott függő hely­zetben vannak. (Helyeslés. Ugy van '.) És innét van, hogy a nemzettel, melyet a szász nemzet demokrata intézményeihez képest a közvélemény szerint kép­viselniük kellene, kiváltkép az utóbbi években ren­des, sőt mintegy rendszeres ellenkezésbe jöttek (Ugy vaní), és az emiitett regulativ pontok által a burokratismus meghonosítására való sok évi erőtetés után is még számos olyan képviselő ta­gok találhatók, kik helybeli, hatalommal biró főnökeikkel szemben a néphez és a nép jogaihoz hivek maradtak, mi bizonyára dicsőségökre válik. (Igaz! Ugy vem!) Ezen, a nép és állítólagos képviselői közti ellen­kezés különösen kitűnik a politikai téren ; és oka an­nak, hogy a nép, mely érzi, hogy szabad alkotmá­nyos joga a fenemiitett rendelet által tetemesen meg van csonkitva •— mindenütt, a hol az értelmiség — helybeli burokratiája, vagy ha ugy szabad mon­danom , korlátlan intézkedési hatalommal biró aristokratiája ellenében komoly és nyílt, sőt még e terembe is áttelepített küzdelemben él. Ily tényállás mellett ki merné állítani, hogy az említett városi és községi képviselő testületek az általok per fictionem képviselni állított, de valósággal nem képviselt nép akaratának és véle­ményének kifejező tolmácsai volnának ? és hogy a vélemény, melyet nyilvánítanak, a képviselni állított nép szivében fogamzott közvélemény volna? Ezen helyzetből kifolyólag, valamint ezen városi és községi képviselő testületek nem képviselik a polgárok többségének véleményét: ugy az ezen testületek által a nép kizárásával választott szász egyetem sem képviseli a szász nemzet véleményét. (Tetszés.) Erre nézve pár példát legyen szabad felvilá­gosításul felhoznom. (Halljuk!) Midőn 1848-ban a szász nemzet képviselői a kolozsvári országgyűlésen egyértelmüleg és kivétel nélkül az unió mellett szavaztak, akkor az egye­tem a kerületek kihallgatása nélkül az ellen óvást tett; midőn az utóbbi években a nemzet nyilvá­nosan Erdélynek Magyarországgal egyesülését óhajtotta, az egyetem ezen közös óhajtás daczára az unió létrehozása ellen 1866 és 1867-ben ő felsége elé éles föliratokat terjesztett; és ha szabad magamról is beszélnem, (Halljuk!) igénytelenül egy példát hozok fel, melyet nem is említenék, ha nem volna oly döntő adat állitásom mellett. Midőn 1865-ben a kolozsvári gyűlésen az unió mellett szót emeltem, (Éljen !) akkor a brassói képviselő testület által sze­rencsétlen valék bizalmatlansági szavazattal tisztel­tetni meg, (Derültség!) néhány héttel azután pedig szerencsés valék ezen pesti országgyűlésre képvi­selővé választatni (Éljen !) és pedig ugy, hogy Bras­só városa és vidékéről, mintegy2000 választó közöl, kevés számú románokat kivéve, kik románokra szavaztak, nem volt 72-nél több, ki rám nem sza­vazott volna. (Éljen!) Mindezekből világos az, amit mondtam, hogy t. i. a mint a városi és községi képviselő testületek nem képviselik az illető polgárok véleményét, épen ugy az egyetem a szász nemzetnek közvéleményét nem képviseli. A mi a kérvényeket egyenkint illeti : Segesvár városának — a mint mondatott — igen tiszteletre méltó polgárainak nagyobb száma, t. i. 152 nevében benyújtott kérvényre nézve megkell jegyeznem, hogy annak fontosságát a kellő mér­tékre redukálja azon körülmény, miszerint néhány héttel ez előtt magam szerencsés valék igen t. bel­ügyi miniszter urnák egy 400-nál több, épen Seges­vár városa, és talán azért, mert szabadelvűek, épen oly tiszteletre méltó polgárai aláírásával ellátott feliratot átadni, melyben forró szavakkal köszönik a volt comes elmozdítása és az újnak kinevezése iránti intézkedését. Szeben városa kérvényére vonatkozólag már a fentebb mondattakból kitűnik, hogy a mögött nem kell keresni a város polgárainak többségét, de igen is azon, fájdalom, a szász földön is megtermett és Szebenbe öszpontositott centralisták erőködését, kiktől, míg teljesen szabadelve alkotmányos rend a képviselő testülekre nézve is nem érvényesíttetik, csak is visszahatást lehet várni. (Helyeslés.) A mi a szász egyetem kérvényét illeti, legyen szabad elmondanom azon körülményeket, melyek között ezen kérvény létrejött. (Halljuk!)

Next

/
Thumbnails
Contents