Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-231

CCXXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 14. 1868.) É 295 A szász egyetem 22 tagból áll, minthogy a 11 szász hatóság mindegyike két-két tagot választ ide. Midőn ezen szőnyegen levő kérvény egy hason tartalmú, 6' felségéhez felterjesztendő fel­irattal együtt tárgyaltatott, azon kérdésben, vajon az szabáiyszerüleg előbb a kerületekkel vélemény adás végett közöltessék-e? 5 tag jelen nem létében 9 tag 8 ellen s igy egy szavazatnyi többséggel ha­tároztatott el a rögtöni szabályellenes tárgyalás. Megjegyzendő e körülménynél az is, hogy a szász­városi követek ugyanazon órában, de mint előad­ták, a szavazás után, kerületeikből azon utasítást kapták, hogy az indítvány ellen szavazzanak, mit ha tesznek, az indítvány 10 szavazattal 7 sza­vazat ellenében megbukott volna. Ezután az áta­lános tárgyalás 7 tag jelen nem létében történt, s a kérvény en bloc 9 tag távollétében fogadtatott el. Már pedig a régi egyetemi szokásnál fogva egy vagy két követ elmaradása csak kisebb érdekű tárgyaknál nézetett el; de hogy 5, 7, sőt 9 tag jelen nem létében tárgyaltatott és végezte­tett volna el valamely fontos dolog, arra példa nincs, mivel a szász egyetem megalakitása szerint minden hatóság ínstructióval ellátott két követ által magát valósággal is képviseltetni kívánja. Magában a kérvényben is felemlittetik, hogy a c omes jelen nem létében őt a szcbeni polgármes­ternek kell helyettesítenie. De a jelen esetben sem a comes, sem a szebeni polgármester, hanem a szebeni követ elnöklete alatt tartatott a tár­gyalás. Már hogy az ily módon létrejött, kérvény az egész szász nemzet véleményének és akaratának tolmácsa lehessen : azt határozottan tagadom. (Helyeslés.) De hogy az nem is felel meg ennek : e vég­ből hivatkozom a szász terület kivétel nélkül min­den részéből a comes helyetteshez érkezett számos feliratokra és küldöttségekre, melyek által őt mint reform és alkotmányosság előcsillagát üdvözlik; hivatkozom azon szivélyességre, melylyel az ujonan kineveztetett comeshelyettest e napokban a szász fold minden részében fogadták; hivatkozom azon feliratokra, melyek közvetlenül az igen t. belügy­miniszter úrhoz érkeztek, melyekben a szászok köszönetüket nyilvánítják a kormány ezen intéz­kedéseért ; hivatkozom továbbá ezen (Előmutatja) 1462 brassóvárosi és vidéki polgár aláírásával ellátott feliratra, mely ugyan a comes helyettes­hez, hanem annak nyilt kijelentésével intéztetett, hogy az igen tisztelt belügyminiszter úrnak is mutattassák be. Végre van szerencsém bemutatni még egy Brassó vidék polgárai és elöljárói által kiállított iratot, mely ezen elöljárói kívánat sze­rint a t. ház asztalára teendő le, melyben Brassó vidéke név szerint és nyilvánosan a jelen, szőnye¬ gen forgó kérelem ellen óvását jelenti ki. Mindezek után van szerencsém kijelenteni, hogy ép ugy ezen kérvények, mint más. ezekkel párhuzamos törekvések nem egyebek , mint a bureaukratikus aristokratia vagyis a hivatalos hatalommal bíró pártnak a népjog elleni erőkö¬ dése, mely pártnak vezére Schmidt Konrád vala, és mely párt, vezére elmozdítása által, hatalmát megrendülve érezvén, jajkiáltásával a népet ki¬ vánja felzuditani. Rannicher képviselőtársam, kisérő beszédében, valamint a beadott kérvényekben ugy tüntetik fel a comes elmozdítását, mint alkotmánysértést. Magam is hazafi vagyok, s ennélfogva köte­lességemnek tartom minden törvény megtartása fölött őrködni; de őszintén megvallom, jelen eset¬ ben sem törvény , sem alkotmánysértést nem látok." Nem akarok ezúttal a comesválasztás jogáról szólani, hanem jogi szempontból véve tekintetbe a comes elmozdítását, bátor vagyok kérdeni : való-e, hogy comes Salmen, a szász nemzetnek törvényesen beigtatott comese, még él ? való-e, hogy, Schmidt Konrád azelőtt neveztetett ki comes helyettesnek , mielőtt comes Salmen rendesen nyugdíjazva lett volna? és való-e, hogy Schmidt Konrád mint comes hivatalába sem felesküdve, sem beigtatva soha nem volt? És mivel mind a három való: önként következik , hogy Schmidt Konrád a szász nemzetnek törvényesen beigtatott comese soha sem volt, és ha elmozdittatott — mely elmozdítás különben is igen kedélyes módon, tudniillik nyugdíjazás mellett történt — (Derült­ség) ez által a szász nemzetre nézve semmi al­kotmánysértés nem követtetett el. még pedig annyival kevésbbé . mivel nem is említvén az 1848-iki XXIX-dik t. czikket, a hazai törvé­nyek az alaptörvények ellen vétkező consilariu­sokra — milyen Konrád Schmidt mint főkormány­széki tanácsos volt — egészen másfélét szabnak, mint kegyeletes nyugdíjazást. Politikai szempontból Schmidt Konrád elmoz¬ ditását igen helyesnek kell tekintenem : mert, ki nem tudja, hogy ő, ha nem feje, legalább keze lába volt a centralista rendszernek, azon rendszer¬ nek, melyet itt jellemezni nem kívánok, de mely¬ nek következéseit még most is sajnosán érezzük ? Hogy tehát a felelős kormány azon egyént, ki ezen rendszernek keze lába volt, azért, hogy nem bízott benne, elmozdította, és helyét megbízható emberrel pótolta : azt bizonyosan mindenki ter­mészetesnek fogja találni, és ha e tekintetben hiba történt, ez csak az lehetett, hogy miért nem történt legalább 10 hónappal ezelőtt. (Derültség, Taps és • éljenzés.)

Next

/
Thumbnails
Contents