Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-230

CCXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Májns 13. 1868) 281 gadva. A központi bizottságban azonban már az áthidalás pontjául Erdőd határozottan ruegállapittatott. Ez szükségessé tette ezen pont megváltoztatását, mi is mind két pontot illetőleg következőleg ezól: „Jelen engedélyokmány kiadása után az engedélyesek lehető legrövidebb idő alatt kötelesek a zombor-erdőd-eszéki pályaszakaszra vonatkozó részletes terveket és ezek alapján készülő költségvetéseket a kormány elé terjeszteni. „És ha ezen előterjesztésből kitűnnék, hogy a zombor-erdőd-eszéki pályaszakasz az engedély-kérők által eredetileg tervezett zombor-bezdán-eszéki pályaszakasz ellenében több vagy kevesebb költséget igényelne, e szerint fog a mértföldenkinti kamatbiztositás a kiállítási tőke arányához képest felemeltetni vagy leszállittatni." Simonyi LajOS b : T. ház! Ezen szakasz azon alternatívát állítván fel, hogy ha a kormány elhatározza magát Bezdán helyett Erdó'döt, vagy pedig Bezdán és Erdőd közt valamely helyet kitűzni átkelési pontul: ennek következtében ezen szakasz igy tovább fen sem állhat. Ennélfogva azt hiszem, hogy miután átkelési pontul a t. ház akarata következtében Erdőd határoztatott és ezen határozathoz még a kormány óhajtása is hozzájárni : legczélszerübb lesz — ugy mint a központi bizottság előterjesztette — ezen szakaszt ugy fogalmazni, hogy abban Bezdán meg se említtessék, hanem tisztán Erdőd tűzessék ki átkelési pontul. Hollán Ernő közlekedési államtitkár: A mennyiben a központi bizottságban szerencsém volt indítványba hozni a 21-dik pont szerkezetét, ugy mint az most kiigazítva felolvastatott: kénytelen vagyok egyszersmind okát adni annak, miért — habár maga az alternatíva mindenképen kizáratott — tétetik mégis az előbbi bezdáni vonalról csak emlités is ? Ezt szükséges volt belevenni, mert az egész alku eredetileg azon vonalrajzon és arra támaszkodva történt, melyet a vállalkozók bemutattak és mely a szerint Bezdán felé vezetett volna. A mennyiben tehát most határozottan és világosan kiköttetik az, hogy ezen vonalra nézve csak Erdődnél lehet a Dunát áthidalni, erre nézve pedig uj költségvetésnek kell megtörténni, mi nyilván befolyással lesz arra, hogy mennyi kamatbiztosítást kapnak a vállalkozók: a változásnak az eredeti tervhez képest kell megtörténni; és azért nézetem szerint szükséges kimondani, hogy a vállalkozók csak annyiban fognak több vagy kevesebb kamatbiztositást kapni, a mennyiben ezen nj vonal többe vagy kevesebbe fog kerülni, mint a mennyibe került volna az előbbi, melynek alapján az alku megköttetett. Bátorkodom tehát a központi bizottság szövegezését elfodatás végett ajánlani. (Helyeslés.') Elnök: Elfogadja-e a t. ház a 21-dik szaKÉPV. H. NAPLÓ. 186Vs. vnkaszt a központi bizottság által javasolt szövegezés szerint? {Elfogadjuk!) A 21-dik szakasz tehát el van fogadva. Következik a 22-dik szakasz. Csengery Imre jegyző (olvassa a 22. és 28-dik szakaszt^ mely mindkettő -észrevétel nélkül elfogadtaük. Olvassa a 24-dik szakasz 1-sö kikezdését.) Somossy Ignácz: Nekem az első szakasz utolsó szavára van megjegyzésem, a mennyiben a „mellőzés" szót nem helyeslem, mert a hiányokat nem mellőzlik, hanem pótoljuk. (Helyeslés.) Elnök: Ennélfogva igy lesz: ,,a mutatkozó hiányok pótoltassanak". Csengery Imre jegyző (olvassa a 24-dik szakasz 2. 3. és 4-dik Mkezdését, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 25-dik szakasz 1-sö kikezdését.) RadiCS Ákos: T. ház ! Az államvasuttár • saság fizet évenkint jövedelmi és kereseti adó fejében átlag egy millió 400 ezer forintot. Ezt csak példaképen akarom felhozni. Hogy mennyi esik ebből Magyarországra, mennyi nem, azt nem tudom, miután nem esett még értésemre, hogy a vasutakra nézve a segregatió végrehajtatott-e ? Már most vegyünk fel oly üzleti évet, midőn mértföldenkint a jövedelembiztositásban 10 ezer frt fogna hiányozni, midőn tehát a társaság az állam részéről kívánt biztosítást 10 ezer forintig venné igénybe : nagyon furcsa államgazdálkodás volna az, hogy ha az állam a pótlandó 10,000 frt. helyett az állam társaságnak cserében egy millió 400 ezer forintot engedne át. Ennélfogva a 25dik szakasz 1-ső pontjára a következő módositványt ajánlom: ,,Áz első szakaszban körül irt vaspálya után a jelen okmány kiállításától számított 4 éven át jövedelmi adó nem fizettetik; ezen időszak lejártával a vállalat után fizetendő jövedelmi adó az üzleti számlába be fog vezettetni." Csengery Imre jegyző (ismételve felolv a módositványt.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Azt hiszem, mindaddig, mig az állam a biztosítékot csakugyan teljesiti, a jövedelmi adó külön számításának értelme nincs, különben a mi az egyik zsebből Jkivétetnék, az a másik zsebbe tétetnék. Mihelyt az állam biztositéka megszűnik és a vasút activ lesz: az állam iránti kötelezettségét leróni köteles. (Maradjon a szerkezet!) Károlyi Ede gr.: Ugyan azt akartam mondani, hogy az egyik zsebből kivétetik, a másikba betétetik; ennek pedig nicsen értelme. Elnök: Elfogadja a t. ház a 25-dik szakasz 1-ső pontját a szerkezet szerint? (Elfogadjuk!) Ennélfogva a 25-dik szakasz első pontja elfogadtatik. Csengery Imre jegyző (olvassa a 25-dik 36