Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-230
280 CCXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 13. 1868.) eitás kérdése — sajnos, hogy azon viszonyok közt a magyar országgyűlésnek határozata nem birt annyi erővel, hogy annak érvényt szerezhessen — azon időben tehát folytak tanácskozások, voltak ajánlatok több rendbeli vasutakra nézve, többek közt ép a Károlyvár felé vezetendő vonalra nézve is, és a kik az országgyűlés ezen időbeli tárgyalására emlékeznek, tudhatják, hogy akkor a pénz kínálkozott 4°/ 0-nyi kamat biztosítása mellett, miután akkor az átalános kamatláb, mely mellett a tőkék még Ausztriában is elhelyeztettek, 4%, később, midőn a tiszai és más pálya engedélyeztetett, 5 % volt. Es most — hivatkozva a birodalomban az utolsó időkben adott engedélyekre, de a hazánk területén is engedélyezett kassa-oderbergi, erdélyi és barcsi pályák engedélyezési okmányaira — határozottan merem állítani, hogy a kamatláb, azaz a pénz valódi ára, tetemesen magasabb, mint az, mi az alföldi pályára nézve javaslatba van hozva. De elfogadva számítási alapul a fiumei képviselő azon állítását, miszerint a tiszai pálya hasonló az alföldihez, és az 550,000 forintba került ruértföldenkint, noha ezen számítást államtitkár úr hivatalos adatokból merített más adatok által kétségbe vonta: a pénzpiacz jelen állásánál a kamatláb, mely mellett a tőkék kínálkoznak, 7 i / 2 % vehető, tehát a niértföldenkint 550 ezer forint után ezen kamatláb mellett adandó biztositásnak 41,250 forintot kellene tenni; s így ez is bizony ifja azt, hogy az általunk javaslatba hozott biztositási összeg mértföldenkint csekélyebb, mint bármely biztosítás, mely a birodalom más felében, de még annál is, mely az utóbbi években Magyarországban is tétetett. Egyébiránt a mi illeti a fiumei képviselő úr azon fő ellenvetését, hogy itt csak mértföldenkint mondatik ki a biztositási összeg, ennélfogva az összeg nem tudatik : erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy alig lesz vasútvonal, a melynél, habár részletesebb tervezete ki is van dolgozva, az épités folyama alatt kisebb-nagyobb irányban némi eltérő változás be nem következhetnék; de mivel minden ilyen változás mindig a kormány beleegyezésétől függ, sőt gyakran a változás az ő rendelete folytán történik, megvan a biztosítás arra nézve, hogy a vonal iránya a törvénynyel és az ország érdekeivel megfelelő leend, s felteszem azt, hogy a tisztelt ház meg van arról győződve, miszerint a felelős kormány a vonal meghatározásánál mindig az ország érdekeit fogja szem előtt tartani. Különben e vonalnál a biztosítást máskép javaslatba hozni nem is lehetett : mert ezen vonalnak irányzata, a vég ponton a Duna áthidalása az engedélyezési szerződésben nem volt határozottan kijelölve, mert erre a törvényhozás határozata volt szükséges. Ezen indokok után azt hiszem, hogy bővebb részletezés nem levén szükséges, a mostani pénzügyi viszonyok között a biztosítandó összeg elfogadható. (Helyeslés. Maradjon !) Elnök : Miután a 20-dik szakasz első pontjára módositvány adatott be, a mely pártoltatott is, szükségessé vált a szavazás. A szavazási kérdés: elfogadja-e a t. képviselőház a 20-ik szakasz első pontját a központi bizottság által beadott szövegezés szerint ? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. [Megtörténik.) A többség elfogadta. Csengery Imre jegyző (olvassa a 20. szakasz 2, 3 és 4-dik kikezdését, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa 5-dik kikezdését.) Várady Gábor : Styláris hiba csúszott be e pontnál. Nézetem szerint hibás a 2-dik sorban ama kitétel, hogy „a biztosított tiszta jövedelem összege, azon feltevés szerint állapittatik meg, hogy a pálya mértföldenkint szükséges forgalmi eszközök beszerzési értéke 55,000 frtot fog képviselui.* Ugy vélem, itt : „pályához tartozó" vagy „pályánál" kellene lenni: mert így nincs értelme: mert a beszerzési értéknek van 55,000 frt kiszabva, nem a pályának. Ugy kellene tehát tenni : „a pályához mértföldenkint szükséges forgalmi eszközök beszerzési értéke." (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni e kiigazítást? (Elfogadóik!) A 20-dik §. 5-dik kikezdése Várady Gábor képviselő úr igazítása szerint fogadtatik el. Csengery Imre jegyző (olvassa a 20-dik szakasz 6-dik kikezdését.) Királyi Pál előadó : E pontnak 3-ik sorában, hol a szilárdabb anyagok helyettesítéséről van szó. a központi bizottság e két szót: „a kormány által" kívánja tétetni; minélfogva így lenne a szöveg : „szilárdabb anyagból helyettesitése a kormány által kívántatnék." (Helyeslés.) Gubody a Sándor: Ezen pontot egészen kihagyatni óhajtom: mert nem szeretem azon sok: w ha, azonban, hogyha" stb. kitételt, mert ez mind olyan kibújósdi, mely bennünket oda vezet, kogy a biztositási összegnek nem lesz határa. Legtisztább a határozott: „fogadott bér, osztott koncz." Mert hiszen, ha a forgalmi eszközökre számított összeg nem lesz elegendő, az azt fogja mutatni, hogy az üzlet szaporodott, mi ismét a társaságnak hasznos. Elnök: Méltóztatnak a központi bizottság szövegezését helybenhagyni ? (Elfogadjuk !) Ennélfogva marad a központi bizottság szerkezete. Csengery Imre jegyző (olvassa a 21-dik szakaszt.) Királyi Pál előadó: Midőn ezen tervezet a központi bizottságnak előterjesztetett, még nem volt határozatilag megállapítva a Duna áthidalási pontja; említtetett Bezdán és feltételesen Erdőd is. Ez okból van itt is ezen két pont feltételesen elfő-
