Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-230

CCXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Májas 13. 1868.) 279 sem tudjuk, hány mértföldről van szó. Amennyire fölöslegesnek tartottam az imént erre csak reflectálni, most is minden választ feleslegesnek tartok erre nézve. A mi pedig t. képviselőtársam Nyáry Pál indítványát illeti: azt igen nagyon méítánylom, s épen azért, mivel méítánylom, mielőtt a vasúti törvényjavaslatok egyátalában a ház elé terjesztettek volna, épen a dolog fontosságánál fogva szükségesnek tartotta a kormány felszólítani a t. házat, hogy e czélra külön bizottságot küldjön ki. A háznak határozatából választatott e végre egy 15 tagú bizottság, mely a háznak egy másik bizottságával, a pénzügyi bizottsággal egyetértőleg intézi e dolgokat, és a képviselő úr megnyugtatására mondhatom, hogy mind a két bizottságban, különleges ülésekben és együttes ülésekben, a legalaposabban megvizsgáltattak mindazon adatok, melyeket a kormány előterjesztett. Megvallom, ha a t. ház ugyanazon megnyugvást meríti ezen körülményből, és épen ezen kettős bizottság jelentéséből, melynek alapján folynak most a tárgyalások, én ujabb bizottságnak kiküldését csak ugy tekinteném , mint idó'vesztegetést, mint időhalaBztást, mely a dolgok jelen stádiumában egyátalában nem volna kívánatos. Ennélfogva kérem, méltóztasssék e pontot elfogadni. {Elfogadjuk!) Elnök: Nem kíván senki szólani ? SomSSich Pál: Azok részéről, kik ezen ajánlatot, ezen kikötést vagy biztosítást nagyon ma- í gasnak és terhesnek tartják, azok részéről vártam : volna, bogy okoskodásaik folytán valami gya- ' korlati eredményt hozzanak ki: t. i. vagy azt ] mondják: ez oly terhes, ez oly drága, hogy e vas- j utat ily áron az ország nem fogja vagy nem akarja , épitetni • vagy pedig azt, hogy van egy társaság, j mely olcsóbban épit. De ha — mint elhatároztatott j — az ország az alföld-fiumei vasutat építeni akarja, j ruás részről pedig nincs társaság, mely azt olesób- j ban, kedvezőbben akarná építeni, melyet a kor- j mány, mint közege által kinyilatkoztatott, két kéz- ; zel fogna elfogadni: akkor nagyon otiosusak ezek i az okoskodások, és én részemről azt hiszem, hogy I gyakorlati eredményök nem lehet. Vagy azt kell [ mondanunk : Uy drágán nem építünk; vagy azt: ; van egy társaság, mely olcsóbban épit; és én j részemről kész vagyok az elsőre is szavazni, j ugyis félek, nagyon félek attól, bogy azon exalta- ! tió, mely az alföld-fiumei vasút mellett oly erősen ! nyilatkozik, hogy annak nyomása alatt minden áron építeni akarjuk azt, nagy áldozatba, sok teherbe és sokáig tartó subventióba fog kerülni a I hazának. {Igaz!) I Azonban a t. ház bölcsesége máskép határo- j zott, s én meghajlok e határozat előtt. Csakis arra kérném azon urakat, kik minden pontra reflexiót tesznek és drágának tartják az építést, méltóztassanak valami olcsóbbat, valami jobbat ajánlani, vagy mondják ki egyenesen, hogy ezen áron nem akarják ezen vasút fölépítését: különben valóban én, ki érteni akarok — mert bocsánatot kérek, arra mosolyognom kell, ha valaki azt mondja, hogy valamit nem akar érteni —• ezen okoskodásokat nem tudom megérteni. {Tetszés.) Lónyay Menyhért pénzügyőr: T. ház! Nem lehet szándékom az alföldi vasútról, s különösen arról szólani, vajon építését és irányzatát czélszerünek tartom-e ? csupán csak azt kivántam kijelenteni, hogy a közlekedésügyi, illetőleg atechnikafrészre nézve a közlekedésügyi minisztérium, a pénzügyi részre nézve pedig a pénzügyi minisztérium hozzájárulásával keletkezett ezen javaslat. Miután a t. ház, még a múlt évi július 1-ső napján hozott határozatában, ezen vasútvonal kiépítését az első rendű vonalak közé sorozá és mielébbi kiépítését kívánta, a minisztériumnak feladatul jutott egyrészt a vállalat létrejövetelét előmozdítani, másrészt pedig mindent elkövetni arra nézve, hogy létesitése az állam lehető legcsekélyebb terheltetésével legyen lehetséges. Hivatkozom azon hoszszadalmas tárgyalásokra, melyek a minisztériumnál ezen vasútra nézve folytak, s állithatom, miszerint a biztosítandó összeg leszállítása czéljából minden arra vezető eszköz felhasználtatott, még pedig jó hitelű és biztos vállalkozók közt valóságos verseny L igyekezett a pénzügyminisztérium előidézni. Ezen szerződési tervezet egy ilyen több oldalról támasztott verseny folytán keletkezett. Annak megítélésére, vajon a biztosítás mellett létesítendő vállalat drága-e vagy nem? az elvállalandó teher aránylag nagy-e vagy nem? arra nézve nevezetes és mindenek felett tekintetbe veendő tényező a pénzpiacz időközi állása. Azon adatok, melyeket felhozott Fiúménak érdemes képviselője, ha állanának is, minthogy különböző időszakra vonatkoznak, teljes bizonyító erővel nem bírhatnak, miután egy nevezetes tényezőt kihagyott számítás alól. t. i. azt, hogy minden ilyen vállalatra nevezetes befolyást gyakorol a pénznek ára, t. i. azon kamatláb, mely mellett pénz kínálkozik a hazai vállalat létesítésére. Az előhozott példák közt legnagyobb súlyt látszik fektetni arra, mi a tiszai vaspálya építésére vonatkozik, már pedig átalában tudva levő dolog, bogy midőn ezen vasút épült, a vasutvállalat létesítésére Ausztriában azon időben egy 5%-nak megfelelő' biztosítási összeg elegendőnek tartatott. Mennyire fontos a biztosítandó összeg megítélésénél az idő, melyben a biztosítás adatik, a végből szabad legyen egy más, saját tapasztalásomból merített példára hivatkoznom. 1843-ban, midőn először került a magyar törvényhozás elé a kamatbizto-