Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-230
278 CCXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 13. 1868.) engedni azt, hogy az alföldi vasút — bármit hozott légyen föl a képviselő úr annak épitési és gazdálkodási viszonyairól — és a tiszai vaspálya épitésére nézve fenáll ugyanazon analógia, mely az államvasutra nézve, melv Pozsonytól Baziásig az országon keresztül megy. Épen ehhez ragaszkodom én azért, mert épen ezért és erre vonatkozólag hozta föl a képviselő úr azon számokat, és állitotta — a mit én nagyon sajnálok — hogy ő nem hajlandó az én adataimnak hitelt adni. Én nem is akarok a magam személyére vagy tudomására nézve hitelességet igénybe venni; de azt hiszem, hogy egy pénzügyi hatóságnak, de különösen a pénzügyminisztériumnak, mely a terhek fedezéséről felelni tartozik, melynek tudnia kell, hogy egy vasút után mennyit kell kamatbiztositás czime alatt esetleg pótolnia: utoljára tudnia kell azt is, hogy mennyibe kerül azon vasút. Már az én tudomásom szerint, melyet ebből a forrásból merítettem, azt mondhatom, hogy az államvasút átalában mértföldenkint 712.000 frtba kerül, és hogy az ez után nyújtandó kamatbiztositás 37,000 frtot tesz. Ennek ellenében , ha jól emlékszem, képviselő úr 672,000 frtot emlit, mi csak mintegy 100,000 frtnyi csekélységben tér el attól, a mit én mondottam. Ez az egyik állítás. Azt mondja a képviselő úr, hogy nem érti. mint lehet azt, a mit én ezen vonal épitési és gazdasági viszonyaira nézve felhoztam, párhuzamba tenni a német, vagy a franczia és angol vasutakkal és még nem tudom, milyenekkel? Már, tessék megengedni, én meg szintén azt nem értem, hogy képviselő úr mint valami nevezetes érvet akarja felhozni, hogy ez előtt 10 évvel miként építettek, és hogy mi hogyan építünk most. A kinek átalában dolga volt építésekkel, a ki foglalkozott iparvállalatokkal, a ki ismeri az áraknak emelkedését és a munkabérnek folytonos növekvését, az bizonyára egyet fog érteni velem abban, hogy a mostani viszonyok és azok között, melyek 10 év előtt léteztek, költségek meghatározása tekintetében hasonlatosságot felhozni nem lehet. (Helyeslés.) Tudom én is, hogy a tiszai vasúttársaságnak, nem ugyan, mint a képviselő úr mondta, 28 ezer 600 és néhány frt, hanem helyesen és valósággal 28.654 frtnyi tiszta jövedelem biztosíttatott; de a mint már volt szerencsém az osztályokban épen képviselő urnák e tárgyban felvilágosításokkal szolgálni, azokból a képviselő úr megérthette volna, hogy azon viszonyok, melyek közt a tiszai vaspálya épült, most nagyon megváltoztak; hogy a tiszai vasúttársaság épitési alapjának egy nevezetes tétele, mely még mai napig a bécsi hitelintézet cahieriben és irodáiban van , és a forgalomba még ki sem bocsáttatott, hogy épen azon nevezetes tétel, az úgynevezett árfolyamkiegyenlitési tétel, a mely a mi vasutainknál majdnem 250 ezer forintot tesz, számításba sem jön. Nem akarom tovább folytatni előadásomat, mert ugy hiszem, kellőleg van indokolva a legutolsó idők tapasztalatai által, hogy nálunk ugy, mint a szomszéd államokban, kedvezőbb kikötés mellett, vasút az utolsó időkben nem épült. Ha bárki az ellenkezőről fog meggyőzni, én szívesen fogok neki engedni; de a meddig erre nem fog példát felhozni, soha sem fogom azt mondani ugyan, hogy ez a legjobb eredmény, melyet elérni lehetett, de nem fogom megengedni, hogy a jelen körülmények közt elvetendő és rósz kötésnek tartassék. Ennélfogva bátorkodom a szerkezet elfogadását a t. ház figyelmébe ajánlani. (Helyeslés) Nyáry Pál: Alig lehet, a ki kétségbe vonná, hogy ezen szerződési tervezetnek ez a legfontosabb pontja: legfontosabb azért, mert itt az összes államot kötelezzük 90 évre; ha pedig kötelezzük, szükséges mindenekelőtt megvizsgálni, hogy csak annyira kötelezzük, a mennyi szükséges azon czélnak elérésére, melyet kitűztünk. Egy módositvány olvastatott fel és indokoltatott is, még pedig ugy, hogy azt átalános okoskodással megczáfolni nem lehet. (Helyeslés a bal oldalon.) Indokoítatott legelőször az által, hogy a világon ez lesz a legelső eset, melyben parlament elfogad egy vasuttervezetet a nélkül, hogy hiteles kiszámítások terjesztettek volna elébe. Ez az első, és ugy hiszem, mindenki által elismert fontos tekintet. A másik tekintet az, hogy statistikai adatokra hivatkozott egyik képviselőtársunk, a melyek ellenében a kormány képviselője itt csak átalánosságban felelt. Én azt hiszem — ha talán szabálytalan lesz is — mit indítványozni fogok, csak kötelességünket teljesítjük akkor, midőn ezen pont fontosságát belátva, annak megvizsgálása és az adatok összehasonlítása végett bizottságot küldünk ki, mely összehasonlítván az adatokat, melyeket az indítványozó előhozott, azon adatokkal, melyeket a kormány képviselője azok ellenében felhoz, terjeszszen elő jelentést, s akkor bátrabban szólhatunk hozzá, Mig ez meg nem történik, a nélkül, hogy a kormány eljárását gyanúba akarnám hozni, tiszta meggyőződésem szerint a tárgyhoz nem szólhatok. Bátor vagyok indítványomat ismételve a t. ház figyelmébe ajánlani. Hollán Ernő közlekedési államtitkár : A tárgyak halmazában megfeledkeztem két pontról. Komolyan nem is vehettem azokat, mert különben válaszoltam volna. Azt állitotta a t. képviselő úr, hogy hiányzanak itt a részletes tervek, hogy az egész dolgozat csak amúgy nem tudom hogyan készült, s azt