Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-227

CCXXVIL ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 9. 1868.) 229 a szokásos jog gyakorlaton kivül többet kérnek, de nem többet, mint a mi a románoknak törvényhozás utján megadatott. Peddig alig lehet tagadni, hogy mind azon igények jogosak, méltányosak és igazságosak. Én tehát a beadott módositványok közöl Nyáry inditványát találom kielégítőnek és körvonalozottnak. Minden szószaporítás Tiélkül kijelentem tehát, hogy Nyáry Pál módositványához járulok. {Helyeslés. Szavazzunk !) BánÓ MiklÓS: Tisztelt ház! Mennyire volt ildomos és ezélszerü a vallás fölé a nemzetiségi kérdést állítani közjogilag, nem jelen tanácskozásunk tárgya. (Szavazzunk!) Tény az, hogy nemzetiség miatt váltak el az egy valláson levő hívek; kifejezte azt Simonyi képviselőtársam is. A logika azt hozza magával, hogy miután ezen kérdésnél nem a vallás, hanem a nemzetiség játszott főszerepet, tökéletesen méltányos, igazságos és logikailag következetes az, hogy a mi történt az ezen valláson levő két nemzetiségre nézve, az történjék azokra nézve is, kik nem a szerb vagy román nemzetiséghez tartoznak. Különben felhozattak itten némely tárgyak, különösen előttem szóló román képviselőtársaim által is, melyeket szó nélkül nem hagyhatok. Ok egy elvet akartak felállítani, melyet az élet, de közelebbi multjok történelme átalában megezáfolt. Azt állították tudniillik, hogy az elszakadásnak csak akkor van helye, ha az illető metropolia abba beleegyez. (Felkiáltások: Zsinat.') Tehát zsinat. Ha ez igy állana, akkor ;i vallásszabadság ugyan szűk korlátok közé volna szabva, 8 akkor a nemzetiségi igények, melyekért e törvény hozatott, ki nem elégíttethetnének. Hivatkozom e tekintetben azon. bár szerencsétlen időszakra, midőn az absolut idők alntt a protestáns vallásúak számára az úgynevezett vallási pátens bocsátatott ki. Ottan soha sem kérdezték a protestáns egyházat, meg fog-e egyezni, hogy egész egyházközségek elszakadjanak az egyetemes autonóm egyháztól vagy nem ? Mondom, ez annyiban rósz hivatkozás, a mennyiben az absolut kormány alatt történt; de mi is lett ennek következése V A mint beállottak a rendes alkotmányos idők — s ezekre már mint törvényesekre hivatkozhatom — megint nem arra hivatkozott a protestanstismus, bog}- a patentalisták elszakadtak a nélkül, hogy az öszszes protestantismus belenyugvását bírták volna, hanem visszavétettek kebelébe nem azért, mert elszakadtak az egyetemes egyház beleegyezése nélkül. hanem azért, mert önként és jóakaratból vissza akartak csatlakozni. Es épen azért én egyátalában nem ismerhetem el azon elvet, hogy elszakadás csak akkor történhetnék, mikor abba az egyetemes nevezett egyház vagy zsinat beleegyezik, mert, a mint mondám, ez a vallásszabadságot nagyon szűk korlátok közé szoritaná. A pátens elleni fölgerjedésnek a mondottaknál mélyebb okai voltak. (Zaj. Ellenmondás. A patentalisták nem szakadtak el!j Ez igenis elszakadás volt, mert tökéletesen uj superintendentiákat és hierachikusabb szervezetet, állított föl. (A dologra! Zaj.) De tovább megyek. Felhozzattak itt némelyek a közoktatásügyi miniszter úr által, mikre nekem szintén van észrevételem. Ő t. i. azt állította, hogy a nem létező esetekre nem lehet vagy nem kell törvényeket hozni. Azt hiszem, ez esetek léteznek, mert ha nem léteznének, nem hivatkozott volna épen a t. jegyző és képviselőtársunk olyanok kivánalmaira, kik előtte és többek előtt nyilatkoztak, hogy a többi nemzetiségűek is a magok autonóm jogaikat meg akarják védeni. De a hírlapokból is tudjuk, hogy léteznek ily esetek: hivatkozom a mindnyájunk által ismert hajdukeruleti esetekre. [Nagy zaj. Elnök csenget.) Ott tisztán a nemzetiségek miatt voltak sok és erős összekoezczanások. Igaz, hogy azok legnagyobb részben az unitusokhoz tartoztak, de ez összekoezczanások mégis nemzetiség miatt történtek. (Zaj.) Tehát ily esetek léteznek, és az ily esetekre kell, hogy törvényt szabjunk, kell, hogy ezek felől intézkedjünk. Én tehát Nyáry módositványát pártolom. (Szavazzunk!) PaCZOlay JánOS : Megvallom őszintén, hogy ha a görög-keleti vallást követők és az egyházi szertartásban a görög nyelvet használó lakosok a t. ház elé nem folyamodtak volna, akkor én is azon nézetben vagyok, hogy Nyáry Pál indítványa elszakadásra izgat. Miután azonban ellenkezőleg ök magok folyamodtak az elválásért, Nyáry Pál indítványára ezen vád nem illik. (Helyeslés.) De Nyáry Pál inditványát még sem fogadhatom el ugy, a mint előadta: először azért, mert ha a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr által előterjesztett szerkezet bevezető szavai elfogadtatnak, akkor mintegy törvényesíttetik a görög-keleti vallást használó görögökre nézve a két görög-keleti egyház metropoliái közti beosztásuk, (Zaj) holott miután a folyamodók folyamodásukban panaszkép kimondják, hogy ők a szerb congressusba meghíva nem voltak s ki sem hallgattattak, nagyon természetes, hogy őket kihallgatásuk és beleegyezések nélkül oly metropolia alá rendelni, mely alatt eddig nem állottak, nem lehet. (Zaj.) Én tehát az említett törvény bevezető szavait ekkép kívánnám módosíttatni: ,,A görög és más nem szerb, illetőleg nem román ajkú görög-keleti vallást követő hivek ezentúl is teljes élvezetében maradnak mindazon jogoknak, me-