Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-227
230 CCXXVH. ORSZÁGOS ÜLÉS (Májas 9. 1ÓD8.) lyek" stb. A mi ezután követkéz, k. t. i.: „a görög-keleti egyház törvényei szerint- . °.zt ueyan azon indokból, melyet előttem szólott Kacsüovíes Ignácz t. képviselőtársára, kifejtett, kihagyandőnak vélnéni, mert ez által ismét folytonos pörlekedés idéztetnék elő a hierarchia és az autonómia közt. Mert az egyház mindig többet követel magának, azt mondván, hogy ez is a hierarchia joga ; a község pedig azt mondja, hogy ezt eddig ő gyakorolta. Hogy ennek elejét vegyük, szükséges, hogy ezen kifejezés: ,,az egyház törvényei szerint' stb. maradjon el. Ez által megszűnnék az egyháii felsőbbségnek mindenbe beavatkozása, mert nem lehetne mindenfélét az egyház jogkörébe mag) 7 arázni. Miután, mint előttem szóló Simonyi képviselőtársam már kifej tette, itt a külön nemzetiségű ugyanegy vallást követők nemzetiségi okból váltak el és a törvény erről intézkedik, akkor ha egyenjogosítást akarunk, a nem szerb és nem román görög-keletiektől sem tagadhatjuk meg ezt, Én tehát Nyáry Pál indítványát, azon módosítással, melyet előterjeszteni szerencsés voltam, elfogadom. (Zaj.) Papp Zsigmond : T. ház ! Én is ások közé tartozom, akik védik az autonómiát; hanem bocsásson meg a t. ház, hogy röviden némely észrevételt tegyek a szőnyegen forgó tárgyra. Midőn elválásról van szó, arról is van szó, mikép kell értelmezni a hierarchiát. A görög-keleti egyház hierarchikus egyház és nem oly szerkezetű mint a református egyház, (Zaj. Semmi hasonlatossúg!) hanem szervezet tekintetében megegyezik a katholikus egyház hierarchiájával, t. i. áll ,,ex ecclesia docenteet discente". Ha tehát igy áll a dolog, az a kérdés, hogy ha kimondjuk, hogy ők, midőn elválnak, azonnal magokra lesznek hagyva : vajon nem fognak-e uj schismát képezni az által, hogy püspök nélkül maradnak? (De tesznek majd püspököt!) Mélyen bevág ez az állam kérdésébe is: tudjuk, hogy a görög-keleti vallású püspökök az 1791-dikí törvény értelmében a felsőházban helyet kaptak, de tudjuk azt is, hogy püspökséget ő felsége jóváhagyása nélkül alapítani sem lehet. Én tehát, habár pártolom is az önkormányzati jogot, nem látom be, hogy iskolai s alapítványi ügyeikre nézve, valamint nyelv tekintetében elejíendolea- biztositva vannak. De ők folyamodásukban sem kérnek külön püspökséget. En tehát, nem a miniszteri javaslatot pártolom, mely nem körvonalazza jól ezen jogot, hanem a Vadnay és társai indítványát. (Helyeslés.) Székely Gergely: T. ház! A jelen törvényjavaslatnak czélja az, hogy a keleti keresztyéneknek nemzetiségi szempontból yaló elválását törvéi nyesitse, az ezen.kérdésből felmerülhető kellemei. lenségeket elenyésztesse s azoknak jövőre útját } állja. E czélra törekedett a törvényjavaslatot tevő | cultusminiszter úr, s ugj'ane czélt látom még inkább megközelítve Nyáry Pál indítványa által. Azért én Nyáry Pál indítványát pártolom. Itt' azonban többek részéről felhozatott, hogy . szükség feletti lenne ezen törvényjavaslat, részint azért, mert a görögök volnának csak, akik inkább tekintetet érdemelnek, ezek pedig, a mint Babes képviselő úr mondja, igen csekély számmal vannak. Részemről, t. ház, a szám csekélységét vagy nagyságát a törvényhozás előtt mindegynek tarI tom: méltányosnak kell lenni a csekély számúak j iránt is; sőt épen igen természetesnek találom, hogy a csekély számúak sokkal féltékenyebbek a magok jogaira, s inkább igénybe veszik jogaikat. (Helye-lés.) Örömmel hallottam Sztojacskovics képviselőtársamtól, hogy a szerb patriarcha s más nemzetiségű püspökök által ezen görög hitet követők jogukban ki vannak tüntetve, ilyen a papválasztási jog stb. ; de nem igy van ez a Sztojacskovics képviselőtársunk által fölhozott brassói görögök irányában a román mctropoliával szemben. Nem arrogálom magamnak a bírói jogot e tárgyban ; de Joannovics képviselőtársunk szavai is igazolják, hogy most is a minisztérium előtt állanak oly kérdések, melyek 1794 óta minden versengésnek j csiráját képezték, azok a kérdések, melyek követ! kéziében a görögök templomai be vannak zárva, ; mi igen fájdalmas, főkép oly buzgó keresztyén egyháznak, mely ismeretes arról, hogy nem csak vallásos életben kitűnő, de iskoláit s szegfénvházait is kitünőleg ápolja s gondozza. Ennélfogva különös szükségét látom itt au! nak, hogy ezen törvényjavaslat ugy módosittassék, I a mint Nyáry Pál képviselőtársunk kívánja. KurCZ György : T. ház ! A módositványra nézve, melyről most szó van, nem más adott, alkalmat, mint a görögök töredékének félelme, kik elszórva az országban léteznek felekezetképen, de I azért kormányzatilag a görög-keleti egyháznak i kormányzata alá tartozván,, kevés számuk miatt féltik azokat a jogokat, melyeket alapitványaik eddigi gyakorlatában élveztek. Folyamodásuknak alapja tehát az, hogy azon jogok, melyeknek birtokában és gyakorlatában eddig voltak, számukra j törvény által jövőre is biztosíttassanak azon csheI tőségek ellenében, melyeknek ki lehetnek téve a ! nagy többség nyomása miatt. Én erre a czélra I nézve épen elegendőnek tartom a miniszteri javaslatot. Megmondom okaimat, hogy miért. E tekintetben mindenek előtt Kacskovícs képviselőtársam észrevételeire kell áttérnem, ki azt mondja, hogy ezen törvényjavaslatból kihagyan-
