Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-227
^28 CCXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 9. 1868.) törvényhozás utján most intézkedni nem lehet. Főkivánságuk az, hogy a hierarchiai közös viszony teljesen megszüntettessék. Én őszintén megvallom, ha ez a mi egyházunk törvényei értelmében megtörténhetik, egy szót sem fogok ellene szólni, mert a szabadiság és eg\ r enjoguság azt kivallja, hogy mindenki ragaszkodhassak a maga jogaihoz és élvezhesse azokat; de bátor vagyok a t. házat azon körülményre figyelmeztetni, hogy midőn ily fontos tárgyról van szó, midőn arról van szó, hogy valamely egyháztartománynak egy része— akár nagy, akár csekély legyen az — különváljék tőle: minden esetre első sorban az illető egyház hallgatandó meg. így történt ez 1864-ben. midőn a románok, kik az összes felekezetnek két harmad részét képezték és képezik, kijelentették abbeli akaratukat, hogy el akarnak válni. Azért tehát azt gondolom, itt a törvényhozás első sorban nem intézkedhetik, és nem is jó, nem is czélszerü, ha azt most bármi formában előleg kimondjuk. A mit törvény utján most tenni lehet, azt vallás- és közoktatásügyi miniszter úr nem is késett az illetők megnyugtatására egy külön beadott szakaszban javaslatba hozni. A mi végre a módositványokat illeti, melyek eddig beadattak : ezekre nézve, azt jelentem ki, hogy engem a Yadnay Lajos, Somssich Pál és mások által beadott módosiívány kielégít; és azért is a mellett szavazok. Nyáry Pál: T. ház! A házszabályok engem feljogosítanak arra. hogy utoljára szóljak a módositványról. (Felkiáltások: Még vannak mások felírva!) Elnök: Bocsánatot kérek, a végszó az inditványozó urat illeti. (Közbeszólások: Még vannak, a kik a tárgyhoz akarnak szólani!) Ki következik"? Dimitrievics Milos jegyző: Halász Bol dizsáron van a sor. Halász Boldizsár: T. ház! Én egy pár rövid észrevételt fogok tenni. (Halljuk! Zaj.) Tessék társalogni, a meddig tetszik: én bevárom, (Halljuk! Züj.)^ Elnök: (csenget): Csendre szólítom föl a képviselő urakat, hogy a képviselő úr szóihason. HaláSZ Boldizsár: T. ház! A mint előre bocsátani, egy pár igen rövid észrevételt fogok tenni. (Halljuk!) Első észrevételem a miniszter úrra vonatkozik. Méltóztatott mondani az igen t. cultusminiszter úr, hogy Nyáry igen t. barátom indítványa, illetőleg annak elfogadása mintegy felszólítás lenne az elválásra. Igen csodálkozom miniszter urnák ezen észrevétele fölött, mert hiszen ezen folyamodásban, mely a házhoz volt intézve és a miniszter úr kezei közt forgott, kérelmeztetik az elválás; ; tehát nem felszólítás az, midőn az, ami valaki által i kérelmezhetik, a ház által tárgyalva elintéztetik. ; (Felkiáltások: De azt nem. kérik!) Ez az első észrevételem. A mi a másikat illeti, az vonatkozik azon j képviselő urakra, kik azon elvet: ,,quod tibi non | vis, alteri non facias" figyelemre nem méltatják. | A t. képviselőház méltóztatott az elválásra vonatkozólag kijelenteni, hogy azon viszonyt, mely hajdan volt, nem tartja oly feloldhatatlannak, mint némely keresztyén felekezetek a házasságot. A mi a házasságot illeti, még azt is lehet — legalább részben — megszüntetni és meg is kell, mert ha törvény utján meg nem szüntettetik, magától ugy is megszüntetődik. (Derültség.) Én, t. képviselőház, azt gondolom, hogy miután az elválás a szerbeket ós románokat illetőleg már elvileg ki van mondva, mi joggal lehetne azt megtagadni más vallásfelekezetektől? Ez következetlenség, igazságtalanság és méltánytalanság lenne. Én tehát ezen elvekből kiindulva, melyeket már a ház magáévá tett, Nyáry Pál módositvá! nyát pártolom. (Helyeslés a bal oldalon.) Kacskovics Ignácz előadó: A mínisz1 téri módositványt elvben elfogadom; de van benne egy kifejezés, melyet óhajtanék kihagyatni. Hivatkozás történik t. i. oly törvényekre, melyeket e házban igen kevesen ismernek. Azt hiszem, nem helyes oly törvényre hivatkozni, mely nem a miénk, és utasítást adni a bírónak, hogy midőn utóbb a felek érdekei felett ítélni fog, milyen törvények szerint ítéljen vagy járjon el. De arról sincs tudomás, vajon azok, kik e jogokat gyakorolják, a hozott törvények és a görög-katholikus egyháztörvények szerint gyakorolják-e ezen jogokat. Én nem akarok eléje vágni, hogy a bíró milyen törvények szerint járjon el: mert a háznak tudomása nincs a görög-keleti egyház törvényeiről: miért is azon kitételt, hogy ezen ,,egy ház törvényei szerint eddig is gyakoroltak'" elhagyatni kérem. (Zaj.) Vadnay Lajos: Niucs ez mondva amódositványban. Horváth Döme: Én a t. cultusminiszter úr által a görög polgártársak ügyében előterjesztett módositványt mint kezdeményt sziveses üdvözlöm; de megvallom, hogy midőn a törvényhozás román és szerb polgártársaink irányában a szokásos joggyakorlaton tulment és követelésöket törvényhozásilag megállapította, ugyanakkor én a görögök irányában is az előterjesztett módositványok közó'l Nyáry képviselőtársam indítványán kívül egyet is kielégítőnek nem találtam. A miniszteri előterjesztés szerint csakis a szokásos j >ggyakorlat volna meghagyandó, de a házhoz a j görög felekezet által benyújtott kérvényben ők
