Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-227
CCXXVH. ORSZÁGOS ULES. (Május 9. 1868.) 227 adatunk, hogy a sem román, sem szerb nemzetiségű görög-keleti vallásúak megtartsák azon jogot, melyet ők magok részére is óhajtanak. Igen tisztelt cidtusminiszterúrkhnondá, hogy a törvényhozás feladata az, hogy minden jog kellőleg feniartassék és megóvassék. Én azt hiszem, ezen jogok legelsője az, hogy az önkormányzat az ily vallásuaknak is meg legyen adva. Miletics t. képviselőtársunk azt monda, hogy ezáltal a görög-keleti egyháznak egysége bontatik szét, a mire a törvényhozásnak joga nincs. En azt hiszem, a törvényhozás jelenlegi eljárása által épen a görög-keleti egyház bontatik szét. szétbontatik nemzetiségi szempontból, elválasztatik t. i. román és szerb ajkura. És ha léteznek még ezen valláson oly tetemes számú lakosok, kik nem beszélik a két nyelv egyikét sem, akkor ezeknek megvan teljes joguk, miszerint okvetlenül követelhetik, hogy bírjanak annyi önkormányzattal, a mennyivel bír a két nemzetiség. Ezen oknál fogva a tett módositványok közöl legczélszerübbnek és elfogadhatónak tartom azt, melyet Nyáry Pál képviselőtársam terjesztett elő, és pedig azért, mert ez egyszersmind kimondja az önkormányzati joggal szoros összefüggésben levő elválhatási jogot is, és épen azért azt nem csak kimondja, hanem a 3-dik szakaszra hivatkozván kijelöli azon módot is, a mely szerint ez eszközöltessék; és ha az elválás eg} 7 esség utján nem történhetik meg, a 8-dik szakaszra való utalás által kimondja azt is. hogy azon esetre miként intéztessenek el ezen ügyeik. Azt hiszem, a legtisztább szándék vezérelte a görög-keleti vallású honpolgárokat; azt hiszem, azon indok vezérelte, hogy egyik a máí-ik jogát el ne nyomja; és ha fentartjuk a románok és szerbek jogait, okvetlen kötelességünk fentartani azok jogait is, a kik se a szerb, se a román nemzetiséghez nem tartoznak. Ennélfogva Nyáry Pál módositványát ajánlom. (Helyeslés a bal oldalon) Bónis Sámuel: T. ház! Én tökéletesen egy értelemben vagyok Sztojacskovics képviselőtársammal arra nézve, hogy a görög-keleti vallású atyafiaknak, ha el akarnak válni, azt legelsőben is zsinat utján kell szorgalmazniuk; és ha Nyáry Pál indítványa ezt kizárná, nem pártolnám; de éri ezt Nyáry Pál indítványával kizárva nem látom. Nyáry Pál indítványa egy törvényjavaslatot terjeszt a ház elé, mely törvényjavaslat permissiv, és azon esetre szól,ha a görög-keleti vallású görög atyafiak el akarnak válni ametropoliától. Természetes, oogy az elválás zsinat utján lesz bejelentendő és legelsőben ott szorgalmazandó; az elválás módjáról azonban a törvénynek kell rendelkezni, s azért !s adatott be a módositvány; és én nem is látok I más különbséget a két módositvány közt, t. i. Nyáry Pálé és Horváth Lajosé közt, mint épen azt, hogy a Nyáryé az eljárás módjáról is szól. mig a másik erről nem szól. Ennélfogva Nyáry Pál indítványát pártolom, a mennyiben legkimeritó'bb. Ha azonban aggodalmok van talán a görögkeleti vallásuaknak, hogy ez a zsinat jogába vág, azon módositványba bele lehet tenni, hogy az elválás zsinat utján eszközlenclő. Szerintem, a mi az elvet illeti, a két módositvány közt különbség nincs: annálfogva én Nyáry Pál indítványát pártolom. (Helyeslés a bal ol talon.) Tisza Kálmán: Elállók'a szótól. Joannovics György: T. ház! A tárgyhoz igen röviden fogok szólni; de mielőtt ezt, tenném, szólanom kell Sztojacskovics képviselőtársamnak egy kifejezéséről, melyet beszédébe beleszőni jónak látott. T. képviselő űr kiemelte azon előjogokat, melyekben az eddig közös és most külön szerb metropolia részesiti a görögöket. Kiemelte átaiában azon atyai bárásmódot, melyet a görög-keleti szerb metropolia éreztet a görögökkel. Ezt én is igen helyeslem; ámde ö, csakhogy annál több nyomatékot adhasson ez atyai bánásmódnak, a másik metropoliát is megemlítette pertangentem, és vádat emelt ellene, élvén e szavakkal: ,,brassói erőszakoskodás' 1 . A tárgyról magáról csak annyit mondok, t. ház, hogy a brassói görög-keleti vallású görög község interdictum alá helyeztetett az erdélyi érseki consistorium által. A tárgy most a közoktatási minisztérium keze közt van, tehát még nincs megvizsgálva; és addig, a mig a dolog megvizsgálva nincs, nem lehet azt mondani, hogy az egyiknek vagy másiknak van igaza, és se az egyik, se a másik felet nem íchet kárhoztatni. Á t. képviselő úr még is jónak látta azt mondani, hogy „brassói erőszakoskodás 11 , és e szerint mint bíró lépett fel: mert már is kimondja, hogy az erdélyi érsekség erőszakosságot követett el. Vajon ez testvéries, igazságos és egyátalában helves eliárás-e ? azi: a t. ház megítélésére bízom. Áttérek most magára a tárgyra. Az érdekek kiegyenlítésének tekintete mindenekelőtt azt kívánja, hogy a görög metropolia azon híveinek megnyugtatására is történjék valami, a kik sem román, sem szerb ajkúak; hogy történjék valami különösen a görögökre nézve is. Vannak egyébiránt mások is, nem ugyan községek, hanem eg) r esek, a kik más nemzetiséghez tartoznak; én is ismerek olyanokat, kik a magyar nemzetiséghez tartoznak, (Felkiáltások: Böszörmény!) Miben állanak a görög ajkú testvérek panaszai és kivánatai ? Oly dolgokban, melyek iránt 29* *
