Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-227

22G CCXXVII. ORSZÁGOS nek peruiján vég eldöntése után is mindig maradni fognak nagyobb számú románok a szerb metropoliában, valamint más részről a román metropoliában jelenleg is vannak s azután is maradni fognak több szerbek: mert a tökéletes elválás valamennyi vegyes községre nézve lehetetlen, minthogy több helyen a minoritásoknak különféle okokból lehetetlen lesz az elválás. Ezen románok s illetőleg szerbek mindenesetre számosabbak lesznek, mint az ország összes görögjei, és ha méltányos és igazságos a görögök jogai biztosításáról gondoskodni, ugy velem, méltányos és igazságos, hogy ugyanezen biztosíték a románoknak, illetőleg a szerbeknek is megadassák. Ha pedig biztosítékról van szó. csak két tekintetből tudok kiindulni. Egyik

5 hogy szükséges-e a biztosíték ? másik, hogy illeti-e az a követelőket? Már a mondottak szerint én részemről nem tagadom, hogy igen is, illeti a követelő görögöket; de én nem szeretnék oly szavakkal élni, melyekből azt lehetne következtetni, hogy nem csak az illető jog, hanem a visszaélések is biztosíttatnak. Ez okoknál fogva én amódositványt egypár, majdnem lényegtelen szóra nézve módosítanám és ekképen óhajtanám szerkesztetni, 9 dik szakasznak tevén a 10-dik szakaszt: „A két metropoliának görög és nem szerb, illetőleg nem román ajkú hívei ezentúl is fen tartatnak azon jogokban, melvek őket a görög-keleti egyház törvényei szerint egyházközségi, iskolai és szertartási nyelvök, valamint egyházközségi ügyeikre nézve illetik." Ezen szöveget azután lehetne alkalmazni, s nem ds lehetne máskép magyarázni, mint mindazokra, kik más nemzetiségű hierarchia alatt állanak s egyházi jogaik védelmére szükségök lehet A mi a görögök egyházi önállóságát, illeti, a melyről szintén előintézkedés indítvány ózta tik némely részről, nekem elvben ez ellen sem lehet kifogásom ; és nem gondolnék vele, ha a, görögök ez iránt maga rendjén és utján a zsinathoz fordulnának, mint annak idején a románok tették; sőtnem gondolnék vele, ha maga rendjén nem csak a görögök tennék ezt, hanem az Erdélyben nagy számmal levő görög-keleti vallású czigányok is: mert én azon jogot, melyet magam igénybe veszek nemzetem számára, megengedem bárki számára, csak a maga rendjén és a maga utján. De a t. miniszter úr által javasolt szöveg által nincs megakadályoztatva az ilyen rendes eljárás, mely ha a zsinatnál sikertelen maradna, a kormány s illetőleg a törvényhozás elé is jöhetne; de igy előre, az egyház szerinti törvényes ut el mellőzésével, ugy tartom, hogy a t. ház; nem intézkedhetik, s ezért elegendő volna a kisebbségben levő és jogaik miatt aggódó községeknek az éíalános törvényes biztosítékot ÜLÉS. (Májtis 9. 1868.) nyújtani. Ez csekély véleményem szerint szükséges is, de egyformán valamennyire nézve. Eötvös József b. vallási miniszter: Én nem látom a különbséget ezen és az én módositványom között! (/ olkiőüd&ok: Illeti!) De hát mi illeti ? Horváth Lajos jegyző (olvassa Babes Vincze módos irányát.) Dimitrievics Milos jegyző: T. ház! Midőn a t. miniszter úr ezen módositványt beadta: mi lehetett intentiója? Nézetem szerint nem más, mint az eddig fenállott gyakorlatot szentesíteni, és a görög-keleti vallású görögök önkormányzati jogát törvény által biztosítani, azon önkormányzati jogot a vallási, egyházi és iskolai dolgokban, melyet eddig a szerb hierarchia ótalma alatt élveztek. Sztojacskovics barátom előadta már, mily mértékben részesültek ők ebben; én röviden csak azt ismétlem, (Kár!) hogy a községek a vallási önkormányzatra nézve az autonómiát a fogalom legtágabb értelmében élvezték. E szerint pártolom a t, miniszter úr, illetőleg Vadnay Lajos és társai által beadott módositványt, (Helyeslés.) Mlieties SzvetOZár: T. ház! Nyáry Pál t, képviselőtársam módositványa oda czéloz, hogy a nem szerb és nem is román nemzetiségeknek oly fön állás és önkormányzat biztosittassék, mely a szerb vagy a román metropoliától független. Nem volnék ellene, hogy az ily községek egyszerre, vagy összesen, ha többen vannak és ha képesek, tegyenek ugy, mint a románok tettek. Megengedem ezt, és ennek igazságát belátom, (Halljuk!) De mindaddig, míg a községek egy más metropolia alatt állanak, addig nem lehetnek függetlenek, és nem lehet, hogy ugyanazon önkormányzatot élvezzék, melyet más metropoliák élveznek. Ez anynyit tenne, mint suecessive az egyik vagy másik metropoliát szétosztani az egyik vagy másik község kívánatára, mihez se az egyház, se az egyházegység érdekéhen nem lehet hozzájárulni, és a mihez a törvényhozásnak semmi joga. Simonyi LajOS b.: T. ház Azt hiszem, hogy a görög-keleti metropoliának helyzete a törvényhozás jelenlegi intézkedése által tetemesen megváltozott: mert eddigi jellege egyedül vallási volt, mig ellenben a törvényhozás jelenlegi intézkedése által ez nemzetiségekre osztatott el. Ennek következtében azt hiszem, hogy a mint nem követelhetik a görög-keleti román ajkúak, hogy a szerbek a román metropoliához tartozzanak, ugy a szerbek sem követelhetik, hogy a románok a görög-keleti szerb metropoliához tartozzanak. De azt is hiszem, hogy ugyanazon joggal bírnak azok, kik nem tartoznak se a román, se a szerb nemzetiséghez, és valamint a törvényhozásnak se az egyiket, se a másikat elnyomni nem volt szándéka, fel-