Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-227

CCXXVII. OESZÁGOS Ül vezett nyelvtanodát tartanak fön a nélkül, bogy a szerb hierarchiában a brassóihoz hasonló sajnálatos erőszakoskodás bármikor is előfordult volna. Áttérve a tárgyalás alá vett miniszteri javas­latra : én annak toldalék pontját, mely hitrokon gö­rög ajkú polgárainknak egyházi és iskolai hellén nyelvök szabad használását, valamint egyházi, iskolai és alapítványi ügyeik iránti szabad ren­delkezhetésök jogát, melyet egyébiránt a szerb hierarchiában tényleg eddig is gyakoroltak, most törvényes és alkotmányos utón biztosítani kívánja, örömmel és legszívesebben pártolom, azon meg­győződésben levén, hogy e törvény görög ajkú hitsorsosainkra a legjobb hatással lesz, és bennök azon hitet fogja szilárdítani, hogy e törvény alap­ján további szellemi fejlődésüknek reménylett si­keresebb előmozdítása boldogabb jövendőt ered­ményezend számukra. A mi a t. Nyáry Pál képviselőtársam által a ház asztalára letett módositványt illeti: minthogy annak első része csak is a miniszteri javaslatot tartalmazza, arról szólani nem szükséges; ellenben ugyanannak második részét illetőleg, a hol görög ajkú hitsorsosainkat némileg felszólítja, (Fölkiáltás a bal oldalon: Dehogy szólítja fel!) hogy ők is vál­janak el tőlünk, illetőleg a szerbek, vagy a romá­nok egyházkormányzatától, és alapítsanak a ma­gok számára külön hierarchiát: a mennvibenezaz illetők, t. i. hellén ajkú hitsorsosaink kivánatával találkoznék, szívesen reá állanék s épen semmi észrevételem nem volna ; de arról kellene meggyő­ződést szereznünk, ha vajon ezt ők magok csak­ugyan kivánják-e vagy sem? (Fölkiáltás: Kérvényt adtak be !) és ha igen, akkor ennek tárgyalása és eldöntése nem e ház hivatásához vagy hatásköré­hez tartozik, hanem ezen ügyben ugyanazon mó­dozat volna alkalmazandó, mely a románoknak a szerb egyházkormányból kilépése alkalmával alkalmaztatott, azaz, ennek útja az. hogy ebbeli folyamodásukat adják be a metropoliákhoz. me­lyek azt a zsinatban tárgyalván, ha kimondják az elválást, akkor igenis lehet reájok alkalmazni ugy a törvényjavaslat 3. valamint 8-ik pontját is; de mindaddig Nyáry Pál t. képviselőtársam ilyetén módositványának helye nem levén, azt idő előtti­nek tekintem. En tehát a miniszteri törvényjavaslatot vagy inkább, a mennyire egy hallásból kivehetem, a Somssich képviselőtársam és többek által beadott módositványt pártolom és elfogadandónak tartom. Eötvös József b. vallási miniszter: Elő­re is kijelentem, hogy indítványomnak azon szö­vegezését, melyet Horváth Lajos és társai beadtak, elfogadom; ellenben t. barátom Nyáry Pál indít­ványát nem fogadhatom el, mert meggyőződésem szerint a törvényhozásnak kötelessége ótalmazni KEPV. n. NAPLÓ. 186 6 / 6 . VII, ÉS. (Május 9. 1868.) 225 minden jogot s minden érdeket, s épen azért volt szükséges a törvényjavaslathoz ezen szakaszt hoz­záadni azon jogok ótalmazására és biztosítására, melyeket a görög-keleti egyházhoz tartozó sem román sem szerb polgárok előbb is gyakoroltak. Ez tökéletesen el van érve. Nem létező viszonyok­nak törvéuyt csinálni, s felszólítani ez által mint­egy a görög-keleti egyháznak egyes nemzetiségű tagjait, hogy ők is az egyháztól elváljanak, mit még eddig nem tettek: ezt nem tartom szükséges­nek, mert hiszen utoljára, ha kívánni fogják, a maga utján, ép ugy, mint a maga idejében a ro­mánok a szerbektől elváltak, később a görögök is elválhatnak a szerbektől és a románoktói: a ház elé fog jönni kivánság'nk s ezen uj egyháznak constitmdása, és meg vagyok'győződve, hogy a ház akkor ebbe bele fog ereszkedni, és a dolgot ugy fogja elintézni, mint most a szerb és román egyház elválását elintézte. En tehát azéi\. nem fogadom el az inditvám T t, mert jelenleg nem tar­tom szükségesnek. (Helyeslés a közérten.) Babes Vincze: T. ház ! Előreboesátva, hogy csekély nézetem szerint ezen módositvány nem a 10-dik, hanem a 9-dik szakaszt fogja képezni, minthogy a már elfogadott 9-dik szakasznak helye közönségesen az utolsó hely: ezt előrebocsátva, a kérdés alatti szakaszhoz bátor vagyok én is egy kis módositványnyal járulni, melyet indokolni kö­telességem. Én is óhajtom, hogy kinek-kinek joga bizto­sittassék a törvényhozás által: mert ámbár görög nemzetiségű polgártársaink csak időnkint jöttékbe az országba, és csak csekély számmal léteznek ha­zánkban, mindemellett nem lehetek ellene, hogy számukra is a kívánt biztosíték megadassák; mon­dom, a jogbiztositék, minthogy csak biztosítékról van és lehet szó, nem jogokról, melyeket az egy­háznak s egyházbelieknek már az egyházi törvény ad és adott meg. (Halljuk!) Hanem, t. ház, ha né­hány, az eg'ész országban széjjel szórt ezer görögről van szó, és az ő egyházi viszonyaik biztosítására külön szakaszt alkot a törvényhozás, én ugy sze­retném eszakaszt szerkesztetni, hogy ne csak azokra a görögökre, de a többi hasonló sorsú görög-keleti vallású hívekre is kiterjeszkedhessek és érvénjmyel birjon. En ugy fogom fel s értelmezem a módosit­ványt, hogy az nem csak a görögökről, hanem a többiekről is akar intézkedni; de épen azért nem lehetek megelégedve annakstilisatiójával,minthogy ez e tekintetben nem elég tiszta. Bátor vagyok ennélfogva a t, házat figyel­meztetni, hogy ámbár az elválás megtörtént és ezentúl is a még hátra Evő részekre nézve meg fog történni a szerbekés románok közt, mindamel­lett nem csak jelenleg sok ezernyi román van még a szerb metropolia alatt, de az elválási ügyek­29

Next

/
Thumbnails
Contents