Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-227

224 CCXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 9. 1868.) jos, Horváth Lajos, Kerkapoly Károly és Somssich Pál módositvány át): „A miniszteri módositvány következő szövegezés szerint fogadtassék el: „A görög-keleti vallás se nem szerb, se nem román ajkú hívei ezentúl is meghagyatnak mindazon jogaikban, a melyeket egyházközségi és iskolai ügyeik önálló intézésében, szertartási nyelvök szabad használatában, mint szintén egyházközségi vagyonuk és alapitványaik kezelésében eddig gyakoroltak." T. ház! A miniszteri módositvány benyujtá eára azon kérvény szolgáltatott alkalmat, melyet némely pesti, szentesi és kecskeméti úgynevezett görög-keleti vallású magyar testvéreink nyújtottak be. A czél tehát az, hogy azon görög-keleti vallású kérvényezők, kik sem szerbek, sem román ajkúak, megnyugtassanak. Én azt hiszem, a miniszteri szerkezet által ezen czél elérve nem lesz: mert a miniszteri szerkezet csak két szempontot vesz figyelembe és csak két irányban intézkedik, t. i. a szertartási nyelv szabad használatára és az egyházi és községi vagyon független kezelésére nézve. De a mint én fölfogtam a dolgot, a kérelmezők különös súlyt fektetnek az egyházi és iskolai önkormányzatra, miről a miniszteri javaslatban említés nincs. Ennélfogva bátrak voltunk e módositványt benyújtani és a t. ház figyelmébe ajánlani. Ugy látom, hogy a felolvasott két rendbeli módositvány között lényeges eltérés nincs ; különbség a kettő között csak annyiban létezik, hogy mig a mi módositványunk a jelen tényleges viszonyokat veszi kiindulási pontul, a Nyáry Pál képviselőtársunk által benyújtott módositvány bizonyos tekintetben a jövőre kiható intézkedést is involvál. Méltóztassék a t. ház a két módositvány fölött határozni, vagy ha jónak méltóztatnak látni, noha már a többség elhatározta, hogy ezen szakasz iránti tárgyalás az osztályokhoz vissza ne utasíttassák, azokat az osztályokhoz áttenni. Horváth Döme : Én tegnap magam is beadtam egy módositványt, nem tudván, hogy a most felolvasott módositvány is be fog adatni. E módositványt, olvasván a most beadott módositványt, minthogy az ugyanazon eszméket s ugyanazon kiviteli módot foglalja magában, visszavettem. Ha tehát a benyújtott két módositvány tárgyaltatik , föntartom magamnak, hogy irántok saját nézeteimet is elmondhassam. Sztojacskovics Sándor : T. ház! A görögkeleti vallású szerbeken s románokon kívül a magyar korona országaiban tudomásom szerint más görög-keleti vallású népfaj nem létezik, (Ellenmondások, zaj) mint csupán görög vagyis hellén. (Ettenmondások: Magyar is van!) Tudtomra görögkeleti vallású magyarok nem léteznek. (Zaj.) A szerbeken és románokon kivül csupán helléneket ismerek. Én tehát csak ezekről szólok. Minthogy a tárgyalás alatt levő miniszteri törvényjavaslat ezen toldalék pontja az eddigi gyakorlatot kívánja törvényesíteni, bátor leszek csak röviden megérinteni, hogy miben állott s miben áll ezen eddigi gyakorlat. Görög-keleti vallású görög vagyis hellén ajkú hitsorsosaink a románoknak a szerb egyháztartományból kilépése előtt mind a karloviczi szerb patriarchának voltak alárendelve, részint közvetlenül, részint az illető püspöki megyék utján, A románok elválása folytán a görög-keleti hitű, görög ajkú egyházközségek területi viszoi tyaikhoz; képest szintén két, t. i. román és szerb metropoliára osztattak fel. A román metropoliához tartoznak a szentesi, brassói, h.-m.-vásárhelyi és karczagi egyházközségek; ellenben a szerb hierarchiához tartoznak a pesti, miskolczi, kecskeméti, egri stb., (De nem akarnák oda tartozni!) ezenkívül még a lajtántuli görög hitközségek is, mint a bécsi és trieszti. Ez a tényleges állapot. A szerb egyházi főnökök a görög ajkú hitközségek irányában mindenkor a.legelőzékenyebben viseltettek, s őket oly előnyökben is részesittették, melyeknek saját szerb hitközségeink jelenleg sem örvendenek. Például görög-keleti vallású, görög ajkú polgártársaink saját papjaikat többnyire most is mag'ok választják, illetőleg a szent széknek praesentálják; holott a szerb papok, egy pár szabad királyi város kivételével, a püspöki szentszék korlátlan kinevezésétől függnek. Továbbá a fővárosokban levő görög papoknak a szerb egyházi főnökök apáti czimet s keresztet adtak, mi oly kitüntetés, melyben eddigelé még egy szerb plébános sem részesült. A görög ajkú egyházi községek saját egyházi s iskolai vagyonukat önállóan kezelik s felette korlátlanul rendelkeznek; mig a szerb hitközségek e tekintetben az illető püspöki szentszékek gyámsága alatt állanak. Görög-keleti hellén ajkú polgáraink egyházaikban s iskoláikban saját nemzeti nyelvöket mindenkor háboritlanul használhatták és jelenleg is használják; egyházi és iskolai alapitványaikat szintén önállóan kezelik és igazgatják; sőt oly hitközségben is, a hol szerbekkel vegyítve laknak, és a hol az idő folyamában vagy kihaltak vagy a szerbekkel egygyé olvadtak, a szerbekké vált ilyen görögök utódjai apáik alapitványait most is a szerb alapítványoktól különválva kezelik és eredeti rendeltetésükhöz képest használják. Például szolgáljon az Újvidéken jelenleg is létező görög iskolai alapítvány, melynek jövedelméből, habár jelenleg Újvidéken egyetlen egy görög sem létezik, a szerbesitett görögök utódai ezen alapítványukat magok önállóan kezelvén, most is görög nyelvű ugyne-