Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-227

222 CCXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 9. 1868.) és nincs ott; tehát azt gondolom, hogy Bónis kivá­nata teljesítésére épen ez a fő érv: mert ha a „gyü­lekezet" mellett ott van „egyházi", igen természe­tes, hogy ha a „eongressus" elé az „egyházi" szó jő, csak az történik, a minek történnie kell. (Helyeslés. Elfogadjuk!) SomOSSy IgnáCZ: Midőn tegnap a 6. §. vi­tatás alá jött, mind azon változtatások, melyek a 6-dik szakaszba bejöttek, történtek azért, hogy az 5-dik szakaszszal egyformán hangozzék, mert kez­dete az volt: „Ugyancsak a minisztérium." A mi változtatás történt, történt azért, hogy egybevágjon az 5-dik §-szal. A mint azonban jegyző úr méltózta­tott felolvasni, eltérés van a két szakasz között. Ha tehát tegnap ezen szempontból indult ki a ház, szükséges volna — hogy következetes legyen — mind azokat kitörülni a 6-dik szakaszból, a mik az 5-dik §-szal ellenkezésben vannak. Ezt azért va­gyok bátor felhozni, hogy kétségbe vonjam azon állítást, melyet Sztojacskovics képviselő' úr méltóz­tatott mondani. (Atalános helyeslés.) Elnök: Nem tudom, czélszerünek fogja-e ta­lálni a t. ház Horváth Lajos jegyző úr észrevéte­lét ? (Atalános fölkiáltás: Bónis indítványát!) Ennél­fogva kívánja a t. ház, hogy a szerint, a mint azt Bónis Sámuel képviselő úr indítványozta, az 5-dik §-ba ie belejó'jön e szó: „egyházi?" Őszintén bevallom, néha megtörtént, hogy a nélkül, hogy felkelésre kértem volna fel a t. ház tagjait, csupán akaratnyilvánitás által történt a szavazás. Ez, bevallom, nem szabályszerűen tör­tént : azérí jövőre nézve kerülni fogom. Méltóztassanak most azok, kik Bónis Sámuel indítványát pártolják, felkelni. (Megtörténik) A többség Bónis Sámuel indítványát elfogadja: an­nálfogva a szerint fog az 5-dik §. kiigazittatni. Dimitrievics Milos jegyző: Tehát így lesz: „Görög-keletiszerb nemzeti egyházi eongres­sus." (Fohjt.tja a jegyzőkönyv olvasását azon pon­tig, mely a törvényjavaslat 8-dik szakaszát illeti.) MiletiCS SzvetOZár: Branovacsky módosit­ványánál az mondatik, hogy „Branovacsky és tár­sai": ez kiigazítandó volna arra: „némely társai": mert én nem vontam vissza. Elnök: A jegyzőkönyv e szerint fog kiiga­zittatni. Sztojacskovics Sándor: T. ház! Deák Fe­rencz igen tisztelt képviselőtársunk azt mondotta indítványában : „ő felsége által az illető miniszte­rek", tehát nem az illető miniszter, hanem az illető miniszterek: mert hivatkozott a karloviczi metro­poliára s az alapítványokra, melyek az őrvidéken léteznek és hová jelenleg ezen országgyűlésnek ha­tásköre ki nem terjed, s ott szükséges lesz a laj­tántúli hadügyminiszter ellenjegyzése is. (Zaj. Nem lehet! Maradjon a szöveg!) Dimitrievics Milos jegyző (folytatja a jegyzőkönyv felolvasását a törvényjavaslat 9-dik sza­kaszára vonatkozó pontig.) Bónis Sámuel: T. ház! Nem szólanék a do­loghoz ; de a mennyiben itt oly szó ejtetett ki, melynek jövőben lehetne következése, nem lehet szó nélkül hagynom. Lajtántuli minisztereknek a határőrvidéki dolgokhoz itt semmi közük, (ügy van.') A határőrvidék részint egyenesen közvetle­lenül, részint Horvátország által közvetve Magyar­országhoz tartozik. (Helyeslés.) Dimitrievics Milos jegyző (folytatja s be­végzi a jegyzőkönyv felolvasását.) Elnök: Ha a t. háznak egyéb észrevétele nincs a jegyzőkönyv ellen, (Nincs!) ugy az hitele­sítve van. Lehoczky Mór volt huszár honvéd-főhadnagy 1848/49-ben szenvedett veszteségeiért 1000 frtnyi segélyt kér, vagy ennek megtagadása esetében magát a kassai kerületben pénzügyőri tiszti állo­másra kéri kineveztetni. A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Fehér megyébe kebelezett Ürmös község la­kosai magokat a közös erdők és legelők használa­tában továbbra is meghagyatni kérik. Szintén a kérvényi bizottsághoz tétetik át. Édes Albert képviselő úr kérvényt fog a t. ház elé terjeszteni. Édes Albert: T. ház ! Borsod megye Ónod városa 48 lakosának folyamodását van szerencsém a t. háznak benyújtani. Teszem ezt azon köteles­ségérzetből, melyet a folyamodóknak bennem he­lyezett bizalma megkíván; teszem azon biztos tu­dattal, hogy ha ezen kérvényben foglalt panasz méltányosnak találtatik, orvoslatot nyerend. E kérvényben Ónod városából 48 családfő a miatt emel panaszt, hogy az 1859-ben történt határsza­bályozás vagy tagositás alkalmával a lakosságtól nem csak az úgynevezett maradékföldek vétettek el, hanem azon 15 egész és V, telekföld is, mely Mária Teréziának 1771-ben kiadott úrbéri köny­vében valósággal benfoglaltatik: ezen 15 7 8 telek­föld a földesúri birtokhoz hasittatván, tőlök elvé­tetett. Ha ezen panasz akár kellő felvilágosítás, akár igazságszolgáltatás utján orvosolva lesz, az ottani nép szivéből oly fájdalmasan szúró szálka fog kihúzatni, mely annak keblét mint égő kele­vény szüntelen lázban tartja. Ennélfogva ezen kér­vény t egész tisztelettel ajánlom a t. ház figyelmébe. Elnök: A kérvényi bizottsághoz fog átté­tetni. Varga Flórián: T. ház! A mint igen jól emlékszem, de tudom is, a tegnapelőtti ülésben azon átiratok, melyek Ráth Károlytól, a királyi ügyek igazgatójától Román Sándor képviselőtár­sunk, mint a „Federatiuna" czimü politikai lap fe-

Next

/
Thumbnails
Contents