Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-226

214 CCXXY1. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 8. 1868.) hogy könnyítené az együttmaradást , kanem ré­szint az istentiszteletnél a nyelvbeli korlátozás, részint az iskolákba való beavatkozás által azt még sulyositja. EB tehát lelkiismeretes dolognak tartom, hogy ha már szükséges ez ügyeket elintézni, hogy azok ugy intéztessenek el, hogy a községek ügyét, Ől község ügyét ad graecas calendas ne bizzuk, ugy például, a hogy a módositványt tevő kí­vánta. Én kötelességemnek tartottam, épen mert a viszonyokat ismerem. ezeknek különválását a metropoliától elősegíteni. En is módositványt tettem. E módositvány­ban iparkodtam a központi bizottság által elfoga­dott elvekhez alkalmazkodni és még annak eszme­menetét is elfogadni; de nem fogadtam el teljes­séggel a módozatot. Nem fogadtam el először a választó bírósági módozatot. Nem fogadtam el pe­dig azért, mert eló'ször 31 község van, melynek a eongressuson az egész metropoliát illető ügyei is vannak , és mondhatni, hogy jelenben, ha nem ukad még több község, mely a különválást kéri, már 32 ily választott biróság- felállítása szükséges. Másodszor Branovaesky képviselő úr is előhozta azon nehézségeket, melyek ily választott biróság eljárásával járnak, mert a két félnek választott bírái közül mindegyik többnyire saját Me mellett szavaz és igy az ítélet hozatala többnyire az elnökre van hagyva. Harmadszor sürgősen kíván­nám elintéztetni a vegyes községek ügyeit, és azért még ezen három havi időt is szeretném mellőzni, és szeretném, ha még az alatt az idő alatt eldön­tetnék az ügy, semhogy még tovább várjunk azzal; de nem kívánok és kötelezhetek többé semminemű testületeket, hogy igyekezzenek egyességet kötni vagy megkísérteni: mert, mint mondom, ez már mindenütt megkisértetett, de sikertelenül; tehát fenmarad a bírónak ugy is azon joga. hogy mi­előtt a bíráskodást megkezdené, a feleket az egyez­kedésre felszólíthassa. Ezen momentumot közbevetve, én a módosit­ványt két részre osztom, és azt kívánom, hogy az egész metropoliát, ugy szintén az egyes püspöki megyéket illető ügyek, a mennyiben a rendsze­res legközelebbi két eongressuson megkísértendő egyesség utján kiegyeztethetők nem lennének, az egyházközségbeli ügyek pedig azonnal egy, a ki­rályi tábla által különösen e czélra alakítandó hét tagú tanács által legyenek érvényesitendők. Ez. kérem, nem uj : mert senki sem mond­hatja, hogy ezek tisztán magánjogi természetű ügyek, és pedig nem tisztán azért, mert egyházi ügyek ; de továbbá senki sem mondhatja, hogy ezek rendes ügyek, mert tökéletes unicumot ké­peznek a magok nemében : már pedig a törvény­hozásnak megvan azon joga, hogy minden rend­kívüli ügyet rendkívüli módon intézhessen el; rendkívüli mód pedig az, midőn valami elvonatik rendes bírája alól és egy csak ugyanazon ügyekkel foglalkozó bírónak intézkedése alá vettetik. Ez a községekre vonatkozik. Az országos metropolia és a püspöki megyék ügyeinek elintézésére nézve szintén ugyanazon bíróságot ajánlom, és pedig ugy, mint' maga a köz­ponti bizottság elfogadta, kivéve, hogy nem vá­lasztott bíróságot kívánok, hanem, hogy miután a püspöki zsinat, mely 1 865-ben ő felsége által ösz­szehivatott, el nem intézte, összehivassanak a ro­mánok által választott képviselők, mint külön tes­tület, hogy egyezkedjenek ki s kisértsék meg az_ egyességet a szerb eongressussal. Én akkor a ro­mán képviselőtestület tagja voltam, ele sajno-an modhatom, hogy egyetlen pontban sem tudtunk megegyezni. Azért még sem tartom azon időt el­veszettnek, mely arra fordittatik, hogy a két con­gressus újra összehivassák. Tapasztalva a keserűséget minden vegyes községken. igen melegen ajánlom, méltóztassanak az igazság szempontjából csak azt tekintetbe ven­ni, hogy azon szegény községek külön válásukat mielőbb eszközölhessék és a különválás eszközlé­sénél legyen fő tekintet az igazságra. Ajánlom indítványomat a tisztelt ház párt­fogásába. Deák Ferencz : T. ház : Minden ilyen nagy horderejű változásnak, minő ugyanazon vallás hí­veinek különválása, természetes következése az, hogy annak folytán számos jogi és vagyoni kér­dések erednek. Ezen kérdéseket gyakran nem le­het barátságos utón kiegyenlíteni, s eldöntés ökre biróság szükséges. Azon szempontból indulok ki, hogy a két fél közt egyik sem akarja, hogy a fenforgó kérdések minél későbben döntessenek el. mertezen supposi­tum által sérteném akár az egyik, akár a másik félt : mert meg vagyok győződve, hogy épen ezen esetben nincs helye azon régi axiómának, és a kér fél közül egyik sem ragaszkodik hozzá, hogy: qui habét tempus, habét vitám. (Helyeslés.) Mindenik­nek egyformán érdekében van. hogy a kérdés mi­nél előbb tisztába hozassák az egyes jogi és va­gyoni követelésekre nézve. De érdekében van ez magának az országnak is: mert a mint tudjuk, és miniszter úr maga legjobban tudjaj bizony néhol botrányos esetek is fordultak elő ezen különválás óta az egyes községek külön ajkú lakosai között, és pedig előfordultak a legszentebb helyen, a templomban és közelében, a mi ugy az egyik, mint a másik félnek nem nagy lelki épülésére szolgált Az a kérdés ezen 8-dik szakasznál, melyik le­gyen az a biróság, mely ezen kérdés felett itél ? Itt kettőt kell tekintetbe vennünk: egyik az.

Next

/
Thumbnails
Contents