Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-226

CCXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 8. 1868.) 2

11 hogy az ilyen tárgyak csakugyan jogosan igénylik azt, hogy a perlekedő félnek annyi szabadság adassék, a mennyit a törvény magával hoz: ezt. ngy gondolom, nem lehet tagadni senkinek. Ezeknek előre bocsátása után (Zaj. Elég volt már /) ugy látom, mindenki meg lehet győződve, hogy itt a központi bizottságnak véleménye nem helyes : nem helyes pedig azért, mert a javaslatba hozott bíróság választott biróság; elfogadhatlan más odszor különösen azért, mert csak egy appelláta van engedve ilyen nehéz s kétes minemüségü 4B természetű tárgyban ; végre harmadszor nem lehet a javaslatot elfogadni azért, mert itt a méltányosságnak helye nem lehet, hanem csak jognak ás igazságnak. Ezek után átmegyek a miniszteri javaslatban foglalt delegatiókra. (Zaj. Eláll!) Én és elvtársaim az előbb előadott okoknál fogva főkép a tárgy természetének nehézsége miatt kívántuk a rendes utat és törvényes eljárást; a mennyiben azonban a t. ház ezt leginkább csak azért nem volna hajlandó elfogadni, mert talán azon gyanú támadott ellenünk, mintha mi ezen ügyet — nem tudom, hogy s mi módon — húzni és halasztani akarnók: (Zaj) én és elvbarátaim a mi módositványunktól elállunk. (Helyes!) Csak két kérésünk van. {Halljuk! Eláll!) Először: hogy a miniszteri javaslatban levő ezen szó helyett: „különvált metropolia" tegyük: „ujonan felállított." Másodszor: a mi alkalmat adott nekünk leginkább arra, hogy miért kivanjuk a törvényes utat, az. hogy nem volt kimondva, hogy a t. miniszter úr ezen szót: „általa delegálandó" miképfogja használni. A mint már élőbb volt szerencsém előadni, a delegatiók sokszor olyanok voltak, hogy ő felsége ugy szólván határtalanul bánt a delegatiónális bírósággal; tehát azt oly emberekből állíthatta össze, akikben lehetett bizalma anélkül, hogy azok rendes birok lettek volna. De ezen aggodalmat megszüntette a miniszter úr. midőn utóbbi beszédében a delegátióról szólt; azt mondotta ugyanis, hogy az törvényes és rendes bíróság lesz. Engem ess egészen megnyugtatott; hanem azon egy kérésem van mégis, hogy tisztán meg legyen érthető, hogy ezen delegátió rendes biróság, méltóztassék oda tenni: „a kerületi táblák valamelyikéből felállítandó biróság/' magától értetődvén, hogy e szerint a két fokú felebbezésnek is helye lesz. Ezt a két szót, kérem, méltóztassanak elfogadni ; és ha a t. miniszter úr ezen értelemben ve*zi a delegált bíróságot, akkor szívesen beleegyezem, és kérem a t. házat, méltóztassanak azt ily értelemben elfogadni. Eötvös József b. vallási és közoktatási miniszter: T. ház! Azt hiszem, meg fogom könyj nyiteni a discussiót, ha röviden előadom azon álj Iáspontot, melyből ezen szakasznak alkotásánál kiI indultam. A két metropoliának elválása a dolgok természeténél fogva — mert az elválás az egyes közI ségekben is megtörténik — igen sok jogi kérdést j fog maga után vonni, így a templomi vagyon és templom épületének tulajdonára és mindenféle alapítványok tulajdonára nézve. Ezen kérdéseket a dolgok természeténél fogva administrativ utón. mint eddig történt, *eldönteni nem lehet: mei-t ez az alkotmányos ország alapelveivel ellenkezik. Itt tehát bíróságot kell felállítani, hogy ítéljen azon kérdésekről, méhnek ámbár az egész hitfelekezetek közt forognak fön. mégis épen ugy jogi kérdések, mint más kérdések. Ítéljen pedig felfogásom szerint — ezt már mellékesen jegyzem meg — nem méltányosság, hanem jog szerint. (Helyeslés.) Megérintem még, hogy a méltányosság szót nem szeretném különösen megemliteni. midőn bírói ítéletről van szó. (Helyeslés.) Kell tehát bírót kijelölni, ki ezen ügyekről ítélni fog. E tekintetben két szempontot kell szem előtt tartanunk ; először azt, hogy csakugyan az országnak érdekében fekszik az , hogy ezen kérdések ne húzódjanak évekig, hanem keresztülvitelük lehetőleg hamar eszközöltessék és ne csináljunk belőlök 30 évig tartó juris pereket (Helyeslés); másik érdek az, hogy fölötte rövid és sommás procedúra ne legyen belőle minden appelláta nélkül, nehogy ezen kérdések, melyek az aetorra és iucattusra nézve igen nagy fontossággal bírnak, csak ugy egyszerűen intéztessenek el. így tehát középutat kell választani. A rendes biróságot tehát, mint azt némely képviselő úr által benyújtott módositvány magában foglalja, a minisztérium nem tartotta ezélirányosnak. Mert mi a rendes biróság? A rendes biróság: a megyei sedria. Már pedig minden oly megyékben, hol ilyféle kérdések előfordulhatnak, a dolgok természeténél fogva mind a két nemzetiség képviselve van; annálfogva minden ily egyes kérdés eldöntése eonflictusra adna alkalmat. E tekintetnél fogva nem indítványoztuk a rendes biróságot, hanem indítványoztunk delegált bíróságot, mint első forumot, hanem aztán a felebbezések az ország legmagasabb fórumához, azaz a hétszemélyes táblához fognak vitetni. Ha tehát méltóztatnak beleegyezni, minden résznek megnyugtatására legjobb volna az. ha a tisztelt ház mindjárt jelölné ki azon forumot, melyet egyszer mindenkorra delegál, ha például a törvényben kimondaná, hogy mint első forumot a királyi tábla bizonyos számú tagjai fognak ítélni és innen történik az apelláta. Ez volna a legczélszerübb. Halász Boldizsár: T. ház! Én ezen tárgy27*