Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-225

CCXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 7. 1868.) 193 egyéniség ajánlotta ezen kitételt, ki a helvét val­láshoz tartozik, és talán nem ügyelt arra, hogy a görög-keleti egyház gyülekezetein hozandó hatá­rozatok jóváhagyás nélkül érvénytelenek. Nem le­het tehát ezen határozatokat azonosítani azokkal,me­lyek minden jóváhagyás nélkül, azonnal mihelyt hozatnak, ér vény nyel birnak, és melyekre nézve a kormánynak csupán felügyeleti joga van : mert ott helyén van ezen kitétel, minthogy az államnak joga vagyon, ha azon határozatok felterjesztetnek és bennök olyasmi találtatik mi a hazai törvény­be ütközik, azokat érvényteleneknek nyilvánítani. Ezt akartam felhozni a módositvány pártolá­sára és arra vonatkozólag, hogy ezen szakasz ugy, a mint szerkesztve van, el nem fogadható. Simonyi LajOS b.: T. ház ! Egész átalános­ságban nem tartom ezélszerünek azt, hogy egy törvény hozatalánál egy előbbi törvényre történik hivatkozás, ha ez nem elkerülhetlenül szükséges; de miután az 1848-diki törvények a román és szerb egyháznak külön válását kimondották és autonomiájokat biztosították, ésátalábanazl848-iki törvények kimondván az egyenjogúságot, és ez ál­tal leginkább biztosíttatván a haza minden nem­zetiségeinek jogos, méltányos és igazságos kívá­nalmainak teljesítése: épen ezen törvények itteni megemlítését igen szükségesnek találom. Szüksé­gesnek találom továbbá kimondatni azt is, hogy az ország törvényeinek korlátai közt gyakorolhas­sák autonomiájokat; és épen azért igen óhajtanám, hogy a központi bizottság javaslata elfogadtassék, (Helyeslés.) Tisza Kálmán: A fenforgó kérdésben, őszin­tén meg kell vallanom, nem tudom, mi okon lehet annyira idegenkedni attól, hogy ezen kitétel: 55 az ország törvényeinek korlátai közt" alkalmaztassák. MiletiCS SzVetOZár: Axióma! Tisza Kálmán: Igen sok axióma van. amit mégis sokan nem méltóztatnak megtartani. En azt tartom, hogy a kinek — mit pedig senkiről nem teszek föl e ház kebelében — nincs szándéka a törvény korlátait átlépni, annak nincs is oka attól félni, hogy ezen kitétel: ,.a törvény korlátai közt" beletétessék a törvénybe. Méltóztattak hivatkozni a protestánsokra is. E részben vagyok bátor megjegyezni, hogy azon protestáns gyülekezetek, melyek évenkint és több izbeu tartatnak, nem azonosíthatók a congressus­sal, hanem a congressus azonosítható a protestáns hitfelekezet zsinatjával, melynek tarthatása pedig mindig csak felsőbb engedélylyel eszközölhető, és a mely zsinatnak szabványaira a felsőbb jóváhagyás még mindig fen volt tartva. Hivatkozni méltóztatott még egyik képviselő­társunk arra, hogy itt nem kell egyéb, mert egé­szen máskép áll a dolog, mint a protestánsoknál, KÉPV. H. NAPLÓ. 186 5 / a- VII. mert a protestáns ülések végzései tudomásul fel­terjesztetnek ugyan, de végrehajtatnak az előtt, vagy a nélkül is, hogy jóváhagyásra lett volna szükség. Meg kell jegyeznem, hogy ez a rendes gyülekezetekre nézve áll ugyan, de a congressus nem egy a rendes gyűlésekkel, hanem ez a zsinat­tal hasonlítandó össze egyfelől. De másfelől nem áll az sem, hogy a módositvány szerint a congres­sus végzései jóváhagyandók lennének ő felsége ál­tal, mert a jóváhagyás egyes egyedül a rendezésre van fentartva, a további végzésekre nézve pedig a jóváhagyás ki van zárva. Én részemről óhajtom, hogy a központi bi­zottság szövege maradjon meg, és azt hiszem, hogy valamint — és pedig bizonyára az autonómia mellett a magyar protestáns egyház eleget küzdött, és küzdött olykor, mikor a küzdelem veszélyekkel volt összekötve — de valamint soha kifogása nem volt az ellen, hogy autonómiáját csak a törvény korlátai közt gyakorolhassa, ugy másnak sem le­het kifogása az ellen. MiletiCS SzvetOZár: Nincs is kifogásom! TÍSZa Kálmán: Nagyon sajnálom, hogy e házban oly nagy zaj volt, hogy egyik képviselőtár­i sam beszédét hallanom — bár igen közel igyekez­tem hozzá ülni — nem lehetett. Sajnálom ezt azért, mert kénytelen vagyok kimondani, hogy részem­ről nem tudok megbarátkozni azzal, hogy e ház­ban mondassanak ki némely olyan dolgok, me­lyek ellen felszólalni kötelesség- volna, de a melyek ellen felszólalni nem lehet, inert nem vagyunk ké­pesek hallani. Egyet azonban hallottam, s ez egy ellen egyszerűen tiltakozom. Képviselő úr jelesen azt mondotta, hogy a congressus beleegyezése kell ahhoz, hogy az országgyűlés határozhasson. Ez ellen ünnepélyesen tiltakozom : mert az országgyű­lés határoz minden felett, és minden egyéb testület a szerint és azok felett határoz, mint az ország­gyűlés jogkörét meghatározza. (Elénk helyeslés,) MOcSOnyi Sándor: T. ház! Kétségkívül az egész törvényjavaslatban, mint több oldalról fel­emlittetett. legfontosabb a 3-dik szakasz, melynek czélja a görög-keleti vallásúak egyházi önkor­mányzati jogának biztosítása. Törekvésünk tehát ezen szakasz megállapításánál nézetem szerint nem lehet más, mint az állam legfőbb felügyelés! jogá­nak sértetlen föntartása mellett mindent bevenni ezen szakaszba, mi az önkormányzat nagyobb biz­tosítására szolgál, mi annak gyakorlati kivitelét megkönnyíti, előmozdítja. E két szempontból in­dulva ki pártolom én azon eltéréseket, melyek megkülönböztetik a módositványt a másik két szövegtől; ezen oknál fogva tartom én fölösleges­nek a történelmi bevezetést, melyben hivatkozás történik az 1848. XX-dik törvényczikkre. Ez alkalommal Simonyi t. képviselőtársam 25

Next

/
Thumbnails
Contents