Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-225

CCXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 7. 1868.) 193 egyéniség ajánlotta ezen kitételt, ki a helvét valláshoz tartozik, és talán nem ügyelt arra, hogy a görög-keleti egyház gyülekezetein hozandó határozatok jóváhagyás nélkül érvénytelenek. Nem lehet tehát ezen határozatokat azonosítani azokkal,melyek minden jóváhagyás nélkül, azonnal mihelyt hozatnak, ér vény nyel birnak, és melyekre nézve a kormánynak csupán felügyeleti joga van : mert ott helyén van ezen kitétel, minthogy az államnak joga vagyon, ha azon határozatok felterjesztetnek és bennök olyasmi találtatik mi a hazai törvénybe ütközik, azokat érvényteleneknek nyilvánítani. Ezt akartam felhozni a módositvány pártolására és arra vonatkozólag, hogy ezen szakasz ugy, a mint szerkesztve van, el nem fogadható. Simonyi LajOS b.: T. ház ! Egész átalánosságban nem tartom ezélszerünek azt, hogy egy törvény hozatalánál egy előbbi törvényre történik hivatkozás, ha ez nem elkerülhetlenül szükséges; de miután az 1848-diki törvények a román és szerb egyháznak külön válását kimondották és autonomiájokat biztosították, ésátalábanazl848-iki törvények kimondván az egyenjogúságot, és ez által leginkább biztosíttatván a haza minden nemzetiségeinek jogos, méltányos és igazságos kívánalmainak teljesítése: épen ezen törvények itteni megemlítését igen szükségesnek találom. Szükségesnek találom továbbá kimondatni azt is, hogy az ország törvényeinek korlátai közt gyakorolhassák autonomiájokat; és épen azért igen óhajtanám, hogy a központi bizottság javaslata elfogadtassék, (Helyeslés.) Tisza Kálmán: A fenforgó kérdésben, őszintén meg kell vallanom, nem tudom, mi okon lehet annyira idegenkedni attól, hogy ezen kitétel: 55 az ország törvényeinek korlátai közt" alkalmaztassák. MiletiCS SzVetOZár: Axióma! Tisza Kálmán: Igen sok axióma van. amit mégis sokan nem méltóztatnak megtartani. En azt tartom, hogy a kinek — mit pedig senkiről nem teszek föl e ház kebelében — nincs szándéka a törvény korlátait átlépni, annak nincs is oka attól félni, hogy ezen kitétel: ,.a törvény korlátai közt" beletétessék a törvénybe. Méltóztattak hivatkozni a protestánsokra is. E részben vagyok bátor megjegyezni, hogy azon protestáns gyülekezetek, melyek évenkint és több izbeu tartatnak, nem azonosíthatók a congressussal, hanem a congressus azonosítható a protestáns hitfelekezet zsinatjával, melynek tarthatása pedig mindig csak felsőbb engedélylyel eszközölhető, és a mely zsinatnak szabványaira a felsőbb jóváhagyás még mindig fen volt tartva. Hivatkozni méltóztatott még egyik képviselőtársunk arra, hogy itt nem kell egyéb, mert egészen máskép áll a dolog, mint a protestánsoknál, KÉPV. H. NAPLÓ. 186

5

/

a- VII. mert a protestáns ülések végzései tudomásul felterjesztetnek ugyan, de végrehajtatnak az előtt, vagy a nélkül is, hogy jóváhagyásra lett volna szükség. Meg kell jegyeznem, hogy ez a rendes gyülekezetekre nézve áll ugyan, de a congressus nem egy a rendes gyűlésekkel, hanem ez a zsinattal hasonlítandó össze egyfelől. De másfelől nem áll az sem, hogy a módositvány szerint a congressus végzései jóváhagyandók lennének ő felsége által, mert a jóváhagyás egyes egyedül a rendezésre van fentartva, a további végzésekre nézve pedig a jóváhagyás ki van zárva. Én részemről óhajtom, hogy a központi bizottság szövege maradjon meg, és azt hiszem, hogy valamint — és pedig bizonyára az autonómia mellett a magyar protestáns egyház eleget küzdött, és küzdött olykor, mikor a küzdelem veszélyekkel volt összekötve — de valamint soha kifogása nem volt az ellen, hogy autonómiáját csak a törvény korlátai közt gyakorolhassa, ugy másnak sem lehet kifogása az ellen. MiletiCS SzvetOZár: Nincs is kifogásom! TÍSZa Kálmán: Nagyon sajnálom, hogy e házban oly nagy zaj volt, hogy egyik képviselőtári sam beszédét hallanom — bár igen közel igyekeztem hozzá ülni — nem lehetett. Sajnálom ezt azért, mert kénytelen vagyok kimondani, hogy részemről nem tudok megbarátkozni azzal, hogy e házban mondassanak ki némely olyan dolgok, melyek ellen felszólalni kötelesség- volna, de a melyek ellen felszólalni nem lehet, inert nem vagyunk képesek hallani. Egyet azonban hallottam, s ez egy ellen egyszerűen tiltakozom. Képviselő úr jelesen azt mondotta, hogy a congressus beleegyezése kell ahhoz, hogy az országgyűlés határozhasson. Ez ellen ünnepélyesen tiltakozom : mert az országgyűlés határoz minden felett, és minden egyéb testület a szerint és azok felett határoz, mint az országgyűlés jogkörét meghatározza. (Elénk helyeslés,) MOcSOnyi Sándor: T. ház! Kétségkívül az egész törvényjavaslatban, mint több oldalról felemlittetett. legfontosabb a 3-dik szakasz, melynek czélja a görög-keleti vallásúak egyházi önkormányzati jogának biztosítása. Törekvésünk tehát ezen szakasz megállapításánál nézetem szerint nem lehet más, mint az állam legfőbb felügyelés! jogának sértetlen föntartása mellett mindent bevenni ezen szakaszba, mi az önkormányzat nagyobb biztosítására szolgál, mi annak gyakorlati kivitelét megkönnyíti, előmozdítja. E két szempontból indulva ki pártolom én azon eltéréseket, melyek megkülönböztetik a módositványt a másik két szövegtől; ezen oknál fogva tartom én fölöslegesnek a történelmi bevezetést, melyben hivatkozás történik az 1848. XX-dik törvényczikkre. Ez alkalommal Simonyi t. képviselőtársam 25