Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-225

194 CCXXV. OESZÁGOS ÜLÉS. (Május 7. 1868.) egy állítására megjegyzem, hogy nem az 1848-iki törvények — mint 6' monda — mondták ki az elválást, mert akkor az elválásról" még szó sem volt. Igaz, hogy azok biztosították az önkormányzatot, de csak részben, és ugyanazon 8-dik szakasz tetemesen megsérti az önkormányzatot. Ennélfogva, ha az 1848-diki törvényekre hivatkozunk, csak mint történeti tényre, akkor az fölösleges ; ha pedig hivatkozunk, hogy ez zsinórmértékül szolgáljon, akkor veszedelmes. A mi a második eltérést illeti, azt t. i., a mi itt a módositványban az önkormányzat biztosítására vonatkozik, az a módositványban nyiltan ki van mondva; mig ellenben a másik két szövegben az van, hogy a két metropolita hivei jogositva vannak: itt tehát ismét kénytelen vagyok pártolni a módositványt. Átaiánosan elismert igazság, hogy az állam alá rendelt öszszemélyességek önkormányzati joga a természetes szabadságon alapszik és nem az államhatalom kifolyása; ennélfogva az államnak joga, de kötelessége is ezen önkormányzati jogát biztosítani és elismerni, de nem lehet tehetségében ily önkormányzati jogot teremteni, ép oly kevéssé, mint az egyén részére, ugy az öszszemélyiségekre nézve. Már pedig, ha mi megtartjuk a szerkezetet, ez által az országgyűlés feljogosit híveket az önkormányzatra, mely pedig létezik az ország gyűlésen kivül és nélkül, melynek csak jogában, de kötelességében is áll az önkormányzati jogot elismerni és biztosítani, de nem megadni; pedig az egyházi önkormányzat oly valami, a mi létezik országgyűlésen kivül és nélküle is. Az országgyűlésnek jogában és kötelességében áll, épen ezen egyházi önkormányzatot elismerni és biztositani, de nem megadni. Osztozom azon aggályokban. melyek azon toldalék ellenében felhozattak, melyet különben a miniszteri javaslatban nem is találok, hanem melyet a központi bizottság ajánl, t. i. melyek e kivételre vonatkoznak: ,,az ország törvényeinek korlátai között.'

: Az állam részére ily jogok biztosításánál nincs egyébre szükség, mint arra, hogy a legfőbb felügyeleti jog sértetlenül fentartassék ; ez pedig a módositványban benfoglaltatván : e toldalékot kihagyandónak vélem. Aggodalmat okoz e toldalék azért is, mert ha mi nem azt tűzzük ki elvül, hogy az önkormányzati jog hatásköre összeessék a czéllal, mely miatt az önkormányzat megvan és szükséges : ennélfogva, ha mi az önkormányzat hatáskörének meghatározásánál nem a czélt veszszük tekintetbe, hanem a törvényhozás szabad akaratára bizziik: hol van akkor a biztosíték az ellen, hogy azon önkormányzat, melyet az országgyűlés ma szabadelvű nézeteinél fogva átaiánosan biztosit, holnap vagy 1 idővel törvényes intézkedések által egyes részeiben ! megcsonkittatik s végre egészen megsemmisíttetik ? Én tehát e toldalékot nem tartom szükségesnek, mert, a mint említettem, a legfőbb felügyeleti jog amúgy is biztosítva van. Ha tehát aggodalmam van az iránt, hogy az önkormányzat túlterjeszkednék természetes határain, az ellen épen a legfőbb felügyeleti jog fog biztositani. Mig tehát egy részről e toldalék az állam részére egészen fölösleges, más részről az önkormányzat biztosításával ellentétben áll. Pártolom természetesen a többi eltéréseket is, melyek a módositványban foglaltatnak, nevezetesen ezen két szót: „azokra vonatkozó," mint feleslegest kihagyandónak vélem; pártolom pedig azért, mert az önkormányzat gyakorlati kivitelét megkönnyíti ezen módositvány, mely szerint a „szabály" szó helyette szó : „szervezet" volna használandó. Ugyanazon okokból, a melyeket több tisztelt előttem szóló elvbarátom kifejtett, kérem a tisztelt házat, méltóztassék elfogadni ezen módositványt, mely az önkormányzat biztosítására okvetlenül szükséges, mert valóban nem lehetnénk aggodalom nélkül, ha a 3-ik szakasz eredeti szerkezete megmaradna. Ez által épen a czél, melyet el akarunk érni, tévesztetnék el. (Szavazzimk!) Puskaiiu János : Kétségkívül áll, hogy mi nem akarjuk egyházunk dolgait az ország törvényeinek korlátain kivül rendezni és kezelni ; hanem azon, a központi bizottság által előadott incisum részint fölösleges, részint aggodalmat okozó, részint homályos. Fölösleges az emiitett incisum azért, mert a | törvényjavaslatban fen van tartva ő felségének i jóváhagyási joga. fen van tartva az állam felü! gyéleti joga. Már, t. ház! ő felsége bizonyosan | nem fog oly egyházi határozatokat megerősíteni, I melyek a hazai törvények ellen lennének, és az í állam elég hatalmas arra, hogy az ország törvéi nyeit épségükben megtarthassa. ! De ezen incisum aggodalmat okozhat egy| házunkra nézve : mert ezen incisum mind azon jogokat, a melyeket a törvényjavaslat adni szánI dékszik, egy pennavonással megsemmisíti egyj felől; másfelől pedig vannak a múlt törvényhozási I időszakból sok hazai törvények, a melyek egy! házunkra nézve nem kedvezők. Ilyenek az erdélyi I approbatalis törvények P. I. T. 8. a. 1 és 3. Ap. j P. III. T. 53 a. 1. stb. Már, t. ház, én nem óhaj| tanám. hogy egyházi ügyeink a már idézett országos törvények korlátai között kezeltessenek s igazgattassanak. De ezen incisum még homályos is, sőt min| denféle magyarázatra ad alkalmat : mert ast is lehetne belőle következtetni, hogy az országgyü-