Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-225

188 CCXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 7. 1868.) gondolják-e, uraim — ha már a históriát felmelegítjük — hogy azért jöttek be, mert ott, a hol voltak, jó dolguk volt? (Derültség.) Nem azért jöttek be, hanem azért, mert a törökök elöl akartak menekülni. Igaz, hogy midőn ide bejöttek, szintén kellett a török ellen magokat védelmezni, mert másként az a török zsineg igen csiklandós lett volna a nyakukra. Mi történt tehát? Midőn Atanázzal 1700-ban áttért a románok egy része az unitus vallásra, habár többen megmaradtak a régi hitben, mégis egész 1812-ig Erdélyben az akkori kormány akadályozta a püspök megválasztatását, tehát püspök nélkül maradván, természetesen valahová kellett nekik menni. De bizony, higyék meg szerb atyánkfiai, hogy bár inkább maradtak volna a románok magokban, semhogy oda mentek: mert — még egyszer ismétlem — nem volt semmi istápolásunk, hanem elnyomattunk. Ismeretesek a tények, azért nem is akarom felemlíteni. Most, midőn e szakaszban az egyenlőségről van a szó, látjuk ismét a nagy szeretetet, melylyel irántunk viseltetnek: mert ezen szakaszban csak a mi jogunkról van szó , s mégsem akarják elismerni, hanem kitérésekkel élnek, és a coordinált kifejezést akarják, mely alatt tulajdonképen subordinátiót értenek. Azt gondolom, hogy ezen szakasz által világosan ki van fejezve az, hogy egyenjogúak vagyunk és leszünk, a mint már kellett volna is lennünk . . . (Egy hang: Igen, de a pénzre nézve!) Itt nem pénzről, hanem jogról van szó; a pénzről majd fogunk szólani a 8-dik szakaszban. Én tehát az elősorolt okoknál fogva is pártolom a szerkezetet. ManojlovíCS Emil: T. ház! Sajnálattal tapasztalom, hogy a tisztelt szónok urak a tárgytól nagyon eltérnek. Jelenleg nem foly generál debatt, hol mindent el lehet mondani, a mi valakinek tetszik ; hanem itt egy «pecialis szakasz forog szőnyegen, és e szakasz ellen a módositványt beadó t. uraknak csak egy kifogásuk van, t. i. az, hogy ne mondassék „egyenjogú", hanem .,coordinált." Ugy hiszem, a tanácskozásnak is csak erre kellene szorítkozni. (Helyeslés.) Midőn tehát én azon urakat, kik eltéréseket csinálnak, nem követem e térre, hanem egyenesen szorítkozom a tanácskozás alatt álló tárgyra: constatálom, hogy t. cnltusminiszter úr kijelenteni méltóztatott, hogy a kormány, midőn ezen kifejezést hasznába: ,,egyenjogú," az alatt többet maga sem értett, mint a mit azon urak érteni kívántak, t. i. coordinált; sőt a cultusminiszter úr késznek nyilatkozott arra is, hogy ha erre oly nagy súlyt fektetnek, magát ezen kifejezést is elfogadja. Ha tehát a t. kormány ekkép nyilatkozik és ekkép interpretálja a maga előterjesztését, akkor, ugy hiszem, e tekintetben minden aggálynak meg kell szűnni; megszűnvén pedig az aggály, ha maga a t. ház is méltóztatik ugy interpretálni; mint a miniszter úr, azt hiszem, a módositványt beadó urak módositványukat, mint már nem szükségest, viszszahuzzák: mert aczél, melyet el akartak érni, eléretett. Nem látom ezen módositás elfogadásának szükségét, mert e módositvány a kormány által már elfogadtatott az által, hogy kifejezte, hogy az „egyenjogúság"'alatt csak is a coordinatiót érti. A mi pedig azon egy, talán két oldalról is fölhozott aggodalmat illeti, hogy az egyenjogú szóból implicite azon következést lehetne vonni, hogy az a magánjogi követelésekre is kiterjed: erre nézve engedjék meg azon t. urak, hogy tisztán mint jogász nyilatkozhassam. Én, mint ilyen, el nem ismerhetek más birót magán jogok felett, mint magát a törvényes birót. Az országgyűlésnek, mint átalában minden törvényhozó testületnek, egészen hatáskörén kivül esik a magán jogok feletti itélet. így állván pedig a dolog, nem osztozhatom azon aggodalomban, mely más oldalról kifejeztetett, hogy a magán jogokra nézve ebből következtetést lehetne vonni. (Helyeslés. Szavazzunk!) Elnök: Mindenekelőtt a szerkezetnek megvagy meg nem tartása felett kell szavazni. A szerkezetet, azt hiszem, össze lehetne kötni a központi bizottság véleményével, melyben csupán az áll, hogy a czikk kezdetén két szót kíván kihagyatni, t. i. e szavakat : „Erdély és Magyarország." A kérdés tehát az lehetne: hogy a t. ház a szerkezetet a központi bizottság által ajánlott kihagyással kívánja-e elfogadni? Méltóztassanak azok, kik a szerkezetet a központi bizottság véleményével elfogadják, felkelni. (Megtörténik.) A szerkezet a központi bizottság által javasolt kihagyással elfogadtatott. Dimitrievics Milos jegyző (olvassa a törvényjavaslat 3-dik szakaszát.) Kacskovics Ignácz előadó: A 3. szakaszt illetőleg a központi bizottság következő módosítást javasol: A 3-dik §. ötödik sorában a szórendet ekkép óhajtja változtatni: „gyakorlását teszi szükségessé." Az utána jövő szó : .,ugyanazért" kihagyandó. A 8-dik sor végén az ,,iskolai" után lenne teendő: „iskolai és ezekre vonatkozó alapítványi ügyeiket az ország törvényeinek korlátai között". E szerint a módosított szerkezet következőleg hangzanék : „Miután e szerint a görög-keleti vallásunknak egymástól független két egyháztartományra lett elválása az 1848. XX. törvény czikk 8. íjában biztosított önkormányzati joguknak külön leendő gyakorlását teszi szükségessé, fentartatván ő felségének alkotmányszerüen gyakorlandó legfel-