Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-225

OGXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 7. 1868.) 189= BŐ felügyelési joga, a fentnevezett két metropoliának hivei jogositva vannak egyházi, iskolai és ezekre vonatkozó alapítványi ügyeiket az ország törvényeinek korlátai között külön-külön és az illető metropoliák által Ö" felségének teendő előleges bejelentés mellett időszakonkint egybehívandó egyházi gyülekezeteikben (congressusaikban) önállóan intézni, rendezni és a congressusokon alkotandó és ő felsége által jóváhagyandó szabályok értelmében saját közegeik utján önállóan kezelni és igazgatni". Dimitl'ieviCS MílOS jegyző: E szerkezetre következő módositvány adatott be: ,,A 3dik §., kihagyatván a bevezetés ,,mi után-' ''tói „ugyanazért'

l-ig, következőkép állana: ,.Fentartatván ő felségének alkotmányszerüen gyakorlandó legfelső felügyelési joga, a szerb és román metropoliák hivei, önkormányzatuk biztosítása mellett, jogositva vannak egyházi, iskolai és alapítványi ügyeiket, az illető metropoliták által, avagy a congressus szervezetét rendező szabályok értelmében, ő felségének leendő előleges bejelentés mellett időszakonkint egybehívandó saját congressusaikban (egyházi gyűléseikben) önállóan intézni, rendezni, és a eongressusokon alkotandó és ő felsége által jóváhagyandó szervezet értelmében saját közegeik utján önállóan kezelni és igazgatni." T. ház! Az épen most felolvasott módositványt vagyok bátor a t. ház figyelmébe ajánlani. Én ugyanis fölöslegesnek és incorrectnek tartom, hogy egy törvény egy másik törvényre való hivatkozással, mely törvénynek eltörlése ugyanezen törvényjavaslat végén javaslatba hozatik, indokoltassék: miért is e hivatkozást és indokolást egyszerűen kihagyatni véleményezem, már csak azért is, mivel törvények sehol sem indokoltatnak. Továbbá, hogy ha hivatkozás történik ujabb törvényre : ez esetben hivatkozásnak kellene történni régibb törvényre is, és pedig az 1790—91-diki törvényre, különben a jognak történelme nem hiven adatnék elő, és ez esetben, ha hivatkozás nem történik ezen régi 1790—91. törvényre, tán azoknak jogai szenvedhetnének sérelmet, kik épen e most idézett 179 —91-diki törvényben keresik kiindulási pontjokat. Miért is javaslatba hozni bátorkodom, hogy az indokolás és hivatkozás kihagyassék, és pedig azon okból is, mivel az indokolás kihagyását nem csak a történet követeli, hanem eddigi eljárásunk is igazolja. Mert midőn hivatkoztunk alaptörvényekre, hivatkoztunk mindannyi alaptörvényre és pedig sorrendben. Midőn ugyanis feliratainkban be kívántuk bizonyítani, hogy Magyarország önálló és más országnak alá nem rendelt állam, és mint ilyen független kormányt jogosan követelhet, nem hivatkoztunk egyedül az 1848-diki törvényre, hanem a pragmatioa sanctióra is, és hivatkoztunk az 1790—91-diki törvényre, és pedig azon czélból, hogy egyrészt ezen törvények összefüggését, másrészt pedig a történelmi jogokat hiven előadhassuk. Mivel azonban ezen törvényjavaslatban mindkét törvényre nem történik hivatkozás, és pedig azért, mivel jogilag még fenálló dolgok ujonan alakult tényekkel összezavartatnak : én azt hiszem, a történelem és jog érdekében legczélszerübb lenne az indokolást és hivatkozást egyszerűen kihagyni. Babes VillCZe: T. ház! Pártolom szerb képviselőtársaink módositványát a kérdésben forgó 3-dik §-ra nézve egész terjedelmében, és megmondom indító okaimat. (Halljuk!) A czélra, miszerint a módositvány egyes tételeit kellőleg indokolhassam, szükségesnek találom annak, ugy a kormány, mint a központi bizottság munkálatától eltéréseit egyenkint kiemelni és fontolóra venni. Első eltérés, illetőleg módositványi pontozat az, miszerint a szakasznak előre bocsátott indokolása, illetőleg deductiója az 1848. XX. törvényczikkből kihagyassék. Ehhez nem ragaszkodom szorosan, mivel semmi lényegest nem tartalmaz , s ugyanazért megelégszem az előttem szóló képviselő úr által előhozott érvekkel. A második eltérés abban áll, hogy a módositvány az önkormányzatot a görög-keleti egyháznak nyiltan s világosan biztosíttatni indítványozza, mely biztosítás a t. kormány s illetőleg a középponti bizottság szerkezetében hiányzik. Hogy ezen biztosításnak itt helye, de szüksége is fenforog, már abból világos, mert az a jelen törvénynek egyik főfeladata; és én nem tudnék feltalálni ! okot, hogy miért lehetne azt difficultálni s meg| tagadni ? Minden esetre tehát eme módositvány által a szakasz tökéletesbittetík, s ennélfogva egész | szivemből pártolom. A harmadik eltérési pont az, miszerint | szerb képviselőtársaink módositványukban kihagy! ták a középponti bizottság által közbeszúrt következő tételt: ,,az ország törvényeinek korlátai között". A t. központi bizottság t. i. azt hozza indítványba, hogy a keleti egyház hivei jogositva le! gyének egyházi, iskolai és alapítványi ügyeiket „az ország törvényeinek korlátai között" önállóan intézni s rendezni. Elvben, t. ház, nincsen ez ellen semmi kifogásom. Kinyilatkoztattam egy más alkalommal, és kinyilatkozom jelenleg is, hogy nem tudok magamnak képzelni államot, melyben akár egyéni, akár testületi nyilvános működés szabad és tűrendő lenne az állam törvényeinek korlátain kivííl. Minden államnak, illetőleg min-