Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-223

CCXX1II. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 4.1869.) 155 felől nem is tartom czélszerünek a törvényhozás teendőit mások által és más utón megtétetni, mint azon tényezők által és azon utón, melyek az alkotmányos törvények által kijelölvék; de bátor vagyok szólani a fenálló rendszer kezelési módjáról és oly eseményekről, melyek a törvényhozás teréről való átlépése nélkül alkotmányos kormánytól megtehetők; és ezen esetben annál inkább elvárhatók, mivel az országos törvények legalább ellenére nincsenek. S itt meg kell vallanom, hogy olvastam Erdélyben megjelenő újságokban is tárgyakról, közjogi viszonyokról és személyekről oly czikkeket, melyek a legtágabb szabadság megengedése mellett tanúskodtak, és pillanatig sem jutott eszembe a fenálló rendszer ily szabadelvű kezeléséi helytelennek tartani. Annál természetesebbnek tartottam és tartom azon közmeglepetést, melyet a szebeni polgármester úr gerjesztett az által, hogy a Szeben városában német nyelven megjelenő hírlapokat integetni vagy is inkább fenyegetni kezdte. Ha a t. ház megengedi, bátor leszek egy ily megintést felolvasni. (Olvassa): „An die löbliche Redaction der „Hermanstadter Zeitung" vereinigt mit dem „Siebenbürger Botén" hier. Die besonders in neuerer Zeit wahrgenommenen Ausschreitungen und verfassungsfeindliche Richtung der hiesigen Tagespresse, veranlassen mich über höhere "Weisung, die löbl. Redaction auf die genaue Befolgung der Bestimmungen der hierlands nochbestehenden Pressvorsebriften und die der Presse durch dieses Gesetz und die Verfassung gezogenen Schranken um so nachdrücklicher aufmerksam zu machen, als ich mich sonst unliebsam genöthigt seben würde, allén gegen die Grundlage der Verfassung auftauchenden Agitationen durch wirksamere Mittel ein Ziel zu setzen. Hermanstadt, am 29. Február 1868. Griebel, Bürgermeister." Nem akarom kutatni, szolgáltattak-e az illető hírlapok ezen eljárásra valami okot; legalább én nem akadtam egy czikkre sem, melyben az alkotmány alapjai ellen lázitások foglaltattak volna. De bátor vagyok megjegyezni, hogy az, nézetem szerint, még az idézett nyiltparancs szakaszinak egyikével sem egyeztethető össze. Azóta olvastam és hallottam néhányszor a nem szóihatás felett panaszokat, sőt vannak adataim arról is, hogy egyenesen az előző vizsgálat dívik. Nem hiszen), hogy ez a kormány, vagy is az illető miniszter urak tudomásával és főleg rendeleteik következtében történt volna és történnék. És pedig nem hihetem ezt nem csak azért, meit nézetem szerint ily eszközök felhasználása egyátalábannem fér össze az alkotmányos kormánynyal, habár a törvényhozás még nem is juthatott volna hozzá azokat eltörölni; de azért sem hihetem,mert meg vagyok győződve, hogy a t. minisztérium nem elégedhetik meg úgynevezett policialis eredményekkel, hanem oda törekszik, hogy állandó viszonyokat teremtsen, mint a melyekre a nép epedve vár és melyek egyedül fogják kielégíteni. Meg vagyok győződve arról is, hogy a t. minisztérium a kellő intézkedések megtételét nem fogja halasztani azon akadályok elhárítására, melyek a sajtóügynek törvényes utón való elrendezésének útjában lenni látszanak. De addig is nem csak czélszerünek, de szükségesnek is tartom a sajtóviszonyok feletti panaszokat azonnal megszüntetni. Ezért volt szándékom és ezért kívántam alkalmat nyújtani a t. igazság- és belügyminiszter uraknak, hogy nyilatkozhassanak arról, van-e tudomásuk ezen sajtóviszonyokról Erdélyben és nevezetesen Szeben városában ? és ha van, intézkedtek-e már vagy hajlandók e azonnal intézkedni, hogy Erdélyben a sajtórend minden hírlap irányában kivétel nélkül egyaránt az alkotmányosság és szabadság szellemében kezeltessék és nevezetesen az intések minden következményekkel és főleg az előző vizsgálat többé ne alkalmaztassák ? Kérem tehát a t. házat, szíveskedjék megengedni, hogy ezen interpellatió felolvastassák. Horváth Lajos jegyző (Jdolv ássa Oidl József interpellatiójái.) Elnök: Át fog tétetni a minisztériumhoz. Deák FerenCZ: T. ház! Ezen kérdésekre kétségkívül az illető miniszterek fognak felvilágosítást adni; de azt hiszem, hogy ezen kérdésekkel és a reájok adandó felvilágosítással a baj még korán sem lesz orvosolva : mert Erdélyben jelenleg a Bach-féle sajtórendszer áll fen. legalább nagy részben az van gyakorlatban. Míg e rendszer ott fenáll, minden ilyen panaszokra alkalmat szolgáltató cselekvések ezután is elő fognak fordulni. E rendszerben alapszanak a megintések, a figyelmeztetések és egy neme a praeventiv censurának, bár nem tökéletes praeventiv censura. Nem itt keresendő hát a baj, hanem abban, hogj Erdélyben nincs sajtószabadság, (ügy van!) Én tehát azon kérdést vagyok bátor felvetni: nem lehetne-e Erdélyben szintúgy behozni a sajtószabadságot, minMagyarországban ? Ha a t. ház kívánja, ezt írásban is, mint interpellatiót be fogom adni; de talán az elmondott szó is elég lesz. A minisztérium bizonyosan fog e részben is felvilágosítást adni. Lehetnek nehézségek kivált addig, míg az erdélyi vij szonyok részletes rendezése meg nem történik; azt azonban nem vagyok képes elhinni, hogy addig is, míg a részletes rendezés megtörténik. Erdélyben a sajtószabadságot létesíteni ne lehessen. Rendelkezzék a miniszte mim* & djon javaslatot, hogyan lehetne a sajtótörvényeket ott behozni, ho20*