Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-223
156 CCXXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Májns 4. 1868.) gyau lehetne a bíróságokat, esküdtszékeket és más efféléket elrendezni. De minden esetre történjék valami, mert szomorú dolognak tartom, hogy Erdély, mely velünk testvérileg egyesült, a szabadság egyik fő kelléket, a sajtószabadságot már annyi idő óta nélkülözi. (Igaz!) Nem lehetetlen, hogy Erdély részletes rendezése még hosszabb időt vesz igénybe, ha azonnal hozzá fogunk is; hogy pedig Erdély addig sajtószabadság nélkül legyen, azt e házban bizonyára senki sem fogja kívánni. (Helyeslés.) Én tehát azt óhajtanám, hogy a minisztérium, midőn a tett kérdésekre felelni fog, ne csak felvilágosítást, hanem javaslatot is adjon, hogyan lehessen a sajtószabadságot Erdélyben azonnal létrehozni. Ha ezen javaslat oly rendszabályokat foglalna magában, melyek a végrehajtó hatalom körébe tartoznak, ezt, teljesitse tüstént; ha pedig valamiben még törvényhozási intézkedés lenne szükséges, azt terjeszsze elő, és nem két lem. hogy a ház meg fogja szavazni. (Helyeslés.) Bátor voltam ezen észrevételemet itt előadni: ha a minisztérium szükségesnek látja, hogy Írásban adjam be mint interpellatiót, be fogom azt adni; ha pedig ezen szóbeli észrevételemet kegyes lesz figyelembe venni, ugy az írásbeli beadás nem lesz szükséges. (Atalános helyeslés.) Andrássy Gyula gr. miniszterelnök: Miután a t. ház azt méltóztatott határozni, hogy a t. erdélyi képviselő urnák interpellatiója a minisztériumnak adassék át': az igazságügyminiszter, ki most nincsen jelen, a kormány nevében bizonvosan nem sokára erre válaszolni fog. A mi a dolgok állását illeti, én csak azon felvilágosítást vagyok bátor épen az igen t. barátom Deák Ferencz által mondottak következtében adni, hogy midőn a minisztérium Erdély kormányzatát átvette, azon szándékból indult ki, hogy minden különböző eljárás homogénná tételét az unió kérdésének tárgyalása alkalmával és azzal összekötve fogja elintézni. Miután azonban az unió kérdésének megoldására kiküldött bizottság idő közben megszűnvén, a minisztérium vette át ez iránt is a kezdeményezést, a teendők halmaza miatt azonban még ez ideig nem volt alkalma ez iránt javaslatot tenni: azon megnyugtatást és felvilágosítást vagyok bátor nj T ujtani a t. háznak, hogy ezzel összeköttetésben a minisztériumnak mindig szándoka volt az ott fenálló sajtó viszony ok iránt is javaslatot tenni le a ház asztalára. Minthogy azonban az erdélyi unióra vonatkozó javaslat nagy terjedelmű és mégis több időt fog igénybe venni, azt hiszem, czélszerünek fogja az igazságügyminiszter tartani, a sajtóügy iránt külön javaslatot tenni le a ház asztalára. (Tetszés.) Ehhez még bátorkodom hozzá tenni, hogy ha a kormány ez iránt előbb nem intézkedett, annak oka koránsem azon szándok volt, hogy Erdélyben a sajtóügyekre nézve sokáig kívánta volna fentartani a jelenleg dívó rendszert, hanem ennek oka oly akadályokban található, melyeket minden erdélyi bizonyára ismer. Módról van tehát szó — és így fogtam föl t. barátom fölszólalását — mely szerint nem várva be az unió végleges rendezését, a sajtószabadságot Erdélyben létesíteni lehessen. (Tetszés.) Berzenczey László: Nagyon kívánatos volna, ha az unió dolgában annyira mentünk volna, hogy ne lenne többé szó róla; és én valóban Deák Ferencz képviselő úr véleményét teljesen pártolom ; csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy ne adjanak külön törvényjavaslatot arra, hogy Erdélyben mikép hozassék be a sajtószabadság. Én az indemnity alatt nem azt értettem, hogy legyen Erdély ugy, mint volt a Bach-korniány alatt. Én azt hiszem, a kormánynak hatalmában volt és van az indemnitynél fogva a magyarországi viszonyokat Erdélyben alkalmazni. Ezen értelemben adta az országgyűlés a kormánynak az indemnityt, és nem ugy, hogy a magyarországi intézményeket nem lehetett volna Erdélyben kormány utján is behozni ; valamint a kormány tett is intézkedéseket, melyeket a maga hatalmánál [fogva behozott. Hanem, hogy Erdélyben mindenben a régi rendszer maradjon fen, ezt az iudemnityből kihozni nem lehet. Én tehát csak azt kívánom, hogy a törvényjavaslat ne legyen egy különösen Erdélyre vonatkozó törvényjavaslat, hanem határozza meg egyszerűen, hogy Erdélyben a Magyarországban divatozó jelenlegi törvények értelmében a sajtószabadság behozatik. (Helyeslés.) BabeS Vincze: T. ház ! Minthogy tíull képviselőtársam inttrpellatiójára észrevételek tétettek, bátor vagyok én is egy megjegyzést tenni ezen tárgyra nézve, és pedig azért, mert én részemről a tett észrevételekkel nem vagyok megelégedve. En részemről ugy fogtam fel Gull képviselőtársam interpellatióját, hogy ő nem találta helyesnek, vagy nem értette a t. kormánynak az eljárást illető instructióit. Tudjuk, hogy Erdélyben ugyanazon sajtótörvényi rendeletek léteznek, melyek tul i az osztrák tartományokban divatoznak, hanem | mindamellett nagy a különbség az eljárásra nézve, | melyet az illető kormány követ. Tudvalevő, hogy ugyanazon törvény divatozott amott Belcredi alatt, mely most divatozik és Schmerling alatt a divatozott ; mégis igen nagy volt a különbség a kormány eljárására, illetőleg türelmére nézve. T. i. mialatt Belcredi eljárása ellen jóformán senki sem panaszkodott, és sajtóperek és előintések nem voltak napirenden, addig előtte és utána azok napirenden voltak és vannak. Ebből következik, hogy nem annyira a törvény, mint inkább a kormány
