Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-216

CCXVL ORSZÁGOS ÜLÉS. (April 18. 1868.) 108 a választás a legszélesebb alapra van fektetve, hol nincs égy iparos, egy kereskedő, ki a választásba be ne folyhatna, oly közeg közt, a melynek összessége maga választja a kamarának minden tagját, vá­lasztja a titkárt, melynek hivatalnokait a kormány el nem mozdíthatja, s a mire legfőbb súlyt fekte­tek — és erre kell, hogy visszatérjek — maga ál­lapítja meg budgetjét, igen nevezetes különbség van. (Helyeslésjobbfelöl.) Hogy már azért sem fogadja el a t. képviselő úr e törvényjavaslatot, mert az financiális vagy adóbeli megterheltetést foglal magában: arra az a válaszom, hogy ha a kamara szabadon választott tagjai azon szempontból indulnak ki, hogy bud­getjök minél csekélyebb legyen, elég alkalom van nekik nyújtva arra, hogy magok határozván meg a budgetet,hogyateher a lehető legcsekélyebb legyen. Ez volt, a mit az előttem szóló megemlitett, s ezen fölül ez volt, a mi engem arra birt, hogy a kereskedelmi s iparkamarát egymástól ne válasz­szam el, mert akkor nagyobb teherben részesitte­tett volna ugy az iparos, mint a kereskedő osztály. Azt mondja még a t. előttem szóló képviselő úr, hogy ez tulajdonképen olyan testület, mely semmi initiativával nem bír. Méltóztassék a harma­dik szakasz 1-so részét megolvasni, mely igy szól: ,,A kamarák hivatása és kötelessége: a) a kereske­dés és ipar, valamint az e téren működő osztályok szükségeit folytonos figyelemmel kisérve, czélszerü javaslatokat készíteni, ezeket a miniszter elé ter­jeszteni" stb. Kz, ugy hiszem, nem más, mint maga az iniúativa. Hiszen tulajdonképen azért van­nak az ipar- és kereskedelmi kamarák általunk ja­vasolva s az egész világon elfogadva, hogy az il­lető minisztériumot figyelmeztessék, mily javítás az, melynek az ipar és kereskedés terén történni kell, mik a hiányok vagy sérelmek. Ilyen közegrőltehát azt állitani,hogy kormány­közeg — éskétségtelen,hogy ez bizonyos oldalról vi­bratiót idéz elő — azt állítani, hogy kormányközeg egy szabad választásból keletkezett testület, mely ügyeit a kormány minden befolyásától menten maga intézi: ez aligha más eszmének kifolyása, mint azé, hogy a kormányt örökké elkülönitve tekintjük a képviselő testülettől, az országtól. Nekem a kor­mányállásáról alkotmányos országban —és engedje meg a t. képviselő úr, hogy azt higyem, neki is — más fogalmam van: azon fogalmamjiogy nincs a kor­mány eljárásában egy intézkedés is, melyben ma­gát elkülönözhesse a képviselőtestülettől, és mely­nek azért felelős ne volna. Eu nem tulajdonitha­tom ezen ellenvetést egyébnek, mint hogy az ér­telmezés köztünk ezen speciális kérdésben külön­böző. Azt mondotta a t. képviselő úr, hogy ilyen dolgokat legüdvösebb a szabad egyesülésnek át­engedni. Én is barátja vagyok annak, és kétséget nem szenved, hogy semmi sincs kevésbbé szándéká­ban a kormánynak, mint hogy ily testület által, melynek fölállítását ezen törvényjavaslat czélozza, a szabad egyesülés eszméjét a legkevésbbé is hát­ráltassa. Tudom igen jól, hogy marad az ipar te­rén még igen sok tenni való, és kijelentem, hogy szivemből és lelkemből pártolom például az orszá­gos iparegyesületet; mondom, marad mindenki­nek, magánosaknak ugy, mint egyesületeknek, ez anyagilag annyira elhanyagolt hazánkban elég tér a működésre; marad az ipar- és kereskedelmi egyesületeknek és egyeseknek is elég tér a speciá­lis kérdések keresztül vitelére. Hátra volna még, ezen előterjesztés után, az átalánosságban elfogadás ellen felhozott érvek kö­zül némelyekre — miután a t. képviselő úr igen sok részletet bevont már magába az átalános előadásába — megjegyzést tennem, p. o, arra, hogy ebből túlságosan nagy teher háramlik az iparosokra és kereskedőkre. Tisza Kálmán: Épen azt mondottam, hogy kevés. Gorove István közgazdasági miniszter: Akkor kénytelen vagyok itt előadásomat összeszo­rítani és magát ezen ellenvetést majd talán a rész­letes tárgyaláskor előadni. Ennélfogva nem marad egyéb hátra, mint hogy előadásomat azzal fejezzem be, hogy felkér­jem a t. házat,miszerint ezen törvényjavaslatot átalá­nosságban a részletes vita alapjául elfogadni mél­tóztassék. (Fölkiáltásoka jobb oldalon: Elfogadjuk!) Ha a t. előttem szóló úr vagy véleménytársai ezen tárgynál, ugy mint már egy más kérdésnél, az enquéte szükségességét még egyszer előtérbe hoz­zák, akkor nem felelhetek egyébbel, mint hogy az enquétek magvát és közegét épen ezen törvényja­vaslatban akartam letenni. A tárgy szükségességére nézve még kényte­len vagyok felhozni, hogy a kereskedelmi szövet­ségben magában már az ipar- és kereskedelmi ka­marák szüksége le van téve, és egyéb feladata a kormánynak nem lehet, mint, hogy szabad vá­lasztáson alapuló intézményekkel ezen törvényja­vaslatot is öszhangba hozza; és azt hiszem, a kormány ezen czélt a jelen törvényjavaslat ál­tal el is érte. (Elénk helyeslés a jobb oldalon.) Wass Sámuel gr.: A szőnyegen levő tör­vényjavaslatot sokkal fontosabbnak tartom hazánk érdekére nézve, semhogy, a kereskedelmi minisz­ter úr minden felhozott érvei mellett is, a tárgy felett keletkezett némi aggodalmaimat elő ne so­roljam. Ezen törvényjavaslat mind lényegében, mind pedig formájában olyan intézkedéseket tartalmaz, melyek a czélnak talán nem eléggé felelnek meg ; . Í = '. .rvGc ; .0 ;%

Next

/
Thumbnails
Contents