Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-216

104 CCXVr. ORSZÁGOS ÜLÉS. (April 18. 18GS.) sőt tartok attól, hogy esetleg akadályául szolgálhat épen annak, a minek előmozdítására kellene szolgálnia. A csakis nem rég megszűnt absolut kormány egy, nagyon is égető szükségen akart segíteni akkor, midőn a kereskedelmi kamarákat életbe léptette ; de tette ezt azon modorban, melyben minden absolut kormány minden intézkedéseit tenni szokta, tudniillik, hogy a hatalma alatt álló bármi nemű dolgokba korlátlan rendőrködő befolyása legyen. Azonban valamint minden más, hasonló téren működő, de absolut kormánytól eredő intézkedésnek, ugy ennek is, gyakorlati eredménye aligha több volt a semminél. Mindemellett az intézkedés az absolut kormány idejében jó lehetett, s j az illetők örömest fogadták, mert legalább valami I volt, tehát több a semminél. Be most, midőn constitutiónk helyreállításával felelős kormánynyal | birunk, midőn országgyűlésünk van, nem tartom | ezélszerünek, hogy minisztériumunk az absolutis- J musnak ezen útját, bárha kijavítva is, kövesse. És pedig nem csak azért. mert, mint alkotmányos kormány, nem követheti az absolutismus által annyira kedvelt, túlzottan sok kormányzást, hanem főként azért, mert e téren a sok kormányzásnak épen ugy semmi eredménye sem leend, mint az absolut kormány alatt nem volt. E nézetből indulva ki, tán jó lenne eltérni az absolut kormány idejéből ránk maradt ezen eljárási modortól, és sokkal czélszerübbnek látnám az ipar- és kereskedelmi ügyekről való tanácskozást — épen azon modorban, a mint az más alkotmányos országokban lenni szokott — ipar- és kereskedelmi szabad egyesülésekre bizni, ezeknek minél szabadabb mozoghatást engedni, alakulásukat minden módon elősegíteni, s egy, évenkint legalább egyszer tartandó országos ipar- és kereskedelmi congressussal támogatni, mely az adatokat összegyűjtve, terjesztené fel a minisztériumnak. Az ipar- és kereskelmi osztályoknak teljes szabadságot kellene engedni arra, hogy saját belátásuk szerint vegyesen vagy elkülönözötten társuljanak, mert a nemzetgazdaság e két főbb ága, bárha szoros összeköttetésben lesz mindig egy- j mással, de egymás közt mégis annyira heterogén, hogy egy osztályba nem is tartozhatik. Továbbá e törvényjavaslat némi tekintetben más teendőket előz meg, melyeknek pedig talán épen ezen törvényt meg kellene előznie: van például olyan intézkedés benne, mely a kereskedelmi codexnek keletkezése által lenne megelőzendő. De megelőzi különösen kereskedelmünk érdekében teendőink legfontosabbikát, a konzulságok rendezését, mire nézve még eddig semmi intézkedés nem történt; már pedig jól elrendezett konzulság nélkül nem létezhet oly czélszerü ipar- és kereskedelmi intézkedés, mely a modern államgazdaságnak megfelelő rendszeres, és szilárd alapokra fektetett kereskedést Iétesiteni csak némileg is képes legyen. Ennélfogva ezen alkalommal is, és ismételve kiemelendőnek tartom, hogy kereskedelmi érdekeink tekintetéből, mindenekelőtt a konzulsági ügyet kellene haladéktalanul, s minden más ipar- és kereskedelmi intézkedések előtt kellőleg elintézni és szervezni, mert e nélkül oly gyakoriak lesznek nálunk a kereskedelmi, ipari és pénzforgalmi krisisek, a minőket semmi más ország korszakunkban fel nem mutat. Engedje a tisztelt ház, hogy előadásomat a múlt században élt egy jeles franczia államférfiú• nak, a szőnyegen lévő tárgyra vonatkozó ezen szavaival fejezhessem be: „Az ipar nem tür el oly törvényt, mely útját szabja meg; maga tör pályát önmagának, s csak azt kívánja a kormányzattól, hogy szokásai s ön-szabta törvényei teljes ótalomban részesüljenek." Elnök: Senki sem levén szólásra följegyezve, kérdem, a tiszt, ház elfogadja-e a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a szakaszonkinti tárgyalás. RadiCS Ákos jegyző (olvassa a kereskedelmi és iparkamarákról szóló törvényjavaslat 1. szakaszát.) Kerkapoly Károly előadó: A központi bizottságnak e szakaszra vonatkozó véleménye odajárul, hogy a második sorból e szavak: „képviselésére", a 3-ikból pedig ez: „törvényes," hagyassanak ki, és ehelyett e szöveget ajánlja: „A kereskedelmi és iparkamarák a kereskedelem és ipar érdekeinek együttes előmozdítására hivatott közegek." E módosításnál azon nézetből indult ki a központi bizottság, hogy az ipar és kereskedelem érdekeinek törvényes képviseletére hivatottnak tartja többek közt magát a képviselőházat, az országgyűlést is; míg az előbbi szöveg szerint e képviseleti jog kizárólag az ipar- és kereskedelmi kamarákra látszanék ruházva. Az a dolog természetéből foly, hogy ők is hivatvák ez érdekek előmozdítására. (Elfogadjuk!) Elnök: A t. ház a központi bizottság módosításával az 1-ső szakaszt elfogadja. Radics Ákos jegyző (pl vassá a 2-ik szakasz'.) Kerkapoly Károly előadó: A 2-ik szakaszra vonatkozólag a központi bizottság észrevételei a következők: ,,A 2-ik szakasz első pontja következőleg szerkesztessék : „A kereskelmi és iparkamarák a földmivelési, ipar- és kereskedelmi miniszter alatt ál-