Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-216
102 CGXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (April 18. 1868.) sz erületlenségét eléggé igazolták; bár tudom, mily nagy és méltó ellenszenvet költött az ezek miatt reájok kivetett bár csekély adózás különösen a vidéki kisebb iparosok és kereskedőknél 5 bár, mint mondám, meg vagyok győződve, hogy ily módon külön adózással terhelni az ország egyes osztályait nem szabad: mindazonáltal azt óhajtom, hogy a további intézkedések egyátalában ezen általam javasolt enquéte-bizottság eljárásától függesztessenek fel. Miért is indítványomat Írásban beadván, a t. ház becses figyelmébe ajánlom. (Helyeslés a bal oldalon.) Gorove István közgazdasági miniszter: Nem tudom, fogja-e a t. ház kívánni, hogy ez indítvány még egyszer fölolvastassák, hogy tartalmáról bővebb tudomást vehessen ? Ha nem méltóztatnak az indítvány fölolvasását kívánni, néhány pillanatra bátorkodom a ház figyelmét igénybe venni. {Halljuk!) Előterjesztésem mindjárt magára az indítványra és annak különösen második részére fog vonatkozni. A 1. előttem szóló képviselő úr előadása folytán azon pontra áll hogy magát az ipar- és kereskedelmi kannáknak szükségességét támadja meg, és formulázott indítványának második részében akkor, mikor az enquetet, az ipar s kereskedelem részérő! szükségelt vizsgálatot kívánja, már magát az ipar- s kereskedelmi kamrák szükségét elismeri, mert indítványa ezen részében részletekre is kiterjed, azon két részletre , vajon az ipar- és kereskedelmi kamrák elkülönözveálli'tassanak-e föl? és második részében arra, hogy a terheket magok az iparosok és kereskedők viseljék-e, vagy pedig az állam? de mint tengely körül, indítványa, ugy látszik.a körül forogdiogy ennek tulajdonképen meg kellett volna előztetni egy országos ipar- s kereskedelmi enquéte által. E tárgyban tudomására juttathatom a t. háznak, hogy ezen enquéte vagy puhatolás már régebben megtartatott. Megtörtént pedig azon alakban, hogy a jelenleg létező ipar- s kereskedelmi kamrák küldöttei hivattak meg, ezek javaslatot készítettek etárgyban . . . (Többen balról: Ez abaj!) Ráfogok jőni erre is. . . . Ugyanezen javaslata a független kereskedők és iparosok küldötteinek, kik az ország minden részéről össze voltak híva, ujabban megküldetett az ipar- és kereskedelmi kamaráknak magoknak véleményezés végett, s e vélemények a minisztériumhoz be is érkeztek. Természetesen azt fogja mondani az előttem szóló, hogy azok nem képviselték eléggé az országos ipar s kereskedelem érdekeit, vagy, hogy azok iránt, talán mint régebben, mint nem törvényes alapon választottak iránt nem lehet azon bizalom, melylyel különben szabad választás utján keletke1 zettek iránt szokott a nemzet viseltetni. Kérdést ' nem szenved, hogy ebben alaposság van; sőt azt mondom , hogy ezen szempontot hajlandó vagyok magam is elfogadni. Hanem méltóztassanak egyre gondolni: hogy ezen vélemény szintén azok közé tartozik, melyek tisztán, vagy kizárólag politikai jellemmel nem bírnak: ezen férfiak tulajdonképen az ipar- s kereskedelmi ügyeket tárgyazó intézményre nézve adtak véleményt; és azt elmondhatni, hogy e küldöttek az ipar és kereskedés terén a legértelmesebbek, a legképzettebbek közé tartoznak. De tovább megyek: még ez érvet sem tartom egészen döntőnek, és elfogadom azon észrevételt, : mit előttem szóló, ugy most, mint más alkalommal, I szükségesnek tartatott fölhozni. Ugyan, t. ház, kérem, ha az enquéte formája törvényesen előre megállapítva nincs, miként fogunk végre enquétehez jutni? Külön törvényjavaslatot terjeszszünk elő az egyes tárgyaknál, hogy mikép tartassék meg az enquéte ? Vagy kivitelét a minisztériumra tetszik bízni? Akkor ismét azon ellenvetés támad, hogy azt a minisztérium hívta össze és ez ismétaminiszí ter véleménye. Érzem ezen ellenvetés alaposságát, s azért óhajtanám, hogy ez végre szűnjék meg; s egvik oka annak, a miért bátor voltam a törvényjavaslatot előterjeszteni, az, hogy ezután az ipar- s kereskedelmi téren előfordulandó minden kérdésben legyen egy törvény által szabályzóit testület, mely illetékes véleményt mondhasson. így elő fognak kerülni legközelebb ipar- s kereskedelmi törvények: legyen ezekre nézve is, és ezen törvényjavaslat folytán fog is lenni testület, mely indokolt, alapos és 1 törvényes formával biró véleményt fog adhatni. Ez az egyik ok, a mi a minisztériumot arra bírta, hogy ezen előterjesztést megtegye. De kénytelen vagyok még a t. előttem szóló ', képviselő úr többi előadására is válaszolni. Azt mondja a t. képviselő úr — s ebben az intézvény alapját támadja meg — hogy ezen testület olyszerü, mely tulajdonképen inkább kormányközegnek nevezhető, mint az ipar- s kereskedelmi érdekeket képviselő testületnek. S itt a törvényjavaslatból kiragad némely részletet, s azt akarja bebizonyitani, hogy mivel ezek így állanak, a kamarák valóságos kormányközegek. Alkalmasint a kormány közegének azt az értelmet akarja tulajdoüitani, hogy nem szabadelvű, nem alkotmányos testület, és ezzel akarja a t. házat rábírni, hogy a törvényjavaslat elvettessék. Engedje meg az előttem szóló t. képviselő úr, hogy a törvényjavaslat ezen részére kitérj eszkedhessem. {Halljitk!) Méltóztassék mindenekelőtt magát az alapot tekinteni: kormányközeg és olyan közeg közt, hol
