Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-216
CCXVI. ORSZÁGOS ULES. (April 18. 1868.) 101 avatkozó atyáskodása által gátolva vannak, melyek szóval nem egyebek, mint valóságos kormányközegek. (Helyeslés a hal oldalon?) Ily testületek létrehozása pedig az, mit ezen törvényjavaslat czéloz. Hogy ezen testületek az iparosokra és kereskedőkre külön kivetendő adó alapján szándékoztatnak fentartatni, az a törvényjavaslat 27.§-ában meg van irva. Hogy pedig ezen testületek nem ugy szándékoltatnak létrehozatni, mint az érdekeltek szabad működésének kifolyása, hogy nem ugy, mint tér arra, hogy azok a kezdeményezést és a vélemény szabad nyilvánítását gyakorolhassák : arról tanúskodik a törvényjavaslat számtalan szakasza. Ezen javaslatba hozott iparkamarák rendeltetése a törvényjavaslat szerint az, hogy a minisztérium rendeleteit teljesítsék; egyetemes értekezletet csak a miniszter felhívására tarthatnak ; a minisztérium megerősítésétől függnek elnökeik és alelnökeik; pedig ezen elnökök veszik át a beadványokat, és a kamarák csak azokat tárgyalhatják, miket ezen, a kormány megerősítésétől függő elnökök tárgyalásra kittíznek; magának az ügyrendnek megállapítása a miniszter jóváhagyásától tétetik függővé; a miniszter — még a központi bizottság szerkezete szerint is —ha azt találja, hogy valamely kamara nézete szerint nem felel meg hivatásának, azt minden indokolás nélkül feloszlathatja; a költségvetést a miniszter hagyja helyben ; a számadások hozzá terjesztetnek fel. Azt gondolom, ily szabványok felállítása mellett, melyeknek egy tetemes része az egyesületek és testületeknél még a múlt korszakban sem kívántatott teljesíttetni, hogy, mondom, ilyenek fölállítása által megszűnnének azok okvetlenül az érdekeltek szabad vélemény-nyilvánitásának gyupontjai lenni, nem lennének kezdeményezési tér, hanem nem lennének egyebek, ismétlem, mint az érdekeltek külön terheltetésével felállított kormány-közegek. (Ugy van! bal felöl.) És ilyen iparkamrák azok, melyekre nézve külön teherrel szándékoltatnak megrovatni az illető iparosok és kereskedők. Ha mindenben helyes volna is ezen javaslat, ezen egy pont elég volna arra, hogy határozottan ellene szavazzak: mert részemről helytelennek tartom, hogy a nemzetnek bármely osztálya a rendes országos adón felül még külön adóval terheltessék; ez megszüntetné a teherviselés egyenlőségét. Ha logice baladunk ezen utón, nem sokára az ország különböző osztályai külön-külön terhekkel lesznek terhelve. (Zaj. Ellenmondás a jobb oldalon.) Azt is merem még állitani, hogy ezen törvényjavaslat különben sem felel meg annak, a mit törvényjavaslattól kivánni kell. Jelesen hiányzik benne a tisztaság és praeeisió. Többet nem is említve, beszél alkerületekről, de nem körvonalozza azokat; beszél egyetemes kamarai gyűlésekről és bizottságokról, de se arról nem mond semmit, kikből fognak ezek állani, se arról, mi lesz hatáskörük, hanem tisztán a miniszteri omnipotentiának nyit tért. (Ellenmondás jobbfelöl.) Nem akarom a hiányokat mind még megemlíteni sem. mert ezek nagyon messze vezetnének; hanem ismételve azt, hogy ezen törvényjavaslat elfogadásához a részletes vita alapjául nem járulhatok, azon óhajtást vagyok bátor kifejezni, hogy mindenekelőtt magok az érdekeltek hallgattassanak meg és aztán történjenek az intézkedések. Tudom, az fog erre mondatni, hogy ez a minisztérium részéről már megtörtént. De én nem azt óhajtom, hogy egyes bizalmi férfiak és nagy részben a ma is lenálló kamarák tagjai hallgattassanak meg, hanem hallgattassanak meg az érdekelt iparosok és kereskedők saját tisztán e czélból választott küldötteik által. (HelyesPh bal felöl.) Épen azért bátor vagyok indítványozni: mondja ki a ház, hogy a kereskedelmi és iparkamrákra vonatkozó törvényjavaslatot jelenben tárgyalás alapjául el nem fogadja, hanem oda utasítja a minisztériumot, hogy intézkedjék az iránt, hogy a hazánkbeli iparosok és kereskedők külön-külön a megállapítandó területekből küldötteket válaszszanak, mi ha megtörtént, a ház saját kebeléből egy lOtagn enquéte-bizottságot fog kiküldeni,mely meghallgatva ama küldöttek véleményét.átalában.meg kivált aziránt,hogy együtt-e az iparosok és kereskedők vagy különkülön, s hogy kereskedelmi és iparkamrákat vagy pedig egyesületeket akarnak-e alkotni, hogy mi módon vélik azok költségeit fedezendöknek, s minő hatáskörrel tartják felruházandóknak ? a további teendőkre nézve a ház elé véleményes jelentést terjeszszen. Hiszem, t. ház, az fog mondatni, miszerint ez által az intézkedés ismét elnapoltatik és az ipar és kereskedelem érdekei fognak szenvedni. De szabad legyen ezzel szemben megjegyeznem, hogy ezen törvényjavaslat által felállíttatni szándékolt ipar- és kereskedelmi kamarák édes testvérei ma is léteznek. A mi előny tehát ezektől volna várható azon rövid idő alatt, azoktól is el lesz érhető; és egyátalában nem akkor teszünk valamit az ipar és kereskedelem érdekében, ha azért, hogy mentül előbb lássunk tenni valamit, czélszerütlen intézkedéseket hozzunk életbe, hanem igenis akkor, ha meghallgatván az érdekelteket és megismervén alaposan a körülményeket, czélszerüen intézkedünk Én részemről ezen meghallgatásra oly nagy súlyt fektetek, hogy bár azt hiszem, ma is bátran el lehet mondani, hogy a múlt évek tapasztalásai a jelenben felállíttatni szándékolt nagyon hasonló iparés kereskedelmi kamarák életnélküliségét és czél-