Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-216
100 CGXVL ORSZÁGOS ÜLÉS. (April 18. 1868.) Megvallom, én is olvastam nem csak ez előtt, hanem, a mit előttem szóló elhallgat, illetőleg élnem ismer, a mostani kormány alatt is rósz fordításokat; de nem törvényjavaslatot és nem törvényt, hanem más természetű tárgyakat, melyek fordítását magam sem érthettem ; de ezt a minisztérium ezentúl, remélem, nem fogja tenni. Nekem azonban egy más észrevételem van, nem az, a mit t. i. Babes úr mondott. A 4-dik osztályban ezen szó helyett: „azonnal 44 az volt fölvéve: „egyidejűleg;" és mért volt ez fölvéve ? Először azért, mert szabatosabb; és másodszor, mert jobban megfelel a czélnak. Továbbá az mondatik e §-ban, hogy 15 nap múlva fognak a törvények az ekként eszközlött kihirdetés után érvénynyel birni. Tehát mikor fog érvénynyel birni a törvény? Akkor, midőn a két házban kihirdettetni, és mikor a törvényhatóságokhoz fog elküldetni. Régebben, mint jól emlékszünk, az volt a szokás, hogy a szolgabirák elmentek faluról falura, és miután a ^közgyűlésen kihirdettették , megmagyarázták a népnek saját nyelvén is a törvényt. Tehát ismétlem. ,,lex non promulgata non obligát," és igy egyidejűleg kell mindenkinek tudni a törvényt. Már most azon nehézség merülhet föl, hogy a magyar szöveget könnyű elktüdeni és kihirdetni; de sok idő kívántatik arra, hogy a román és a többi fordítás eszközöltessék. Ezen nehézség megczáfoltatik azon általunk is elismert tény által,hogy midőn a minisztérium, vagy e ház bármely tagja beadja a törvényjavaslatot, van elég idő a leforditásra, és az ezután netalán eszközlendő módosítások leforditása csak egy pár órába kerülne. Azért azt indítványozom, hogy ezen szó helyett: „azonnal" tétessék ezen szó: „egyidejűleg." (Fölkiáltások: Maradjon a szerkezet !) SzékáCS József: Szeretném, t. ház, a minisztériumot oly vád ellen előre menteni, mely bizonyosan nem rósz akaratban, hanem más kútfőben keresendő. Némileg az egyházi téren volt már a soknyelvüség testvéries utón megoldva, midőn például az volt határozva, hogy a protestáns egyházban, hol annyi nyelv vau, a jegyzőkönyvek mindegyik nyelven nyomassanak ki. Én legnagyobb lelkiismeretességgel kinyomattam a jegyzökönyvet először azon nyelven, mely Liptóban divatozik tót atyánkfiai között: felzúdult ellene az egész alföld, hogy nem érti; azután feltétetett ezen nyelven : és akkor amazok zúdultak fel. A nehézség nézetem szerint, némileg abban van, hogy a köztünk lakó, csaknem minden nem magyar ajkú testvérek közölt még a nyelv maga nincs annyira consolidálva, hogy akárki a legjobb akarat mellett is képes lelvén mindenkit kielégíteni. Például szerb atyánkfiainak méltóztatnak tudni, hogy a glagol vagy is a szent nyelv, melyet az egyház oly méltán magasra állit, és mely az egész egyházban divatozó nyelv, nagyban különbözik azon nyelvtől, mely a nép ajkain él, s én, kinek szerencséje volt ezen tisztelt nemzetiség és testvérek közt lakni, nagyon jól tudom, hogy Horvátország és a magyar tartományok közt a szójárások igen sokban eltérnek tul a Száván és innen, s hogy ennélfogva a legjobb akarat mellett, s ha a minisztérium mindent elkövetne is, lehetetlen volna minden árnyalatát ezen idiomáknak kielégíteni. Csak azért szólaltam tehát fel, hogy mivel ezen nehézséget ismerem, előre óvást tegyek — mit ugyan állásomból nem tehetek — hanem legalább hogy felvilágosítsam, hogy a nehézség nem a minisztériumnak vagy akárkinek jó vagy rósz akaratában, hanem leginkább a nyelvi különbségekben rejlik. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak ezen utolsó szakaszt elfogadni ? (Elfogadjuk !) Méltóztatnak kívánni, hogy mielőtt a végleges szavazás megtörténnék, még egyszer fölolvastassák ? {Nem szükséges.') Ennélfogva a végleges szavazás a holnaputáni ülés alkalmával fog megtörténni. Következik az ipar- és kereskedelmi kamarák felállítása iránti törvényjavaslat. BadiCS Ákos jegyző (olvassa a kereskedelmi és ioarkamrákro, vonatkozó törvényjavaslatot 1 ). Kerkapoly Károly előadó (olvassa a központi bizottság erre vonatkozó jelentését 2 ). Tisza Kálmán: T. képviselőház! (Halljuk, halljuk!) Ugy hiszem, mindnyájan meg vagyunk győződve, hogy az ipar és kereskedelem érdekeit hazánkban előmozdítani szükséges; én legalább erről meg vagyok győződve; de mindemellett, vagy helyesebben mondva, épen ezért, az előttünk fekvő törvényjavaslatot a részletes vita alapjául el nem fogadhatom. Szükséges ugyan, hogy hazánkban a kereskedők és iparosok vidékenkint tömörüljenek oly czélból, hogy alakitsanak testületeket, melyek az ipar és kereskedelem érdekeit folyvást figyelemmel kísérjék s az erők egyesítése által azokat előmozdítsák. De e testületek csak akkor fognak a kívánt czélnak megfelelni, ha az illetők szabad működésének folytán állanak elő, ha az illetők szabad vélemény-nyilvánítására és kezdeményezésére nyitnak tért. Nem fognak pedig a czélnak megfelelni akkor, ha azok reá erőszakoltatnak, ha az kívántatik tőlök. hogy az országos adón felül kivetett külön adó alapján hozzanak létre és tartsanak fen oly testületeket,oly közegeket, melyek a szabad működésben a kormány mindenbe 1 ) Lásd az Irományok 195-dik számát. 2 ) Lásd az Irományok 206-dik számát.
