Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-214
CCX1V. ORSZÁGOS ÜLÉS. (April 16. 1868.) 89 töketörlesztésnek 2,800,000 frtot tevő részéből még levonva az erdélyi hiányt, mi már ugy is a rendkivüli kiadások közé soroztatott, s mely tesz 1,680,000 frtot: valójában 1,120,000 frtot lehetett Volna a rendkivüli kiadások sorába áttenni, mi által az 1,887,000 frtnyi rendes fedezeti hiány 767,000 frtra olvad le. A rendes és rendkivüli szükséglet és fedezet azonban teljesen egyensúlyban van, mivel a 10 millióban mutatkozó felesleg a vasúti kölcsön folytán elö'számitott bevételből származik, melyet csak is vasutakra és csatornákra szabad törvény szerint fordítani. Ennek leszámításával mindkettő egyformán 135 milliót tesz. Leszámítva továbbá a közös aetivákból ez évre számított 8,058,000 forintot, ugy a vasúti kölcsönből beruházandó részt, mi 20 milliót tesz : a rendes és rendkivüli bevételek, melyek a közterhek- és az államvagyonból fedezendők, tesznek 106,942,000 frtot, vagy kerek számban 107 milliót. A rendkivüli fedezetnek legnevezetesebb tétele : az adóhátralékokból várt jövedelem, 6 millió 372,000 frt, és a bérleti hátralékokból várt 1 millió 245,000 frt. Röviden megemlítem, hogy az államnak ezen czimen minő activ követelései vannak. Az adóhátralékok összege tesz 34,187,800 frtot, a bérleti hátralékoké 10,351,000 frtot. Ezen hátralékok ily nagy mérvű felszaporodásának egyik okául tulajdonithatni a múlt néhány mostoha évet. Mindkettőnél bizonyos összeg leírandó lesz, mi iránt a minisztérium annak idejében a t. ház elé törvényjavaslatot fog terjeszteni. I Addig is. különösen az elsőt illetőleg, a miniszte- | rium azon kedvezményt lépteté életbe, hogy senkitől sem kívántatik az adóhátralékokból egy év j alatt nagyobb befizetés, mint a mi egy évi adója- | nak 50%-át teszi. Ezen intézkedés folytán kedvezőbb években a lerovás az adózók nagyobb terheltetése nélkül vihető keresztül. Bármily könnyítéseket kivan a törvényhozás ezen hátrányokra nézve életbe léptetni : mégis elegendő alap mutatkozik a reánk következő néhány év alatt, mig az j adóreformok keresztülvitetnek s a sulyegyen állándóul megállapittathatik, a netaláni hiányok fedezésére, vagy némely hasznos beruházások keresztülvitelére. Ezen 44.538,800 forint követelés nevezetes része azonban beszedhető lesz, mivel a fogyasztási követelések, melyek szerződésileg biztosit vák, 1,463.700 frtot, a dijak- és illetékeknél leginkább a pénzügyminisztérium által engedélyezett évenkinti törlesztések folytán, a hátralékok, melyek jelzálogilag biztositvák, 10,588,000 frtot tesznek. A 10,351,000 frt bérleti hátrányok jó része is behajtható lesz. Azon tételek, melyeknél részben a régibb hátrányok leíratni fognak, az egyenes adóknál fordulnak elő; ezen hátrányok KÉPV. H. NAPLÓ. 186 5 / g . VII. tesznek Magyarországban 18,409,000, Erdélyben 1,879,000, Horvátországban 1.489.000 frtot és igy összesen 21,777,000 forintot. A többi követelések közt legnevezetesebb tétel a dohányilletéknél fordul elő 321,900 írttal. Mindezen adatok vonatkoznak az lS68-iki első januáriusi állapotra. A költségvetést főbb vonalakban elemezve, fel lehet venni, hogy a netto-budget elvei szerint a rendes bevételek kerek számban 100.000,000 ftot fognak tenni, melyből ismét kerek számban esik az egyenes adókra 55 %, a fogyasztási adókra 11 %, a jövedékekre 21%, illetékekre 10% és az államvagyonra 3%. Első pillanatra feltűnik azon aránytalanság, mely szerint az egyenes adók a jövedelemnek több, mint felét teszik: ez is elég világos bizonysága annak, hogy az adóreformokat oda kell irányozni, hogy a közvetett adók jövedelmezőbbekké tétessenek s az egyenes adó azon arányban száilittassék le, különösen a föld- és házadó. A kiadásokból 3%, tehát körülbelül annyi, a mennyit az államvagyon hoz, esik az udvartartásra ; az elvállalt államadóssági évjáradékra és a közös költségekre esik annyi, a mennyit az egyenes adók tesznek, u. m. 55% ; a földtehermentesitésre esik jelenben 15%. Ennélfogva marad az összes beligazgatási költségekre 27%, miből ismét a pénzügyi igazgatás 7 % -ot tesz ; a bel- és igazságügy, ide értve Horvát- és Tótország hasonló természetű kiadásait is, 14%-ot vesz igénybe; minélfogva a többi kormányzati ágakra alig marad több 6%-nál. A kerek számban történt számításoknál a százalék mindenütt körülbelül ugyanannyi milliót fejez ki. Meg kell még jegyeznem, hogy évről évre nagyobb lesz a vállalatoknak adott kamatbiztositás, mi ez évben csak 300,000 frtot tesz, úgyszintén az állam által tett hasznos beruházások folytán igényelt kiadás,minthogyakölesön kamatainak azon részét, melyet a beruházások évi jövedelmei nem fedeznek, ép ugy, mint a kamatbiztositásnál, pótolni kell. Ezen költségek fedezésére legczélszerübben a fentemiitett adó- és bérleti hátrányok forditbatók. Ugy hiszem azonban, hogy ép ezen beruházások folytán az adóképesség nagyobb arányban fog növekedni,mint a mennyit az igényelt ujabb kiadás teend; de viszont a védelmi rendszer átalakitása folytán a jövő budget valószinüleg egy uj tétellel is fog szaporodni. Ezen rövid elemzés mutatja legvilágosabban, hogy Magyarország az anyagi kérdéseknek a múlt évben végbement kiegyenlítésénél, a múltból származott terheknek elvállalásában elment azon szélső határig, a meddig mennie lehetett; {lg r <z!)mutatja tehát mindazon nyilatkozatoknak alaptalanságát, melyek ezen kiegyezésnek tulajdonitják azon ter1 2
