Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-186

46 CLXXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 11. 1867.) mely nem az én véleményemet fejezi ki: kötelességemnek tartom azért a t. szónok által megemlített kérdésre nézve nézeteimet előterjesztem. Ezen két okból szándékom — mellőzve átalában mindazon közjogi érveket, melyeket az államadósságok kérdésére nézve érvényesithetünk — csekély tehetségem szerint kimutatni, hogy Magyarországot, még azon esetben is, ha minden tekintetben egy állam lenne ő felsége többi országaival, ha azokat az államadósságokat illetőleg in solidum lenne kötelezve, ezen államadósságból, csupán az átalános természeti igazságnál és méltányosságnál fogva, azon összegnél, mely a törvényjavaslatban elvállaltatik, jóval kevesebb illetné; és e közben, azok folytán, miket Várady és Detrich képviselő urak megemlítettek, igyekezni fogok tájékozást szerezni arra nézve is, hogy nézetem szerint melyek azon öszszegek, melyek a dolog természete szerint Magyarországot az államadoságokból nem illetik, s hogy azok miképen és mely utón nyomozhatok és határozhatók meg. Midőn ezt teszem, mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy azon esetre, ha a ház t barátom Tisza Kálmán indítványát elfogadná, és annak folytán az államadósságok után elvállalandó évi járulék összegét csak a nemzetnek anyagi tehetségéhez mérve határozná meg, részemről kész vagyok elállni azon követelésektől, melyek az általam előadandók folytán ő felsége többi országai irányában formálhatók lennének, mert a megalkotott törvényt őszintén akarom teljesíteni, s a mire nézve biztos megnyugvással mondhatom, hogy a nemzet, megromlása nélkül, elbírja, azon ezélra, a melyre törvény rendeli, teljes készséggel felajánlandónak tartom. Azon esetre pedig, ha a tisztelt ház Tisza Kálmán indítványát el nem fogadná, és az államadósságok után elvállalandó évi járulék összegének meghatározásába mindemellett bocsátkozni kívánna, az előadandók által arra kivánom figyelmeztetni, hogy ez esetben, az oly fontos tárgyban szükséges óvatosság ellen nem csak az által fog vétetni, hogy kellőleg nem vizsgálja meg a nemzet anyagi erejének mértékét, hanem az által is, hogy kellőleg nem vizsgálja meg a nemzetet megillető igényeket. Azok előtt, a kik tagjai voltak az országos küldöttségnek, nen igen sok uj lesz abban, a mit mondani fogok, és ha ez alkalommal ismét számokra leszek kénytelen hivatkozni, és ismét azoknak visszatetszésével találkozom, a kik a pénzügyekben a számítást szükségesnek nem vélik: sajnálom, de nem tehetnek róla, hogy a pénzügykezelésben az eredmény számokból áll, és számokkal legegyszerűbben és legbiztosabban kifejezhető. Azon állításomnak igazolására, hogy a magyar korona országait, eltekintve a közjogi szempontból, csupán az átalános természetes igazságés méltányosságnál fogva is kevesebb illeti az államadósságokból annál, a mit az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogad, azon kétségtelen elvre hivatkozom, hogy ugyanazon egy államban is az állampolgárok között a közterhek tehetségök és adóképességök mértéke szerint osztandók fel. Ez ellen fel nem hozható a paritás elve, mint e házban is már felemlitve volt, mert a paritás, melyet Magyarország részére követelünk, közjogi viszonyainkban, állami önállásunkon és függetlenségünkön alapszik. Azon jog ez, mely az államban minden szabad embert, akár szegény, akár gazdag legyen, más szabad emberrel szemben megillet s az államok között egy önálló államot egy másik önálló állam irányában megillet; elidegenithetlen emberi és nemzeti jog ez, mely krajczárok és forintok szerint nem mérethetik, (Éljenzés és helyeslés a bal oldalon) mely a vagyonnak, az anyagi tehetségnek fokozatai szerintnem mérlegeltethetik : mert akkor a világon nem léteznék jog, hanem csak a pénz és hatalom önkénye. Magyarország adóképességét ő felsége többi országai irányában a 30% —70°/

0 arányszám fejezi ki, a melye házban a közösügyi költségekarányára nézve tárgyalt törvényjavaslat által elfogadtatott ; én ezt Magyarországra nézve súlyosnak tartom ; de hogy az Magyarország adóképessége mértékén alul nem áll, arra nézve minden kifogás fölött álló bizonyosságra hivatkozhatom: a birodalmi tanács küldöttségére, mely ezen arányt annak, mit Magyarország eddig teljesített, a létező tényállásnak körülbelül megfelelőnek nyilvánította. Az adóképesség levén a közterhek felosztásának kulcsa, az államadóssági terhek is a szerint osztandók, a hol a közjogi igények mást nem követelnek; s a megosztás némi módosítással, melyet mindjárt felvilágositandok, igy is történt: jelesül 128 millióra volt számítva az évi kamat szükséglete, ebből 6 milló levonatott az államkötvények kamataira eső jövedelemadó fejében, a megmaradt 122 millió forintból 25 millió leszámittatott a birodalmi tanácsban képviselt országok előzetes terhéül, s a megmaradt 97 millió 30: 70 arány szerint osztatott fel, és e számítás adja az összeget, mely e törvényjavaslatban foglaltatik. Kérdés tehát, hogy mi az az előzetes teher, mely a birodalmi tanácsban képviselt országok részéről vállaltatik ? Ezen előzetes teher alapját képezik, az igen t. pénzügyminiszter ur azon előterjesztése szerint, melyet az országos küldöttség előtt tett és mely az országos küldöttség irományai között olvasható, azon nevezetes adóssági tételek, melyek a birodalmi tanácsban képviselt országok magán tartozásai és illetéktelenül vannak az államadósságok kö-