Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-186

CLXXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 11. 1867.) 47 zé sorozva; másodszor azon nevezetes beruházások, melyek a közös háztartás alatt az örökös tartomá­nyok részére tétettek, a nélkül, hogy Magyarorszá­gon hasonlók eszközöltettek volna. Huszonöt millió nevezetes összeg, és ha ez ké­pezné valóban az előzetes terhét a birodalmi tanács­ban képviselt országoknak, évi járulékunk nagysága ellen nem panaszkodhatnánk. De a dolog nem igy van; ezen 25 millióban őfelsége többi tartományai­nak saját illetménye is benne van, mely a 25 mil­liót a 30: 70 arány szerint felosztva 17,500,000 forintot tesz, mely egyenesen ö* felsége többi or­szágainak saját illetménye; az előzetes teher tehát, mely 6' felsége többi országai által elvállaltatott, csak 7.500,000 ftot tesz; és ez sem értethetik név szerinti értékben: mert ugyanazon jelentésében az igen t. pénzügyminiszter urnák az is foglaltatik, hogy a minisztérium maga is a közösügyi arány számot Magyarországra nézve 28-ban óhajtotta volna megállapittatni, de kénytelen volt elfogadni a 30-as arányszámot azért, mert a birodalmi tanács­ban képviselt országok részéről ezen 7.500,000 forint előzetes teher csak azon határozott feltétel alatt fogadtatott el, hogy a közösügyi költségeket illetőleg Magyarország arányszáma 30 legyen. Ezen előzetes teher miatt tehát e szerint éven­kint 2 pcttel növekedett közösügyi járulékunk, és e 2 pct Trefort Ágoston barátunk minapi számítása szerint béke idején mintegy 1 millió 600,000 ftot tesz, háború idején sokkal többre fog menni; bé­kés és háborús éveket összevéve tehát, azt vélem, nem mondok sokat, ha állítom, hogy mintegy 2 milliónyi összeg legalább az, a melylyel közösügyi illetményünk az előzetes teher miatt növekedett, s a mely e szerint levonandó azon 7,000,000 ft. ösz­szegből, melyet a birodalmi tanácsban képviselt or­szágok előzetesen vállaltak, és igy talán csak 5,5000,000 forint évi teher az, mi az örökös tar­tományok által valóságosan vállalt előzetes teher gyanánt tekintendő. De én ettől eltekintek, azon 7 millió 500,000 ftot mint valóságos előzetes ter­het tekintem, mint oly évi terhet, mely 150 millió államadóssági tőkének megfelel; mind a mellett azt állítom, hogy a közjogi érvektől eltekintve, csu­pán az igazság és méltányosság alapján Magyar­ország jogosítva van a birodalmi tanácsban képvi­selt országoktól ennél nagyobb előzetes teher el­vállalását igényelni. Mielőtt ezt tüzetesebben fejtegetném, meg kell előzőleg jegyeznem, hogy a monarchiának már József császár trónra lépte idejében 283 millió ál­lamadóssága volt, és 1782-től fogva egész mosta­náig, az 1817-ki esztendőt esetleg kivéve, a monar­chia háztartása, fájdalom, mindig deficittel végző­dött, melynek fedezésére folyton folyvást uj és uj adósságok voltak felveendők. Meg kell tovább jegyeznem, hogy mindezen régi adósságok azokkal együtt, melyek a franczia háború alatt felhalmozódtak, a jelenlegi adósságok lajstromában, más nevek alatt és más czimek alatt ugyan, de léteznek, mert a régi kötvények vissza­váltattak ugyan és megsemmisíttettek, de uj állam­kötvényekkel cseréltettek fel, s ez két módon tör­téntj: egy részről az államkötvények nagy része bizonyos seriesekre osztatván fel, ezekből évenkint több series, melyek mindegyikében egy millió frtnyi tökeösszeg volt, sorshúzás utján kihúzatott, s az ekképen kihúzott seriesekben foglalt régi köt­vények uj, teljes értékű, conventionalis pénzben kamatozó államkötvényekkel cseréltettek fel; más részről számos évek lefolyása alatt bizonyos, kö­rülbelül 5 millió összeg forintnyi régi tőkeösszeg a börzén készpénzzel, de a folytonos deficites évek­ben mindig uj kölcsön utján előkerített készpénzzel megvétetett. Meg kell harmadszor még jegyeznem, hogy a birodalmi tanácsban képviselt országoknak ma­gán pénzügye régi időktől fogva folyton egye­sítve volt a monarchia összes pénzügyeivel, a monarchia központi pénztárából fedeztettek a bi­rodalmi tanácsban képviselt országoknak összes közigazgatási költségei, az állami igazságszolgál­tatás költsége, mindazon kiadások, melyek az örö­kös tartományokban a vallási, oktatási és jótékony intézetek szükségleteire ezen intézetek saját neve­zetes alapján felül tétettek s mindazon javítások és beruházások , melyek a birodalmi tanácsban képviselt országokban vaspályákban, utakban, víz­szabályozásokban, középületekben és más effélék­ben tétettek ; a magyar korona országainak pénz­ügye ellenben a monarchia központi pénzügyeitől 1850-ig annyiban el volt különítve, hogy a magyar korona országaira nézve a monarchia központi pénztárában csak az vétetett bevételül, mi azon országok részéről oda valósággal beszolgáltatott, s a magyar korona országaiban 1850-ig semmi, tudtomra legalább semmi beruhuzás nem tétetett. Ezeket előre bocsátván, a következőket bátor­kodom a t. ház figyelmébe ajánlani. Először is azon tőkék, melyek mint az örö­kös tartomány ok tar tományi adósságai illetéktelenül kevertettck a monarchia államadóssági lajstromá­ba, mintegy 60 — 70 millióra terjednek. Állanak ezek a földtehermentesitési kötvényeinknek meg­felelő, úgynevezett laudemial, daz, és bizonyos fogyasztási járulékok beváltása fejében kiadott kötvényekből, az örökös tartományok rendéinek házi, kincstári adósságaiból, Bajorországnak bizo­nyos kerületek átengedéséért évenkint fizettetni szokott összegből, sőt még némely magánosok­nak és morális testületeknek évenkint tett fize­tésekből is.

Next

/
Thumbnails
Contents