Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.
Ülésnapok - 1865-186
GLXXX VI. ORSZÁGOS lésnek s egyességnek fontosságát elismerte, s bevallotta, hogy bármi viszonyok között is kötelesek leszünk az államadósságok terhében osztozni: miért nem akarja kimondani, hogy az államadósságokat illetőleg a törvényjavaslatot elfogadja? Én a már többek által is elmondott okoknál fogva — hazánk jelenlegi viszonyait s jövőjét tekintve — az államadósság egy részét, ugy a mint ez a törvényjavaslatban elő van terjesztve, kész vagyok elfogadni. Midőn e fontos ügyben szavazatomat kimondottam, engedje meg a t. ház, hogy e szavazatomnak két okát előadjam. (Halljuk. 1 ) Egyik okom az : mert én is ismerem hazánk mindenekben elmaradt állapotát iparában, kereskedelmében, földmivelésében ; és hazám szomorú állapotát még szomorúbb alakban láttam akkor, mikor ezt egy képviselőtársam hazafiúi érzettel lerajzolván, azt monda, hogy e szegény szinte koldus; de én abból nem azt következtetem, hogy halaszszuk el hazánk sorsának javitását, hanem hogy fogadjuk el azonnal az intézkedést, mely által köztünk és az örökös tartományok közt a kibékülés megtörténvén, több millió fő és kéz szabadittatik fel a bilincsek alól, melyek által eddig az <S rnűködésökben lekötve tartattak ; e bilincseik alól felszabadult fők és kezek működése fogja a hazának mostani szomorú alakját megváltoztatni, s e mellett előteremteni oly tökét, mely sokkal nagyobb lesz a most vita alatt levő öszszegnél. A mi a másik okomat illeti, t. ház : a mint azt t. képviselő barátom Perezel Mór —• sajnálom, hogy épen jelen nincs—kimondotta, hogy van neki egy eszméje, melyet lelkében érlel, én is kimondom, van nekem is egy eszmém, mely egész életemnek irányt adott, mely, ugy látszik, hogy ellentétes Perezel Mór eszméjével, de azért azzal ugyanazonos, rokon, egyiknek létele a másiknak valósulását feltételezi. Ezen eszme, t. ház, a békének eszméje. A mint magamnak egész éltemben, ugy egy családnak más családdal, egy nemzetnek és egy országnak, más más nemzettel és országgal viszonyában egyetértést, békét, barátságot kívánok s óhajtok, hogy ugy az egyesek, mint a nemzetek a szabadság öntudatának érzetében, szellemi és anyagi erejöket kifejthessék, munkájuknak gyümölcseit élvezhessék : ez a béke eszméje, mely nem ábrándozás az örök békéről, mit a bárbár népek miatt valósitani soha sem lehet, de szerintem, t. ház, a had csak szükséges rósz az állam életében ; a had az emberi műveltségnek legnagyobb ellensége: mert a had egy óra alatt megsemmisíti mindazt, mit az értelem és az emberek szorgalma egy század alatt teremthetett elő, s a mi legfőbb, az XWPV. H. JTAFLÓ. 186%. vi. ÜLÉS (Decz. 11.18670 41 embert életétől fosztja meg, s midőn testi erővel kénytelen küzdeni, emberi* méltóságából kivetkezteti. A hadviselésnek azon módja, mint most van, az emberi értelem által legalább a műveltségre jutott népek irányában nem pártoltathatik. Még a pogány mythologia szerint is az egész emberiség egy közös törzsből származott, így mindnyájunk közt vérrokonság van. Jehova mondta a tiz parancsolatban : ne ölj; ne lopj; a keresztyén vallásnak alapelve : szeressed felebarátodat s keresztyén hitem szerint nekem minden ember felebarátom. Az értelem kívánsága szerint az emberiségnek oda kell törekedni, hogy egy nemzetnek vagy kormánynak más nemzettel s kormánynyal viszonya ne fegyveres erővel döntessék el, a mint e régen a magán perekben is volt, midőn duellum által határoztatott meg, melyik léinek volt igaza, hanem kölcsönös egyesség által intéztessenek el a népeknek egymás iránti ügyei. E szerint csak az önvédelemre kellene hadat folytatni; nem drága pénzen katonát, hanem honvédeket kellene az államoknak tartani, annálinkább, mert, a mint ezt b. Eötvös cultusminiszter ur most tartott remek beszédében mondotta, egy ország vagy egy nemzet szabadságának legnagyobb biztositéka magában a nemzetben van. En szeretném, ha a magyar nemzet nem csak az örökös tartományok népeivel, hanem más népekkel is jöhetne ily barátságos s egymást kölcsönösen biztosító országokkal egyességre; de ha ez nem lehet, legalább a velünk már különben is századok óta viszonyban élt népekkel, s azoknak kormányával kívánom, hogy az egyesség s az új frigy mielőbb köttessék meg. Deák Ferencz képviselőtársunk müvében, a 67-es bízottság munkájában, ugy a tárgyalás alatti törvényjavaslatban, mely amannak kifolyása, a békének, lelkem kedves eszméjének valósulására látok egy haladást: azért a törvényjavaslatot belső meggyőződésem szerint pártolom, a halasztás elleni véleményt nem pártolhatom. (Helyeslés jobb felöl.) Faragó Ferencz: Tisztelt képviselőház! Én a törvényjavaslatot nem politikai oldaláról, hanem magából a hitelezés természetéből és az igazság szempontjából tekintem. Miután a közösügyi törvény alkotásánál elállottunk az adósság törlesztése legegyszerűbb módjától, t. i. az adósságnak tőkékben átvételétől, mely egyedüli mód arra, hogy az államadósságot a valódi hitelezésre vihettük volna vissza, és az államadósságok után az évenkinti kamatfizetést vállaltuk el : az előttünk fekvő törvényjavaslat több tekintetben ki nem elégit engemet : mert azon egy, a népet terhelő kötelezettségen kívül, hogy kamat fejében évenkint 29 millió ftot fizessünk, a többi pénzügyi 6
