Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-186

CLXXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 11. 1867.) 39 tartományok delegatiojával; de kérdem, nem fog-e j határozni szintúgy, mint ők ? nem fog-e határozni j tökéletesen a paritás elveinek alapján ? tökéletesen egyenlő joggal? (Helyeslés a jobb oldalon.) És ha azon befolyásról szólunk, melyet a magyar törvényhozás kizárólag a magyar nemzet vérére és pénzére gyakorolt előbb és gyakorolni fog ezentúl: én azt hiszem, itt is könnyű lesz megmutatni a haladást, melyet e tekintetben tettünk. (Igaz! ügy van! a középen.) Igaz, hogy midőn előbbi időkben a 4 millió 600 néhány ezer forintnyi hadi adót megszavaztuk, azt nem a delegatioban, de a magyar országgyűlésen tettük; de tagadom, hogy azon időben, midőn a külügyekre a magyar törvényhozásnak se direct, se indirect befolyása nem volt .... Madarász József: Most sincs! (Nyugtalanság. Elénk feíkiálások: Halljuk ! Halljuk !) Eötvös József b. vallási s közoktatási miniszter:... midőn az összes kereskedelmi viszonyok elhatározására követelt jogunk csak abban állt, hogy országgyűlésről országgyűlésre sérelmeket halmoztunk fel, (Elénk helyeslés a jobb oldalon) hogy akkor a magyar törvényhozás a pénzről és vérről inkább rendelkezett, mint most. Mert, t. képviselőház, az ujonczok megajánlásának joga ugy is kizárólag saját törvényhozásunk joga marad; ha pedig a dolgot practice veszszük: a nemzetek véréről és pénzéről az rendelkezik, ki a külviszonyokat intézi és az országnak minden nemzetgazdasági viszonyait meghatározza. Már pedig én tagadom, hogy erre nézve a magyar törvényhozás, legalább három száz év óta, annyi befolyást gyakorolt volna, mint jelenleg. (Elénk | helyeslés a középen) T. képviselőház ! (Halljuk !) Kérem, ne tekintsék hiúságnak, hogy még egyszer fölszólaltam. (Halljuk!) Ha csak az forogna szóban, hogy előbbi beszédemben oly okokat hoztam fel, melyek a t. házat meg nem győzték vagy egyátalán hibásak: ennek nem volna semmi fontossága; de, ha oly férfiak, kiket a haza tisztel, méltán tisztel, kik iránt pol1 gártársaik bizalommal viseltetnek, e ház körében j azt nyilvánítják, hogy a szabadság, melyben e! nemzet legfőbb kincsét látja, nem .létezik: ez felfogásúm szerint nagy fontosságú dolog. T. barátom Bónis Sámuel említette beszédében a garantiák szükségét. Én, ki sok éven át politikai tanulmányokkal foglalkoztam, és semmi kérdést nem tanulmányoztam annyira, mint az alkot- I ruányos szabadság garantiáinak kérdését, végre j azon meggyőződéshez jutottam, hogy az alkotmá- . nyos szabadságnak csak egy valóságos garantiája [ van : a nemzet önmaga, (Ataláaos élénk helyeslés) •; azon bizalom, mely lyel a nemzet jogainak szentségé- ! hez ragaszkodik. (Élénk helyeslés) azon szívósság, j melylyel alkotmányát minden veszélyek ellen védeni kész. Midőn az utolsó évtizedek alatt hazánk helyzete a legszomorúbb volt, én nem kételkedtem egy napig : nem kételkedtem pedig azért, mert láttam a nemzetnek ragaszkodását alkotmányához; mert meg voltam győződve, hogy épen ez a ragasz • kodás, hogy épen ez a bizalom, melylyel a nemzet saját alkotmánya és annak jótékonysága iránt viseltetik, ki fogja vivni a győzedelmet. Ha a szabadságból nem maradna egyéb, mint egy szó, nem kell megingatni a bizalmat ezen szó iránt: mert e szó maga meg fogja teremteni a valóságot magát. (Elénk helyeslés a középen) Épen azért tartottam szükségesnek még egy szer fölszólalni, hogy ez által alkalmat adjak t. barátaimnak az ellenfélen arra, hogy állitásaikat módosítsák. Ha azon viszonyokat, melyek jelenleg léteznek, kielégítőknek nem találják, abban talán helyesen ítélnek; ha azt találják, hogy a kormány kevesebbet tett, mint a mennyit tenni kellett volna, sőt lehetett volna, abban is helyesen ítélnek talán, (Halljuk!) minden esetre teljes joguuk van azt állítani ; és ha azt állítják, sőt ha azt bebizonyítják is, abból sem következik veszély a hazára: mert nem az szükséges, hogy a nemzetnek egy bizonyos kormányhoz legyen bizalma, hanem hogy bizalma legyen azon alaphoz, melyen az a kormány áll. (Hosszas helyeslés a középen. Elénk mozgás a szélső bed oldalon.) Mert, ha ezen alap megingattatik, ha ez az alap olyannak tekintetik, melyet minden veszély és megtámadás ellen megvédeni nem kötelességünk: akkor meg van ingatva egész jövőnk alapja is. (Helyeslés a középen, nyugtalanság a szélső bal oldalon. Halljuk! Halljuk!) Minapi alkalommal egyszer azt monda t. barátom Perczel Mór, hogy mindazon szabadság, melyet élvezünk, egyátalában egész jelen helyzetünk, nem egyeseknek müve, hanem a nemzeté, hogy nem egyesek, hanem a nemzet, azon egész nemzedék, mely 1825 óta a közdolgokban részt vett, dolgozott e viszonyok megállapításán. Ez tökéletesen áll. A mit mi jelenleg élvezünk, és a mi, ha nem is teljesen kielégítő, de meggyőződésem szerint sok: nem egyesek müve, nem egyes embereké, nem egyes párté: műve ez valamennyiünknek, müve mindazoknak, kik 30 év óta fáradtak, dolgoztak, véreztek, áldoztak, hogy a nemzetnek ezen helyzetét kivívják. (Igaz! a középen.) Madarász József: Isten ments! (Élénk nyűg-' tálansíg. Halljuk! Halljuk!) Eötvös József vallási s közoktasási miniszter : És miután ezen állapot nem mint egyes párt működésének eredménye, hanem mint eredménye az egész nemzet törekvésének, (Igaz! a középen) mint eredménye egy egész nemzedék eré-