Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-202

CCII. OESZÁGOS ÜLÉS. (Decz 28. 1867.) 29 1 HalmoSSy Endre : T. ház! Én a szerkezetet pártolom : mert a 22. §. szerint a benyújtott ellenvetések é^ igények tárgyalására a törvényszék határnapot tüz ki; a törvényszék majd gondoskodik, hogy ezen tárgyalások annyira össze ne halmozódjanak, hogy azokat 48 óra alatt mind befejezni ne lehessen ; és kívánatos, hogy a már megkezdett tárgyalás gyorsan be is fejeztessék. (Tegyünk 8 napot!) Elnök: Tehát elfogadja a t. ház a 8 napi határidőt. Csengery Imre jegyző (ohassaa 24-ik §-t.) Kerkapoly Károly előadó: E szakaszban „kárpótlás" helyett szintén „kártalanítás" írandó. Elnök: A tisztelt ház ezen módosítással elfogadja a §-t. Csengery Imre jegyző (olvassa a 25-ik §-t.) Horváth Károly: E szakaszra tisztán styláris észrevételem van. E kitételt: „a fölebbviteli bíróságoknál tárgyalási előnyben ré.zesül" nem tartom helyesnek: mert a fölebbviteli bíróságnál az ügyek soron kívüli tárgyalása nem fordulelő, hanem az ügyeket felveszik és elintézik. Én tehát a „tárgyalás" szó helyett „elintézés" szót kérek tétetni. (Helyeslés.) Elnök: A tisztelt ház e szakaszt e módosítással elfogadja. Csengery Imre jegyző (olvassa a 26-ik §-t.) Várady Gábor: Tisztelt ház ! Ezen kifejezés : „határozat* és „ítélet" e szakaszban több helyütt összezavartatik. Tudjuk, hogy a bírói elintézések két néven fordulnak elő: Ítéletek ós végzések ; s ezeket egy közös fogalom alatt bírói határozatoknak nevezzük. Itt a 25-ik §-ban világosan ki van mondva, hogy a közönséges polgári perrendtartási szabályok megtartandók : ha tehát nem akarjuk a perrendtartás intézkedéseit praeoceupálni, ugy elégséges ezen kifejezést használni: bírói határozat; ha pedig némely esetekben birói határozatot, másokban Ítéletet, több esetben pedig végzést említünk, akkor ezen törvényben külön szakasznak kell lenni, mely meghatározza, mely esetek döntendők el Ítélet, és melyek végzés által. Szükségesnek nem tartom indokolni nézetemet. Méltóztassanak megnézni: a 26-ik §-ban a 24-re történik hivatkozás; a 24-ik §. határozatot mond, a 26-ik már ítéletnek nevezi, mi minden esetre a birói működésnek körét korlátozza, mert vannak esetek, melyekben végzést fog esak hozni, nem ítéletet. Ezt minden esetre a polgári perrendtartás szabályozza. En tehát indítványozom, méltóztassanak minden előforduló hasonló esetben ezen kifejezés helyett: „ítélet" ezt használni: „határozat." (Helyeslés.) Tóth LőrincZ : Részemről is igen helyeslem, mit előttem szólott Várady Gábor képviselőtársunk mondott; de az eredeti szerkezet védelmére fel kell hoznom azt, hogy az eredeti szerkezetben mindenütt ezen kifejezés használtatott: „ítélet." A központi bizottság helyettesitette az „ítélet" szót „határozattal," és a szerkezet kínyomatásában történt azután a tévedés, hogy némely helyen „birói határozat," másutt „ítélet" tétetett. Kerkapoly Károly előadó: Bocsánatot kérek, ezen szó: „határozat" tettleg a központi bizottság véleményében nem vétetett föl mindenütt ; de ha azt méltóztatnak határozni, hogy felvétessék, méltóztassanak azt mindenütt helyettesíteni, hol ezen szó: „ítélet" vagy „végzés" használtatik. BÓniS Sámuel: Tisztelt ház! Hogy ezen szó helyett: „ítélet," az tétessék: „birói határozat," abba én is belenyugszom: mert az a perrendtartást nem praeoccupálja ; de a végzéssel már máskép álla dolog: itt például a 2 6-ik §-ban, mely ítéletről szól, és egyszersmind azon esetet is felemlíti . midőn a biróság végzést hoz, már itt a „végzés" szónak meg kell maradnia. (Helyeslés.) Kerkapoly Károly előadó: Csak az „itélet" szó cserélendő fel a „határozat" szóval, de nem a „végzés." Elnök: E szerint „itélet" helyett „határozat" teendő; ezen szó „végzés" pedig megmarad. SomOSSy Ignácz: A tisztelt ház engedelmével felhívom figyelmét — noha már túlhaladtunk rajta — a 25-ik §-ra. Ugy hiszem, nem ugy méltóztatnak érteui azon kifejezést, hogy „a felebbviteli bíróságoknál azonban az ily kisajátítási ügyek soron kívüli elintézés előnyében részesülnek" ... (Felkiáltások: El van már intézve! Tul vagyunk rajta.') nem ugy méltóztatnak érteni, hogy a kisajátítási ügyek közt nem lesz sor, hanem ugy, hogy mások felett előnyük lesz. De ha e kifejezést ki nem igazítjuk, akkor azon eset állhat elő. hogy a kisajátítási pörök közt egyikét előveszi a biróság, míg a másikat heverni hagyja. (Felkiáltások: Menjünk tovább! Ezen már tul vagyunk !) Csengery Imre jegyző (olvassa a 27-ik §-t.) Várady Gábor: Előbbenimegjegyzésemhez képest, kérem a 27-ik §. első sorából az „itélet" szót kihagyatni. Csengery Imre jegyző: Nem méltóztatott észre venni, hogy kihagyatott. Kerkapoly Károly előadó: Tökéletesen méltányolván a képviselő ur megjegyzését, a szerkezetből már ki is töröltetett az „itélet* szó. Várady Gábor: Tisztelt ház! ügy látom, nem vagyunk határozatképes számmal; aztán ugy is bajos lesz most az egészet bevégezni, holott 3 órakor ülés lesz, az idő pedig előhaladt. 37*