Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.
Ülésnapok - 1865-194
CXC1V. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Deez. 19. 1867.) 247 hatott meg a t. pé nzügymíniszter urnák azon három szabatos pontba összefoglalt előadása , hogy ő mért nem állhat el a törvényjavaslat szövegétől. Azt mondja ugyanis, hogy azért nem állhat el először, mert a módositvány elfogadása által több százezer család fosztatnék meg kenyerétől. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Nem ugy van! (Többen : Az egyedáruság megszüntetése állal!) Madarász József: Tehát, hogy az egyedáruság megszüntetésével több százezer család fosztatnék meg kenyerének keresésétől. Ezen állitásnak helyes voltát nem fogadhatom el: nem fogadhatom el azért, mert azon több százezer család az egyedáruság megszüntetése után is foglalkozhatik a dohánytermeléssel, sőt azt merem állítani, hogy az egyedáruság megszűntével a több százezer családon kivül még több millió is foglalkozhatik. (Derültség a jobb oldalon. Fölkiáltások'. Nem áll! Nem is tagadta senki.') Pulszky Eerencz előadó: De ki veszi meg ? Madarász József: Szabad legyen a t. középponti előadó ur közbeszólására nyilvánítanom, hogy én ugy hiszem, nem az államnak és képviselőháznak köréhez tartozik arról gondoskodni, hogy az országnak, például a búzában előállított termékeit ki vegye meg; a kormánynak mindenesetre kötelessége mindent elkövetni, hogy közlekedési eszközök előteremtése és kereskedelmi szerződések kötése által módot nyújtson a nemzetnek minél többet eladni; de hogy ki vegye meg a termékeket, Péter-e vagy Absolon, az nem tartozik hozzá. Átmegyek a t. pénzügyminiszter ur második észrevételére : hogy az államnak ezen jövedelmét, a mit a monopóliumból kap, mással alig lehetne pótolni; és összevonom a harmadik tétellel, melyben azt mondja, hogy a birodalom a monopóliumból 20 — 22 millió jövedelmet kapván, arról ezúttal le nem mondhat. Meglehet, hogy szerencsétlenül jegyeztem^fel t. pénzügyminiszter ur szavait.... Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Ugy van! Szokása! Madarász József:... de én ilyformán jegyeztem fel. Szabad legyen tehát véleményemet kijelentenem: hogy én is elismerem, hogy az államnak lehetetlen kormányozni magát azon kiadások és bevételek nélkül, melyek az állam fentartása-, kormányzása- és igazgatására szükségesek. De, mint reménylem, már hat hónap óta éljük ezen alkotmányos boldogságot; örökre ezen átmeneti időszak csak nem szándékoltatik fentartatni. (Többen: Nem bizony!) Azt is hiszem, hogy hazánknak, nem csak e fél év alatt tanulmányozta már a pénzügyminiszter ur, bizonyára az előbbi időben is, hogy minő károkat tesznek Magyarország nemzetgazdaságának azon látszólagos jövedelmek , melyek a dohányegyedáruság által, most a dohányjövedék által fognak előidéztetek Én, adja az Isten, óhajtom — tudom, meg fogják önök szavazni — ne legyen ezen egy év ismét oly átmeneti idő, mely aztán a többi éveket ismét átmeneti idővé tegye : (Ugy van ! a bal oldalon) óhajtom,mert velemegyütt mindnyájan fogják önök '• tudni, hogy az államkiadások fedezéséről gondoskodni kell; de ha van oly jövedelem, mint minő a dohányjövedék, mely a legszegényebb, és igy legtöbb népnek szükséges — Magyarországban én kárhoztatom őket, hogy miért szipákolják el keresményüket ; de nem tehetek róla, ha már természetökké vált — akkor, engedelmet kérek a t. pénzügyminiszter úrtól, okvetlen kötelessége a kormánynak gondoskodni más módokról, hogy máskép fedeztessenek az államnak kiadásai, más adók által. Például, én gondolom, a t. miniszter urakkal együtt fogok (Halljuk! Halljuk!) majdan szavazni, mikor azon jövedékről és arról lesz a szó, hogy minő adónemekkel pótoltassanak az ország kiadásai; reménylem, hogy alkotmányos reformok terén. (Közbeszólások: Szavazzunk !) a progressiv adóra nézve együtt fogunk szavazni. (^L jobb oldalon valaki: Communismus!) Engedelmet kérek, igen sajnálom, hogy előadásaim többnyire ily szavakat idéznek elő. A t. jobb oldal részéről e szót hallottam: communismus. Igen szeretném, hogy legyen benne a ház naplójában ; (Zaj, ellenmondás) igen szeretném, hogy azon t. képviselő ur eíőállana határozottan, és megmutatná azon czélzatokat, azon irányzatokat, melyeket ő communismus alatt ért. (Zaj.) Én azt mondom, t. ház, ma, és még eddig nem taga ittam, hogy én a socialis reformok barátja vagyok, és azt hiszem, hogy csak a legközelebb lefolyt tárgyalások alatt az államadósságokra nézve épen én a magánjogi tulajdon szempontjából védelmeztem indítványomat, és akkor e szót használni: communismus, épen itt, hol arról van a szó, hogy az állam kiadásai mikép fedeztessenek, se nem értem, se nem tudom; de reménylem, azon képviselőtársam — nem tudom, ki volt — ünnepélyesen is e háznak szószékéről mindnyájunk előtt ki fogja mutatni, (Ellenmondások a jobb oldalról, nagy zaj) mit ért ő azon communismus szó alatt. Ezek után igen sajnálván. hogy kénytelen voltam ezen nyilatkozatot tenni: pártolom Várady képviselőtársam indítványát. [Szavazzunk!) Ivánka Imre; E napokban oly gyakran láttuk, hogy igen eltérők nézeteink, és sajnálattal tapasztaltam, hogy nem igen vagyunk hajhndók engedni egymásnak egy vagy más nézetben; de ma örömmel constatálhatom, hogy a jobb oldalnak egyik jkitünő szónoka, Kerkapoly képviselő ur maga fejezte ki azon nézetét, hogy a törvényjavaslat szövegében foglalt és az általunk ennek