Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-194

246 CXCIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Deci. 19. 1867.) majdan az országgyűlés feladata lesz. Ha ez igy van, ugy óhajtom, hogy Várady Gtábor indítvá­nyát fogadja el a ház: mert minek akkor szólani a törvényben egyenlő törvényekről? Hiszen azt eszközölni akarni a törvényhozásnak, hogy egyen­lők legyenek a törvények, igen is lehet; de a tör­vényhozásnak maga tulajdon kezét azzal megkötni, hogy előre ilyest mondjon ki, vélekedésem szerint nem helyes. Pedig ha előre kimondjuk ezen tör­vényben, hogy egyenlő törvények alkottassanak, kérdem akkor, hol fog lenni a háznak szabad in­tézkedése ? Én tehát Várady Gábor indítványát pártolom. Kerkapoly Károly: T. képviselőház! Én is részemről tökéletesen helyeslem azokat , miket Nyáry Pál t. képviselőtársam előadott; én is azt hi­zem, hogy illik hozzánk, sőt kell, hogy tegyük, hogy ha egyszer a nagy terhek elvállalásakor azon elvet hangoztatjuk, hogy dolgozzunk, nyissuk is meg a tért, hogy a ki dolgozni akar, dolgozhassék. De minden monopólium nem csak a termelésre, hanem az elárusitásra nézve is bizonyos tekintet­ben elzárása a térnek a mívelés eló'tt; és épen azért engem is aggasztott és engem sem nyugta­tott volna meg ezen egyesség eredeti szerkezetében, mert abban a munkatér elzárása világosan és ha­tározottan ki volt mondva; és megvallom, hogy egyike voltam azoknak, kik részükről is ugy hitték, hogy az egyedáruság eszméje a szövegből kika­gyassék, és helyette oly szó használtassák, mely csak a jövedelmet kivánja biztosítani, nem pedig f a módozatot is, mely a jövedelem eszközlésére vihet. Es e tekintetben bátor vagyok Bónis Sámuel t. barátom előadására megjegyezni, hogy a minisz­ter ur nem csatlakozott volna ezen szöveg módosí­tásához, mely által az egyedáruság szó a jövedék­kel lett Isicserélve, ha az által nem akart volna egy elvet feladni, mely iránt a házban sympathia nem tapasztalható. [Helyeslés.) De épen azért adta fel azon elvet a szóval, hogy csak a jövedelem bizto­sítása salváltassék, ellenben a módozat kérdéssé té­tessék. Ezen kérdés megoldása részemre nézve nem kérdés; de ugy hiszem, a házra nézve sem kérdés; azért engem is megnyugtat az, hogy ezen módozat nem tart tovább, mint a jövő évben. Mindannyian elismerjük, hogy ez úgyszólván a kényszerűség pa­rancsa, mert a jognak létesítésére és kimunkálására idő kell. Röviden abban vonom össze véleményemet, hogy részemről is feladatunknak tartom azt, hogy megnyittassék a tér a dolgozhatásra; de megjegy­zem azt is, hogy ennek már a törvényben világos nyoma van az által, hogy az egyedáruság eszméje mellőzve van, és a súly e jövedelem biztosítására van fektetve. A mi a törvény azon szövegét illeti, hogy egyetértőleg , vagy egyenlő törvényekről le­gyen benne szó, azt hiszem, hogy az intentióban nincs köztünk különbség. Mindegyikünk azt akar­ja, hogy az országgyűlés egyetértőleg állapodhas­sák meg a hozandó határozatokban. Ha azt látnám, hogy ezen kifejezés, amely egyenlő törvényeket ki­ván,az egyetértéstmegszoritaná akképen,hogypusz­tán egyforma határozatokat fogadhatnék el, magam sem járulnék hozzá. De legalább az én meggyőző­désem szerint itt az „egyenlő" szó nem tesz többet, és nem is szabad, hogy többet tegyen, mint a XII. t. ez. ide vonatkozó § a, melyben a czélki van je­lölve, melynek biztosítva kell lennie, akár egyet­értőleg hozandó határozatokkal, akár egyenlő tör­vényekkel. Azon czél pedig az, hogy oly intézke­dések ne tétethessenek, melyek által egyik fél javára a másik fél jövedelmei megcsonkíttassa­nak. Akár egyenlően, akár egyetértőleg lesznek hozandók a határozatok, az teljesen mindegy: a czél mindig az lesz, hogy olyasmi ne történhessék, mi hogy ne történjék, arról gondoskodva volt a 12-ik t.cz. 66. §-ában.Véleményem szerint tehát ezen szóra se az egyik, se a másik félnek nagy súlyt fektetni nem szükség; én legalább nem fektetek. (Bal/elöl: Tessék hát elfogadni!) Én legalább részemről el is fogadom. Madarász József: T. ház! Ha az előttem szó­lott t. képviselő ur nem fektethet nagy súlyt arra, vajon ezen szó: „törvény..." Kerkapoly Károly: Egyenlő törvény! Madarász József:.. tehát „egyenlő törvény" maradjon-e, s ha az alatt mást nem érthet, mint a mit Várady képviselőtársam óhajtott, ugy hiszem: „egyenlő rendszabályok" Kerkapoly Károly: „Egyetértő!" Madarász József:... akkor, ha ez ugyanazt jelenti : azt hiszem, lehetetlen, hogy midőn e rész­ben másik képviselőtársunknak aggálya van, hogy el ne fogadhatná a Várady képviselőtársam által ajánlott módositványt, miután az ugyanazt fejezi ki. (Fölkiáltások a hal oldalon: Ugy van! Zaj.) Kerkapoly Károly: El is fogadom! Madarász József: Oka annak, hogy én is néhány szóval részt vegyek a tanácskozásban, az, {Halljuk!) hogy én is helyeslem mindazokat, mi­ket Nyáry Pál t. képviselőtársam előadott. Igen szeretem, hogy a t. jobb oldal szónokai és a t. pénzügyminiszter által megnyugtattattunk az iránt, hogy az egyedáruság helyett a jövedék szó azért alkalmaztatik a t. képviselőház által, mert a képvi­selőház is meg van győződve azon elvek igazsága felől, a melyeket Nyáry Pál és Bónis Sámuel kép­viselőtársaim kifejeztek és nemzetünk eddig mindig magáéinak vallott; és azért is vagyok kénytelen Várady Gábor képviselőtársamnak módosítását pártolni, mert, sajnálom ugyan, de nem nyugtat-

Next

/
Thumbnails
Contents