Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-193

CXCÍII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 18. 1887.) 229 törvény is kijelöl, és mely szerint kizárólag csak azon vasutakra nézve történjék a két minisztérium megelőző egyetértésével intézkedés, a melyek közös intézkedéseket igényelnek. Ma, t. ház, nem volnék képes meghatározni, lesznek-e egyátalában oly vasutvonalak, melyek közös intézkedéseket tesznek szükségessé, vagy nem; de igenis az államadósságokra hozott törvény határozottan kimondja, hogy a vasut-ügy egészben financialiter közigazgatásilag, területileg elválasztatik. Mielőtt ezen területi elválasztás megtörtént volna, csak egyről kellett gondoskodni: a közigazgatási módról. Közönségesen tudva van, hogy a vasúti forgalomra nézve, nehogy annak folytonossága megakasztassék, mindenek fölött egyöntetű, öszhangzó szabályzat kívántatik. Midőn a magyar kormány átvette a teendőket, a honi vasutakra nézve nem lehetett egyátalában a fenálló szabályzatokat pótolni, mert nem voltak mások. Bevallom, hogy a közigazgatási intézkedés, hogy azon intézkedések, melyek törvény szerint magánjogi viszonyokat alapitanak meg, név szerint épen az u. n. „BetriebsReglement, "melyetüzleti rendszabály nevezete alatt ismerünk sok tekintetben nem elégséges, a menynyiben a magánjogot nem őrzi meg kellőképen; és igy a törvényhozásnak gondoskodni kell jelesen arról, hogy ez módosittassék. De ajelen pillanatra nézve, azt hiszem, hogy a rósz törvény is jobb a semminél, (Hosszas élénk helyeslés a középen) mert a szabályzat hiánya merőben megakasztotta volna a forgalmat, még pedig az országnak legnagyobb kárával. (Tetszés a középen-) Erre nézve csak egyet hozok föl. (Halljuk!) T. barátom Várady Grábor megütközött abban, hogy a szakasz azon intézkedést foglalja magában, mely szerint egyenlő elvek szerint rendeztessék az üzlet itt és ott. De ebből még koránsem következik az, hogy politikai, kormáuyzati utón történjék az intézkedés egyenlő elvek szerint és centralizáltan; hanem szerintem következik igenis az, a mi az egész müveit világon, név szerint épen azon területen, melyre a t. képviselő ur hivatkozni méltóztatott, a német vámegyesületben és a német vasutaknál észlelhető: hogy t. i. társulatok tisztán társulati téren egyesülnek, és a társulati téren egyesülve alapszabályokat dolgoznak ki, melyeket az illető kormánynak helybenhagyása és szentesítése után életbe léptetnek, és ezek alapján vitetik az egész üzleti kezelés mindenütt a világon. (Tetszés a középen?) Ennek következése az, hogy ma megindíthatunk vonatokat, ha tetszik, Pesttől Barcellonáig, megindíthatunk egész Vársóig, de Vársón tul nem : mert a világon csak egy állam van, mely ezen elveknek nem. hódol, és ez állam Oroszország. Oroszox'szágon kívül az egész világon elfogadták ez elveket, és Magyarország e rendszabályok fentartásának köszönheti azt, hogy az idei rendkívüli gabonakivitel tekintetében képesek voltunk eleget tenni az ország kívánságainak. (Tetszés a középen.) Az idén történt először, és nem épen a magyar kormány befolyásán kívül, hogy hazánkban porosz, franczia és belga vasúti kocsik, sőt egész vonatok fordultak meg, melyek szükségünkből kisegítettek. (Helyeslés.) Csak ezen rendszabályok fentartása által vált lehetőséggé, hogy a franczia kormány képviselői jelenleg Pesten vannak, egyenesen egyezkedve a a magyar kormánynyal; és jelenthetem a t. háznak, hogy sikerült egyességre jutnunk; mely szerint deczember 15-től kezdve naponkint eg)renesen Franeziaországból három külön vonat fog Pestre érkezni a végből, hogy gabonánknak fölöslsgét kivigyék. Ekként egyenes összeköttetés fog létesülni a franczia és magyar vasutak közt, és e szerint havonkint legkevesebb 20 külön vonat fog egyenesen Franeziaországból idejönni. (Elénk hoszssas tetszés.) Az ország jelen állapotában igen nevezetes segítség ez, és hogy azon esetben, ha az emiitett szabályok fen nem állnának, éa azok teljes érvényben nem tartatnának mindaddig, mig a magyar törvényhozás azokon nem fog változtatni, hogy, mondom, azon esetben, ezen ténynyel dicsekedni nem lehetne : az igen természetes. (Helyeslés a középen.) Tisztelt barátom azt monda, hogy nem reméli, hogy a magyar kormány ezen javaslat elfogadása által hatályon kívül kívánta volna helyezni a magyar magánjogot, és hogy ezek ellenében az osztrák törvényeket, a polgári törvénykönyvet kívánta volna behozni, becsempészni. E részben bátor vagyok azon két okmány keletkezésére vonatkozólag, melyek e 8-dik szakaszban fölemlittetnek és melyekre hivatkozás történt, a következő rövid felvilágosítással szolgálni. (Halljuk!) Ami az 1851-iki nov. 16-ikai vasúti üzletrendet illeti, az, mint közönségesen tudva van, nem foglal semmi egyebet magában, mint közönséges, közigazgatási és rendőri szabályokat egyfelől azon társaságokra nézve, melyek a vasutakat kezelik, más részről azon közönség szamára, mely ezen vasutakat használja. De, mint mondám, ezeket nem ugy fogadja el a magyar kormány, és ezeknek elfogadása nem ugy hozatik javaslatba, mint ha rajtok változtatni nem lehetne, hanem ezek mintegy a szükséget pótló intézkedésekként fogadtatnak el, a melyek azon időpontban fognak megváltoztattatni, midőn a két minisztérium közös megállapodását a két törvényhozás elé javaslatként terjesztendi. (Helyeslés a középen.) A mi az 1863-iki június 30-ikai vasúti üzleti szabályokat illeti, ezeknek valósággal érdekes és