Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-193

230 CXCIII. OBSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 18. 1867.) tanulságos keletkezésűk van; és bátor leszek azt j Töviden érinteni. (Halljuk! halljuk!) Midőn a vasúti forgalom Európában nagyobb mérveket vett fel, igen természetes, hogy többé kielégítők nem lehettek azon szabályrendeletek és törvényes intézkedések, melyek azon időig a kö­zönséges fuvarozásra nézve fenállottak ; kellett te­hát ezen nagyobb mérvű forgalomnak megfelelő szabályokról gondoskodni. Az első szabályzat, mely lehető egyszerűséggel az egész forgalmi kö­aönségre nézve lehető könnyen megérthető módon felállíttatott, a vasúti társaságok gondoskodása folytán keletkezett. Ezek ugyanis mindenek fe­lett érezvén ily szabályok szükségét, a kezdemé­nyezést magok ragadták meg. De ha szükséges volt is azokról gondoskodni, egyes vonalnak egyes állomásai közt: még inkább kellett gondoskodni erről akkor, midőn a forgalom egy egyes vonalról átment a második, átment a harmadik vonalra, a hol különösen a spediteurök közbenjárásának mellőzé­sévelatársaságoknak magoknak kellett egy etértőleg intézkedniök. így történt, hogy 1847-ben már meg­alakult az úgynevezett német vasúti egylet, mely közös szabályokat, mondhatnám, alapszabályokat fogadván el, ezeket a maga részéről életbe léptette. Miután azonban e kezdeményezés egyoldalú volt és a szállító társaságok részéről történt, természe­tes, hogy azzal a kereskedelmi világ mindenben nem volt megelégedve. így történt az, hogy a ke­reskedelmi nagy gyülekezetek, melyek Német­országban tartattak, a hiányokat pótolni igyekez­tek. E módon keletkezett nevezetesen Poroszor­szágban a kereskedelmi törvénykönyv, melynek egyik lényeges részét képezi épen az itt felhozott 1863-ik évi június 30-ikai vasúti üzleti rendszabály: mely tehát nem Ausztriában keletkezett, nem is osztrák törvény, hanem a német kereskedelmi tör­vénykönyv egyik ágazata, melyet már egész Német­országban mindenfelé elfogadtak, sőt mely Német­országon kivül is sok államban fenáll. (Tetszés a középen.) Mind ezzel nem akarom azt mondani, hogy e rendszabály mindenképen kielégítő. Tudom, hogy nevezetes hiányai vannak ; tudom, hogy különösen azon intézkedései miatt, melyekre az előttem szó­lott képviselő ur hivatkozott, ugy mint a reclamatió, a kártérítés és raktározás, stb. hiányossága miatta magyar kereskedőknek több ízben alapos okuk volt panaszt emelni. De erre csak ismét azt mondom, mit az imént mondottam, hogy a rósz törvény is jobb a semminél, (Elénk helyeslés a középen) és en­nélfogva ezen intézkedéseket is fen kell tartanunk mindaddig, mig jobbakkal nem pótolhatók; fog­juk pedig pótolni a törvényhozás utján, {Helyes­lés a középen.) A mit a t. képviselő ur — ha jól értettem — az ország területére vonatkozó engedélyekre, azok kiadására és azon egyenlő elvekre nézve méltóz­tatott mondani, melyek szerint ezekre nézve az in­tézkedések történnek : röviden a következőket vá­laszolom. (Halljuk! halljuk!) A minisztérium keblében, különösen az ujabb engedélyekre vonatkozólag, sok kérdés fordultelő, és azt hiszem, közel idő múlva szerencséje lesz a minisztériumnak az e téren meginditott munkásság eredményét a t. háznak bemutatni. A mi ezen en­gedélyeknek minden részeiben való kiállítását és készitését illeti, bátran állithatom , hogy azok a legtisztább öszhangzásban állnak a magyar törvé­nyekkel, és hogy törvényes tekintetben se kor­mányzati, se közigazgatási téren kifogás alá nem eshetnek. (Tetszés a középen.) Ezen intézkedések tökéletesen függetlenül és önállólag történtek. A mi azon hatóságot illeti, melyre a t. képvi­selő ur méltóztatott hivatkozni, t. i. a vasúti főfel­ügyelőséget : erre nézve is van szerencsém jelen­teni, hogy igen is a minisztérium keblében fönáll a magyar királyi vasúti főfelügyelőség, a mely minden teendőit közigazgatási téren azon utasítá­sok következtében teljesiti, melyeket a miniszter ur ő nagyméltósága rendeletéből vesz, és melye­ket még szabatosabban fog gyakorolni azon meg­állapítandó szabályzatok által, melyek, itt hozatván, a minisztérium részéről fognak neki kiadatni. E részben is az ország függetlenségét, vala­mint az önálló intézkedés jogát fentartva látván, nem osztozhatom a t. képviselő ur által előterjesz­tett aggodalomban, s azért azt hiszem, hogy a szö­veg, ugy mint eredetileg megállapittatott, elfogad­ható. (Elénk helyeslés a középen.) Ha a t. képviselő urnák valamely észrevéte­lére nem terjeszkedtem volna ki, méltóztassék az aggodalmas pontot előadni, és iparkodni fogok aggodalmait '.eloszlatni; de ugy emlékszem, hogy minden észrevételére válaszoltam. (Elénk hosszas éljenzés a középen.) Elnök: A kik a 8-ik czikket változatlanul elfogadják, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) Ennélfogva a 8-ik czikk változatlanul megmarad. Mihályi Péter: (olvassa a 9-ik czikket.) Wass Sámuel gr. : Bocsánatot kérek a tisz­telt háztól: de kénytelen vagyok e pontnál ismét a t. ház figyelmét igénybe venni. Ugyanis a kon­zulságokat illetőleg, mind a bel, mind pedig a kül konzulságokra nézve nagy fontosságú kérdések keletkezhetnek, s épen e tekintetből nem fog ártani, ha a konzulságok elrendezésében kellő óvatosság­gal jár el a t. ház. A konzulságok ama nem csekély fontosságú kereskedelmi közegek szoktak lenni, melyeknek direct közbejövetele által létesülnek a kereske­delmi összeköttetések országok és népek között.

Next

/
Thumbnails
Contents