Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-193

220 CXCIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 18. 1867.) az hozatott itt fel, hogy épen az is jele, hogy szó sem lehet arról, hogy mi beolvasztattunk volna, mert tételét meg lehet forditani s azt is lehet mon­dani, hogy miután az osztrák alattvalók se hasz­nálhatják kizárólag saját szinöket, ebből azt lehetne következtetni, hogy ők is megszűnnek osztrákok lenni a mint elhagyják hazájokat, s hogy mintegy ők olvadtak volna belénk. Engedelmet kérek : azt tartom, hogy ez nem igy van; megjegyzem azon­ban mielőtt ezt indokolnám, hogy én a beolvadás­nak is, igaz, ellene küzdöttem, de ellene küzdök az összeolvadásnak is, s én nem kívánom se a ma­gunk érdekében, se az ó' érdekűkben, hogy össze­olvadjunk : én meg akarok maradni a mi jog sze­rint vagyok , s óhajtom, hogy ők is maradjanak osztrákok. De a mi a képviselő ur észrevételét illeti, csak egy különbségre vagyok bátor figyel­meztetni a t. házat. Lehetne mondani, hogy az osztrák alattvaló szűnt meg osztrák lenni, a mint a hajóra lépett; lehetne mondani, hogy ő olvadt belénk, ha azon konzulságok, melyek ügyét védeni fogják, magyar konzulságoknak hivatnának. De engedelmet kérek, minthogy a védelem az osztrák konzultól és az osztrák külügyminisztertől szár­mazik, az osztrák megmarad osztráknak, de mi elveszítjük a világ előtt nemzetiségünket. (Tetszés a bal oldalon.) Én tehát Somossy Ignácz módositványát pártolom. Elnök: A 6-ik czikk első' pontja fog szavazás alá bocsáttatni. Még Bánó Miklós képviselő ur is kívánja módositványa fölolvasását. (Derültség.) Mihályi Péter jegyző (fölolvassa Bánó Miklis módositványát) Elnök: Ugyanezen czikkre nézve Wass Sámuel gr. is adott be módositványt: ez is fel fog olvastatni. Mihályi Péter jegyző (fölolvassa Wass Sá­muel gr. módositványát.) Elnök: A kik az eredeti szakaszt akarják megtartani, álljanak fel. (Megtörténik. Fölkiástások: Ellenpróbát!) A kik nem fogadják el, álljanak fel. (Megtörténik) A többség az eredeti szerkezetet tartja meg. Ugyanezen czikknek egy másik pontjára nézve Radics Ákos ur jelentett be módositványt. BadiCS ÁkOS: Tisztelt ház! A ki azt állítja, hogy az ausztriai Lloyd Magyarország speciális kereskedelmi érdekeit előmozdította volna, vagy hogy azt kitűzött czélunkhoz képest jövőben előmozdíthatná, annak ez úttal csak azt válaszol­hatnám , hogy a lajtántuli országok kereske­delmi érdekeit sem mozdíthatta elő, legalább nem mozdíthatta elő azon mértékben, a melyben a nyúj­tott subventió magasságához képest aat jogosan követelhették volna. Ha e társaság átalában vala­mit előmozdított, akkor azt hiszem, csakis saját erszénye érdekeit és a monopolizálásra való törek­vést mozditotta elő. (Igaz !) Fő feladata e szerződött ausztriai Lloydnak a posta-szállítást eszközölni és minél több keres­kedelmi összeköttetést létrehozni. Azonban ugy a posta-szállitást, mint 'szintén a kereskedelmi ösz­szeköttetést illetőleg, bátran állithatom, hogy ha mi a ránk háramló haszon arányához képest akarnánk e társaság évi subventióriálásához járulni, akkor, főleg a konzulságok jelen függési viszo­nyai és szervezete folytán, melyre nézve a ke­reskedelmi miniszter ur iménti előadásában se adhatott megnyugtató felvilágosítást, az álta­lunk fedezendő évi járulék inkább minus mint plus fogna lenni. Tudtommal az ausztriai Lloyd­társaság hetenkint csak három ponton érinti a magyar korona tengerpartját, ekkor is csak né­hány perezre, természetesen azért, hogy Trieszt városára e pontokon kereskedelmi összekötteté­sek létre ne jöhessenek. Hajóiból ekkor egyet sem építtetett saját tengerpartunkon, holott pedig ama 1 7 millió frt. subventióhoz, melyben ekkorig részesült, Magyarország legalább is 6 millió frttal járult. így a társaság jövedelmi adójára nézve sem tudjuk, hogy hányadán állunk; csak azt tud­juk , hogy még néhány évig, és a mint a fiumei vasúti előmunkálatok jelenleg állanak, azt hiszem, hogy még hosszabb ideig is, semmint óhajtanok, Magyarország nyers terményforgalmából fogja meríteni jövedelmének nagy részét. Ha tehát mi ezen kívül a társaságot még subventióban is ré­szesítjük, akkor azt hiszem, hogy jogos és méltá­nyos követelés tőlünk megtudni: vajon a jöve­delmi adónak mekkora részét fogja-e társaság a magyar kincstárba szolgáltatni ? Egyébiránt mutassa ki nékem a t. kereske­delmi miniszter ur azon hasznokat és előnyöket, melyek e társaság működéséből ránk háramolnak, és én hajlandó leszek e kimutatott hasznok és elő­nyök arányához képest a társaság évi subventió­jához hozzájárulni; de határozottan kikötöm magamnak, hogy a külön magyar tengeri hajózási vállalat megalakulását ne hátráltassa, és azon kí­vül az annak szükségképen nyújtandó előnyöket és államsegélyezést semmi szin alatt ne korlátoz­hassa. Meg vagyok győződve, hogy a lajtántuli országok csak örömmel fognák üdvözölni az ily külön tengeri hajózási vállalatot, mely végre őket is kiszabaditandja az ausztriai Lloyd elviselhetet­len egyedárusága alól. (Helyeslés.) Azt óhajtom még megjegyezni, hogy tudtom­mal az ausztriai Lloyd magán társaság, mint magán társaság kötött szerződést az állammal, következő­leg, mint ilyen, igénytelen felfogásomszerint a külügyminiszter hatásköre alá nem is tartozhatik.

Next

/
Thumbnails
Contents