Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.
Ülésnapok - 1865-193
CXCÍII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 18. 1867.) 213 Á tenger épen oly közös minden emberrel, mint a lég. Ha lég nem volna, nem élhetnénk; ha tenger nem volna, nem kereskedhetnénk. A tenger épen olyan átalános szabad kellék a kereskedésre, mint az életre a levegő. Ez volt e szakaszra nézve észrevételem. De van még egy átalános észrevételem egy másik szakaszra nézve, t. i. azon szakaszra, melyben az mondatik, hogy mind két államterület tengerpartjain mind két fél kereskedelmi tengerészeiénél egyforma tengeri magánjog fog alkalmaztatni. E részben hivatkozom t. miniszter urnák szavaira, ki épen most méltóztatott mondani, hogy akkor sértetik meg a törvényhozás joga, ha attól bár mi részben, bár mi olyan tárgyat elszedegetünk, mely oda tartozik. Hibázik tehát ezen szerkezetben az, hogy ezen tengerészeti törvény a magyar törvényhozás elé is hozassák; következésképen alázatos nézetem szerint igy kellene azt interpretálni. E szavak után: „Minikét államterület tengerpartjain mindkét fél kereskedelmi tengerészeiénél egyforma tengeri magánjog fog alkalmaztatni," kell, hogy jöjjön ezen hozzátétel: „mindkét félnek törvényhozásai által alkotott törvények szerint:" mert ha ez bele nem jön, ugy fog előtűnni azon rendelkezés, mintha Magyarország törvényhozásának hire , tudta és beleegyezése . illetőleg szentesítése nélkül is lehetne tengerészeti törvényeket alkotni, anélkül, hogy mi arról tudósíttatnánk. Ajánlom ezt alázatos tisztelettel figyelműkbe. Gorove István közgazdasági miniszter: Tökéletesen méltánylom előttem szólott képviselő ur észrevételeit- csak azon megjegyzésem van, hogy e törvényjavaslat ezime: „ Vámszerződes a magyar korona országai és ő felsége többi országai között." Azon kikezdésben, melyet említeni méltóztatott, kivan fejezve, hogy mind azon ügyeket illetőleg, melyek a tengerészeire és a többire vonatkoznak, egyforma törvényes rendszabályok fognak a két fél között egyetértőkig megállapittatni. Itt tehát a két fél alatt ő felsége többi országai és Magyarország értetnek. Ez tehát Magyarország országgyűléséből soha sem fog el vonatni, és a kormánynak sem volt szándéka azt a törvényhozástól elvonni. (Helyeslés a jobb oldalon.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Mindenek előtt szabadságot veszek magamnak Bernáth Zsigmond képviselőtársam által ezen tárgyra nézve tett két észrevételére válaszolni. Azt méltóztatott mondani,hogy e törvény szembekötve készült. E tekintetben határozottan nyilatkozhatott!, hogy a minisztérium, ezen törvény elkészítésénél és az egyesség megkötésénél nem szembekötve járt el, hanem az ország minden érdekeit igyekezett érvényesíteni. Ez volt föladata, annyival inkább, minthogy a XII. törvényezikk 61. §-a I határozattan azt mondja , hogy „a két fél felelős l minisztériuma közös egyetértéssel készítse el a | szövetségi részletes javaslatot, és terjeszsze azt | mindegyik illető országgyűlése elé." Ugy hiszem, a t. képviselőház sem fogja magára venni azt, hogy e törvény megszavazásánál szembekötve kívánna eljárni, mert ezen tőrvényjavaslatot illetőleg, melyet a 61-dik pont értelmében terjesztett a minisztérium a ház elé, kellő idő adatott, hogy azt minden képviselő figyelmesen tanulmányozhassa, és mindenkinek, ki a részletekkel meg akart ismerkedni, a mint az az előttem szólottak előadásából is látszik, a szüksé| ges adatok rendelkezésére állottak. A másik állítása t. képviselő urnák, melyre nézve bátor vagyok észrevételt tenni, az, hogy az egész törvényjavaslat tapogatódzás. Bárki, ha részI rehajlatlanul és elfogultság nélkül megvizsgálja I e gy es pontjaiban ezen kereskedelmi szerződést, i meg fog győződni arról, hogy mindenütt az orj szagnak nem csak anyagi érdekei, de a törvényekben gyökerező jogai biztosítva vannak, és a minisztérium ezen egyesség kötése alkalmával azoknak érvényt kívánt szerezni. (Helyeslés a jobb oldalon.) Egyébiránt áttérve a fönforgó kérdésre, i a lobogó kérdésére, azért kívántam fölszólalni, mert ! a viták folyamában még nem hallottam megemJ liteni egy lényeges szempontot, melyből nekünk e j kérdést tekintenünk kell. Mi ezen lobogó ? E lobogó nem más, mint a vámszövetségnek, melyet kötünk, kifejezése. Még az esetben is ; ha Magyar1 ország teljesen önálló és független állam volna, nem ugyanazon fejedelem alatt állana, mint a birodalom másik fele, és ha ezen másik féllel váni; és kereskedelmi szerződést kötne: ennélfogva a külföld irányában kereskedelmi képviseltetése és igy lobogója is közös lenne. Hivatkozom egy példára. (Halljuk!) Megkötötték a német vámszövetséget; több souverain állam egyesült. Mihelyt megkötötték a vámszövetséget, ennek természetes következménye volt, hogy egy és ugyanazon lobogót kellett választaniuk, csak egy és ugyanazon lobogó alatt jelenhettek meg a tengeren. Miért ? Mert a kötött szövetség folytán és annak értelmében ez államok minden kereskedelmi képviseltetése, minden vámszabályzata tökéletesen egyenlő lévén a külföld irányában kereskedelmi szempontból egy államot képeztek. Ha tehát ily eljárás követtetett a német vámszövetségben, hol egészen önálló souverain államok szövetkeztek: igen természetes, hogy midőn mi a birodalom másik felével vám és kereskedelmi szövetségre lépünk, a külföld irányában ugyanegy lobogót kell megállapítanunk. Hogy pedig ezt nem anyagi érdekeink, hanem minden törvényes jogunk teljes méltánylásával
