Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.
Ülésnapok - 1865-193
21() CXCIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 18.1867.) ország vizein magyar lobogót viseljen, senki kö- ' ziiiünk kétségbe nem vonja; és csak igen fájna j bármelyikünknek, ha magyar hajótulajdonos mást ' tűzne föl, mint magyar lobogót. Halász Boldizsár : Tisztelt ház ! Somossy | Ignáez képviselő urnák indítványa, illetőleg javas- i lata — mert nem indítvány az, hanem javaslat — ragaszkodik a fenálló törvényekhez. Igaz, hogy a miniszter ur azt mondotta, hogy a háznak jogában áll a fenálló törvényeket módosítani; de igaz az is, hogy mellőzni sincs joga. Ha tehát a t. ház azt akarja, hogy az 1848-ki nemzeti lobogóról szóló törvény megszüntettessék, méltóztassék azt megszüntetni. Egyébiránt a mi illeti azon összevegyitett lobogókat — a melyekre bátran el lehetne mondani: ... Congestaque eodem Non bene junetarum discordía semina rerum — igaz, uraim, szomorú helyzetben vagyunk mi, | midőn {Zaj) — már méltóztassanak megengedni, én abban vagyok — midőn a kereskedelmi miniszter ur azt mondja, hogy a magyar kereskedelmi hajó csak addig magyar hajó, mig a sík tengerre ki nem száll... Gorove István közgazdasági miniszter: Azt nem mondottam! Halász Boldizsár:... a mint oda kiszáll, lesz belőle osztrák hajó, mert már akkor a magyar kereskedelmi miniszternek semmi joga nincs hozzá, hanem ott van a külügyér. Hát, uraim, már a kereskedelmünk is külügy ? {Nagy zaj, derültség.) s Magyarországnak lobogóját nem szabad a sík tengeren, mint olyat, sehol mutatni ? (Dehogy nem !) Es miért nem szabad ? Gorove István közgazdasági miniszter: Nem respectálnák! Halász Boldizsár: A mely nemzetnek lobogóját a legtávolabb világrészekben nem respectálják : bizony ha össze lesz vegyítve más nemzetek színeivel, még kevesebbé fogják respectálni. Hisz az valóságos nevetség tárgya lesz a sík tengeren, ha ott találkoznak más idegen kereskedelmi hajók s meglátják azt az összepingált nem tudom micsodát. Azt kérdezik: „Mi ez ? Még nem láttunk ilyen czifra mesterséget!' 1 Azt mondják: hogy ez az összesített Osztrák, Magyarország, Tirol, s nem j tudom még hányféle nemzet lobogója. Ezek ebből | fognák megtanulni, hogy a birodalom csakugyan egységes: mert íme a beolvasztott nemzetek magok óhajtják, hogy az ő lobogójok, a mint a kereskedelmiminiszter uris már hallotta, s beszélni kezdi: hogy pingálnak egy iszonyatos kétfejű sast, s annak farka hegyére, vagy nem tudóin hová, oda pingálják Magyarország czimerét. (Zaj, derültsége) Uraim, ezt nem akarhatjuk ; vagy, ha mégis ' ezt kell elfogadnunk, az valóságos kényszüréség lesz. A mely nemzetnem mer maga lobogója alatt a sík tengerre lépni, az maga irta alá halálos ítéletét. Wass Sámuel képviselő ur pedig még azt sem merte feltenni, hogy Magyarországban a magyar kereskedelmi hajók magyar lobogót viseljenek. Ez igen természetes azon oldalról: mert vannak otyanok, kik azt hiszik, hogy a magyar kereskedelem Magyarországon is külügy és a külügyminiszterhez tartozik. Ha Somossy Ignáez ur indítványa, illetőleg figyelmeztetése nem pártoltatik, oly nagy kérdés bukott meg az által, a melyet igen sokan a lehetetlenségek közé soroznak. En tehát az indítványt teljes szivemből pártolom. KurCZ György : Tisztelt ház ! Ismerem én is mindenesetre azon elvet, melynél fogva a törvényhozás kezében minden törvény felolvad, ha czélszerünek és szükségesnek tartja a felolvadást. De itt most nem arról van szó, hanem arról, hogy az 1848-diki 21-ik törvényezikknek elég tétessék, mivel az érvényben maradt. Meggyőződésemet tagadnám meg, ha azt mondanám, hogy ezen törvény engem nem kötelez, mertmegváltoztatva nincs. Ezen elvből indulva ki, a módositványhoz csatlakozom. Nem változtatta meg nézetemet a miniszter ur azon előadása sem, hogy a közösen intézkedő miniszternek ez bajt csinálhatna: mert hiszen nem is kívántatik semmi egyéb, csak a két fél lobogójának egymástól különválasztása. Az mondatik, hogy ugyanazon lobogón, egyik felén a magyar, a másikon az osztrák színek lesznek; tehát itt csak a. módról van szó, hogy nem azonegy, hanem külön lobogója legyen a magyar és külön az osztrák hajóknak; az pedig nem szolgál akadályul a közös külügyminiszternek, midőn valamely kérdésben intézkedik, vajon egyesítve vannak-e, vagy pedig külön választva a lobogók. Azt hiszem, az 1848-diki 21. törvényezikk rendeletének annyival inkább elég tétethetnék ezen mód szerint, mert még azon akadály sem maradhatna fen. hogy a kapcsolt részeknek akadályokat okozhatna: mert ugyanazon törvény megóvja attól. Én az indítványt pártolom. Manojlovics Emil: Nem fogok annak elemzésébe bocsátkozni, hogy az 1848-diki 21. törvén} 7 czikk fentartandó vagy módosítandó legyen-e ? arra azonban a t. házat figyelmeztetni bátorkodom, hogy alkotmányos országokban a törvényt csak törvény által lehet módositni, szerződések által pedig soha. Ha tehát czélszerünek tartja a t. kormány azt, hogy az érintett törvény módosíttassák: akkor méltóztassék e tekintetben
